A képviselő-testület egyhangúan fogadta el a költségvetést

Turai István polgármesterrel az idei költségvetésről, a működtetésre és a fejlesztésekre fordítható összegekről, illetve ezek arányáról, a bevételi lehetőségekről, nem utolsósorban pedig arról beszélgettünk, hogy ebben a drámai pénzügyi és gazdasági helyzetben hogyan született konszenzus a képviselő-testület tagjai között.
– A város idei költségvetését a képviselő-testület egyhangúan elfogadta. Ez szokatlan és egyben meglepő is, hiszen számos kérdésben markánsan eltérő vélemények szoktak megfogalmazódni a költségvetési viták során.
– Így igaz: viták előzik meg nem is egy fordulóban a költségvetési rendelet tárgyalását. Azért mondom, hogy nem is egy alkalommal, mert egyrészt legalább három olvasatban kerülnek az adatok, javaslatok a képviselők elé, másrészt mert a büdzsét például az intézmények vezetőivel és a könyvvizsgálóval is véleményeztetni kell. A város költségvetésének tervezése még az előző évben megkezdődik, ugyanis az államháztartási törvény értelmében a költségvetés koncepcióját a polgármesternek november 30-áig a testület elé kell terjesztenie. Ezt a koncepciót tekinthetjük első olvasatnak is, hiszen a legfontosabb alapelveket és adatokat rögzíti a határozattal elfogadásra, legtöbb esetben számos módosítással kiegészített javaslat. Aztán a januári ülésre elkészülnek a rendelet mellékleteit képező táblázatok, amelyekből már részleteiben olvashatók az egyes bevételi források és kiadási tételek számai. Ez a második olvasat. Végül elkészül a rendelet szövege is, amely részleteket, számos szabályt is tartalmaz a költségvetésben foglaltak végrehajtására. Tehát a harmadik „menettel” bezárólag bizottsági üléseken és konzultációk során alakul ki a véglegesen elfogadásra javasolt rendelettervezet.
– A költségvetés tárgyalásakor vita tárgyát szokta képezni a város működtetésére és a fejlesztésekre szánt összegek aránya.
– Igazolható, hogy az idei év költségvetése e tekintetben minden eddiginél kedvezőbb arányt mutat. Bár a tavalyihoz képest kismértékben növekedni fognak a működési költségeink, de a fejlesztési feladatok számának és méretének növekedése jóval erőteljesebb. Számítanunk kellett a működési kiadások növekedésére, egyrészt azért, mert emelkednek az energiaárak, másrészt az intézményeknél és a polgármesteri hivatalban is – a növekvő feladatok okán – korábban létszámbővítésről döntött a képviselő-testület.
– A költségvetés közel nyolcmilliárd forint kiadással számol, ez mintegy kétmilliárd forinttal több, mint a 2008-as év kiadásainak összege. Milyen bevételből fogja fedezni ezt a többletkiadást az önkormányzat?
– A költségvetés bevételi forrásai között két olyan elem van, amelyekről beszélnünk kell. Az egyik a képviselők által ugyancsak tavaly elfogadott határozat, hogy a 2009-es és 2010-es fejlesztési feladatokhoz kedvezményes kamatozású hitelt vesz fel összesen hétmillió euró értékben. Az euróalapú kedvezményes kamatozású hitel lehetősége még ebben a válságos időben is előnyös az önkormányzat részére. A hitel forrása, illetőleg a hitelnyújtó bank kiválasztása természetesen csak közbeszerzési eljárás keretében lehetséges. E sorok írásakor az ajánlattételi eljárás folyik, mire az olvasókhoz kerül a lap, már minden valószínűség szerint birtokunkban lesznek a banki ajánlatok.
A másik fontos elem a helyi iparűzési adó. Több alkalommal szó volt már róla, hogy idén új adófizetőként jelentkezik Törökbálinton a Pannon. Legnagyobb adófizetőnk lesz, de fizetési kötelezettsége csak akkortól keletkezik, amikor ideköltözik, és itt végzi gazdasági tevékenységét. A bevételi tervben számításba vettük többlet-adóbevételként.

– Az egész világot megrázó gazdasági válság ellenére a törökbálinti költségvetés többletbevétellel számol? Nem gondolja, hogy bizonytalanok ezek a bevételek?
– Minden költségvetés-tervezés magában rejt több-kevesebb bizonytalanságot. 1990 óta számomra ez a tizennyolcadik költségvetés, ebből tízet polgármesterként terjesztettem a testület elé. Minden alkalommal éreztem bizonytalanságot a számok mögött. Őszintén meg kell mondanom, hogy ilyen szempontból az idei minden eddiginél bizonytalanabbnak látszik. Ezért is terveztük fokozott gondossággal a költségvetés kiadásait. Az idő előrehaladtával látni fogjuk, hogy szükség lesz-e a városi büdzsé módosítására. Nagyon bízom benne, hogy a központi, állami költségvetésből származó összegek nem csökkenek jelentősen. Ami nagyon lényeges, az két időpont lesz az első félévben: március 15. és május 31. Ezekben az időpontokban lehet majd tájékozódni ugyanis arról, hogy helyi adóbevételeink hogyan fognak alakulni. A májusi időpont a tavalyi helyi adók bevallásának határideje. Ekkor derül ki, hogy voltak-e olyan vállalkozások, amelyek tavaly „túlfizették” a helyi adókat, és a befizetett adótöbbletüket visszaigénylik. A márciusi időpont pedig már az idei adóév első előlegfizetésének határnapja. Az ebben a két időpontban befizetett összegek fogják eldönteni, hogy mire lesz pénzünk idén, milyen beruházásokat indíthatunk meg.

Polgárőrség – városőrség

Az önkormányzat képviselő-testülete februári ülésén két napirend kapcsán is foglalkozott városunk közbiztonságának egyre több aggodalomra okot adó helyzetével. Határozatban kérte fel a budaörsi rendőrkapitányt, hogy dolgozzon ki cselekvési tervet a növekvő számú betörés, rablás visszaszorítására, és ezt a tervet ismertesse a képviselő-testület előtt.
Nem kevésbé fontos a testület másik döntése, amely szerint az önkormányzat a költségvetésben 10 millió forint összegben céltartalékkeretet hoz létre civil önvédelmi szerveződés (polgárőrség) céljára. Ez azt jelenti, hogy a forrás rendelkezésre áll, de tartalommal a város polgárainak kell kitölteniük a felhasználását. Törökbálint vezetése „hivatalból” nem tud önszerveződő egyesületet, szervezetet létrehozni, de meg tudja teremteni azokat a feltételeket, amelyek nélkülözhetetlenek a közös akarat hatékony érvényre juttatásához.
Kérem ezért a város polgárait, hogy javaslataikkal, ötleteikkel segítsék elő helyi közbiztonságunk javítását! Minden elképzelést, formációt be fogok mutatni a képviselő-testületnek. Javaslataikat a Polgármesteri Hivatal címére (2045 Törökbálint, Munkácsy Mihály utca 79.) vagy az e-mail címemre (polgarmester@torokbalint.hu) várom.

Turai István
polgármester

Ez a gondolatmenet volt az alapja annak, hogy a költségvetésben mintegy 1 milliárd 230 millió forintnyi kiadási összeget zárolt a képviselő-testület. Ez a zárolás azt jelenti, hogy csak külön költségvetés-módosítással lehet hozzáfogni azokhoz a feladatokhoz, amelyek e körbe tartoznak. Jellegzetesen olyan feladatokra szánt összegeket zároltunk, amelyek kivitelezésének megkezdésére csak a második félévben kerülhet sor, egyrészt azért, mert a kivitelezést megelőző tervezés és engedélyeztetés még folyamatban van, másrészt mert a beruházás léte vagy nem léte még a pályázati eredményeinktől függ.
– A költségvetést egyhangú szavazati aránnyal fogadta el a képviselő-testület. Hogyan lehetséges, hogy pont ebben a bizonytalan gazdasági helyzetben jut azonos véleményre a testület?
– A testületi ülés előtti utolsó napig folytattam az egyeztetést a testület „frakciói” között. Természetesen lett volna lehetőség arra, hogy a jobboldali többség a maga tíz szavazatával elfogadja a költségvetést, de a magam részéről szükségesnek tartottam – éppen a nehezen kiszámítható jövő miatt –, hogy egyezségre jussunk az MSZP–CIF frakcióval is. Előterjesztőként a zárolásra vonatkozó javaslatukat elfogadhatónak, megvalósíthatónak tartottam, arról pedig több fordulóban is egyeztettünk, hogy a zárolás milyen feladatokra, költségvetési tételekre terjedjen ki. A Független Platform két képviselője részéről felelősségteljes gesztusként értékelem, hogy csatlakoztak a többségi véleményhez.