A kiszámíthatóságon van a hangsúly

Az évről évre gyarapodó Törökbálint minden esztendőben szembetalálja magát a problémával: milyen módon ossza el a rendelkezésre álló költségvetési forrásokat, és hogyan biztosítsa a szükséges fejlesztési és működtetési összhangot. A mind számban, mind méretben bővülő intézmények fenntartása egyre több kiadással jár: a várost lakóhelyül választók növekvő színvonalbeli igényeket támasztanak gyermekeik bölcsődei, óvodai és iskolai ellátása iránt, szinte évente új intézmény építéséről, bővítéséről kell gondoskodni, majd a finanszírozásukat is meg kell oldani. Ennek részleteiről, az önkormányzat bevételi forrásairól és adópolitikájáról dr. Győrfi Lászlótól, a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnökétől szerettünk volna többet megtudni.

– Milyen forrásokból származik az önkormányzat bevétele?
– A szóba jöhető források az állami támogatások, a pályázati pénzek és a saját bevételek. Ez utóbbi lehet a különböző adókból származó pénzeszköz, intézményi saját bevétel vagy valamely önkormányzati tulajdonú ingatlan eladásából származó bevétel. Az állami normatíva jelentős bővülésére éppúgy nem lehet számítani, mint például az önkormányzati saját telkek eladásából származó bevételre, hiszen ez véges. Könnyű és kézenfekvő megoldásnak tűnik: minden olyan területen adót kell emelni, ahonnan a szükséges összeg előteremthetőnek látszik. Ám ezzel is csínján kell bánni! Nem elüldözni kell a közigazgatási területünkön befektetőket a testet-lelket (pénztárcát) megnyomorító adóinkkal, hanem ellenkezőleg: olyan adópolitikát kell folytatnunk, amely kiszámíthatóvá teszi számukra, hogy mi az, amit a város folyamatosan el­vár tőlük, és mi az, ami tiszta eredményként számba vehető a munkájuk révén.
– Tehát a kiszámíthatóságon van a hangsúly?
– Azon bizony! Az elmúlt időben előfordult, hogy képviselő-testületünk (egy nagyon rövid időre és csupán egy adóterületre korlátozottan) szakított ezzel a szemlélettel, aminek aztán meg is lett a különben borítékolható következménye: olyan területet akartunk adózás alá vonni (felróva a beépítés elmaradását), amelynek tulajdonosai azért nem tudták a tulajdonukat beépíteni, mert a területen nem volt lehetőség közművesítésre. A szomszéd területhez illeszkedően itt majd csak 2010–2015 között valósítható meg az elégséges közműellátottság. Nagyon hamar kiderült, hogy ez a döntés az ingatlan tulajdonosainak körében nem váltott ki osztatlan elismerést.
– Önnek mi a véleménye erről a helyzetről?
– Őszintén örülök, hogy arról számolhatok be, ezt a hibás, mondhatni, elkapkodott döntést a képviselő-testület a lehető legrövidebb időn belül korrigálta, és a 30/2008. (IX. 5.) rendeletével módosította a helyi adókról szóló 38/2007. (XII. 21.) rendeletét.
– Mit tartalmaz ez a rendelet, és kiket érint?
– A módosítás a telekadót érinti.  E szerint „mentes az adó alól a magánszemély telke, ha az a kertvárosias lakóövezetbe besorolt, és közcsatorna-hálózatra nem csatlakoztatható”. Mint ahogy említettem, az volt a módosítás oka, hogy Törökbálinton vannak olyan területek, ahol ugyan művelésből „kivett beépítetlen területként” elvileg építkezni lehetne, de a csatornára való csatlakozás lehetősége nincs meg. Ilyen körülmények között a tulajdonos nem kaphat építési engedélyt. Mivel a telekadó elvileg az építésre való serkentés, építési lehetőség hiányában az adóztatás a tulajdonosokkal szemben rendkívül méltánytalan. Ezt felismerve döntött a képviselő-testület a helyi adórendelet módosításáról.

Az áfa és az ingatlanok
Ingatlanértékesítés
Építési telek: mindig adóköteles, az eladó 20 százalékos áfát számít fel.
Egyéb beépítetlen ingatlan (földterület): alapesetben adómentes, de az eladó választásával adókötelessé teheti, ekkor fordítottan adózik az ügylet, az áfát a vevő számítja fel és fizeti meg.
Lakás: ha még nincs rá használatbavételi engedély, vagy az nem régebbi 2 évnél, akkor mindig adóköteles, az eladó 20 százalékos áfát számít fel.
Ha a használatbavételi engedély 2 évnél régebbi, akkor alapesetben adómentes, de az eladó választásával adókötelessé teheti az értékesítést, ekkor fordítottan adózik az ügylet, az áfát a vevő számítja fel és fizeti meg.
Üzlet, csarnok, gazdasági épület: ha még nincs használatbavételi engedély, vagy az nem régebbi 2 évnél, akkor az ügylet mindig adóköteles, az eladó 20 százalékos áfát számít fel.
Ha a használatbavételi engedély 2 évnél régebbi, az ügylet alapesetben adómentes, de az eladó választásával adókötelessé teheti, ekkor fordítottan adózik az ügylet, az áfát a vevő számítja fel és fizeti meg.
(A fenti példák nem vonatkoznak a csőd- és felszámolási eljárás alatt álló eladókra, az ő tulajdonukban lévő ingatlan értékesítése mindig fordítottan adózik!)

Ingatlan bérbeadása
Kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás: mindig adóköteles, a szolgáltató 20 százalékos áfát számít fel.
Parkoló: mindig adóköteles, a szolgáltató 20 százalékos áfát számít fel.
Ingatlannal tartósan összekötött gép: mindig adóköteles, a szolgáltató 20 százalékos áfát számít fel.
Széf: mindig adóköteles, a szolgáltató 20 százalékos áfát számít fel.
Lakás: alapesetben adómentes, de a bérbeadó adókötelezettséget választhat, ekkor 20 százalékos áfát kell felszámítania.
Üzlet, csarnok, gazdasági épület: alapesetben adómentes, de a bérbeadó adókötelezettséget választhat, ekkor 20 százalékos áfát kell felszámítania.
Földterület: alapesetben adómentes, de a bérbeadó adókötelezettséget választhat, ekkor 20 százalékos áfát kell felszámítania.