Mit lehet tenni az engedély nélkül kihelyezett óriásplakátok ellen?
A Törökbálinton engedély nélkül elhelyezett óriásplakátok ügyében – néhány esetben – még folyik az eljárás. Ez minden esetben az építési engedély nélküli telepítés miatt kezdődött, és jelenleg is tart.

A hivatal – mint elsőfokú építési hatóság – miután észlelte a jogsértő óriásplakát-telepítést, bontási kötelezettségről szóló határozatot hozott, és ezt kézbesítette a szabálytalankodóknak. A bontásra kötelezettek éltek fellebbezési jogukkal, s jogorvoslati eljárás lefolytatását kérték a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivataltól.
A közigazgatási hivatali eljárás eredménye lehet a fellebbezés elutasítása, vagy az elsőfokú határozat helybenhagyása. A jogtalanul óriásplakátot telepítő ez ellen, a másodfokú határozat ellen is keresettel fordulhat a Pest Megyei Bírósághoz: kérheti mind az elsőfokú, mind a másodfokú döntés megsemmisítését. Amennyiben a bíróság a kérelmező kérését elutasítja (ez a procedúra 1-1,5 évet is igénybe vehet), csak akkor kezdődhet el a mi elsőfokú határozatunk végrehajtásának kikényszerítése. Az eljárás során figyelemmel kell lennünk a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 140 §-ának rendelkezésére. Ez a „meghatározott cselekmény végrehajtásáról rendelkezik” – esetünkben a reklámtábla bontásáról. Ha a reklámtáblát a határozatunknak megfelelően a kötelezett időben nem bontja le, akkor vele szemben – ismételhető – bírságot kell kiszabnunk. Ennek a legkisebb összege 5000 forint, legmagasabb összege természetes személy esetében 500 ezer, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén egymillió forint. Ha bekövetkezik az a nem várt – kedvezőtlen – helyzet, hogy a kötelezett még ennek a bírságnak a kényszerítő hatására sem kezdi el a jogszerű bontást, akkor ezt mi a kötelezett költségére és veszélyére elvégeztethetjük.

Milyen következménye van az OTÉK (Országos Településrendezési és Építési Kormányrendelet) szeptemberi módosításának Törökbálint esetében?
Az OTÉK 253/1997. (XII. 20.) 2008. szeptember 12-ei módosításával kapcsolatban néhány olyan változtatásra is sor került, amelyek Törökbálint közigazgatási területén belül is érdemi változásokkal járnak.
Az OTÉK 36. § (6) bekezdése szerint az országos közút mellett nem jelölhető ki beépítésre szánt terület. A hivatkozott szakasz értelmében – gazdasági területek és néhány különleges terület kivételével – gyorsforgalmi út esetében az út tengelyétől számított 250-250 méter széles területsáv nem építhető be.
Ezt a megkötés a 2008. szeptember 12-e után keletkezett ügyekre vonatkozik.
Egyszerű esetekben ez könnyen alkalmazható, ám azokban, amelyek a Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) értelmezését igénylik, bizony fejtörést okozhat. A HÉSZ-t 2001-ben  fogadták el Törökbálinton, és a jóváhagyását követő időszakban már jó pár módosítást megélt… Véleményem megfogalmazásakor arra akartam felhívni a figyelmet, hogy néhány esetben (ha nem akarunk melléfogni) bizony mérlegelni kell, hogy ez vagy az az ügy szeptember 12-e előttinek tekintendő- e vagy sem.
Persze ebben van kapaszkodónk. Jogi álláspontom szerint annak eldöntése, hogy a módosítás beépítésre szánt terület kijelölésének minősül-e vagy sem, úgy határozható meg nagy biztonsággal, ha a Településszerkezeti Terv (TTSZT) megfogalmazásaira figyelünk. Ez a mi iránytűnk. Egy lehetséges eset példáján keresztül érzékeltetve: ­amennyiben a város Településszerkezeti Ter­vében egy terület beépítésre szánt területként van jelölve (még ha a HÉSZ -ben pillanatnyilag nincs is átvezetve ez a döntés), ennek a területnek a későbbi szabályozásakor a 2008. szeptember 12-ei előírást nem kell figyelembe venni.
Szerintem a jogszabályalkotó helyesen emelte ki a gazdasági területek széles körét a szabályozásból, s tette lehetővé a beépítésüket a továbbiakban is, hiszen jellemzően éppen ezek a területek a legkeresettebbek a gyorsforgalmi utak környezetében.