A szűrés szükségessége – csak a retorika szintjén

Emlőrák, méhnyakrák, vastagbélrák, prosztatarák. Mindössze négy azon gyilkos kórok sorából, amelyek tizedelik a hazai népességet. A megelőző szűrésekkel jócskán csökkenthető lenne az e betegségekben elhalálozottak száma, ám mint sok másra, erre sem jut elég pénz. Így igen szűk a társadalombiztosítás által támogatott, tehát az egyén számára ingyenes megelőző szűrések száma. Ez késztette Törökbálint képviselő-testületét, hogy a jövő évben a helyi 13 éves korosztály részére ingyenesen biztosítsa a méhnyakrákot okozó HPV vírus elleni védőoltást.

Azt nem csak az orvostársadalom, de a népegészségügyért felelős kormányzati szervek képviselői is elismerik: óriási szerepük van a megelőző szűréseknek. Az adatok szerint évente 32 ezer ember hal meg daganatos betegségben, köztük legtöbben méhnyak-, emlő-, valamint vastag- és végbélrákban, holott megelőző szűréssel, korai fölismeréssel ezek a betegségek jól gyógyíthatók. Ennek ellenére nálunk nem vagy csak nyomaiban működik a megelőző szűrővizsgálati rendszer, mivel „nincs kiépítve” – hangzott el a közelmúltban egy szakmai konferencián. A szűréseket az ÁNTSZ koordinálja, de taj-számuk szerint nem ismeri a résztvevőket (ezt a Nemzeti Rákregiszter tartalmazza), ez utóbbi viszont csak a már kiszűrt egyénekkel foglalkozik. De pénz sem jut elég az ingyenes szűrések kiszélesítésére: példa rá a támogatott vastag- és végbélszűrések 2008 januárjától való megszüntetése, valamint az a tény, hogy azok a vidéki civil szervezetek sem kapnak támogatást, amelyek kitartó munkával megteremtették néhány megyében a helyben igénybe vehető ingyenes rákszűréseket.

Amit a méhnyakrákról tudni kell
A méhnyakrák a világon a második leggyakoribb rosszindulatú daganatos női betegség, amely az adatok szerint Európában 18 percenként okoz halált. De Magyarországon sem biztatóbb a helyzet: nálunk hetente 10 nő hal meg ebben a beteségben, amelyet a HPV (human papilloma vírus) okoz. Ezt nagyon sok nő hordozza magában. Az egészséges szervezetben – a szakemberek szerint – többnyire nem aktivizálódik, és a szervezet le is tudja „győzni”. A baj akkor kezdődik, ha az ember immunrendszere – például tartós stresszhatás vagy valamilyen betegség stb. nyomán – legyengül. A sejtekben lappangó HPV ilyenkor egy növekvő fertőzöttségi szintet hoz létre: ennek nyomán kialakulhat a rákmegelőző állapot, ez pedig később méhnyakrákhoz vezethet. A HPV vírus elleni készítmény – melyből egy éven belül hármat kell beadni – az eddigi tapasztalatok szerint egész életen át tartó védettséget biztosít a korábban még nem fertőződött nők esetében.

Persze hangzatos szavakban e téren sincs hiány. Ennek alátámasztására elég elővenni a kormány idén júliusban elfogadott Biztonság és partnerség: feladatok az egészségügyben 2010-ig című programtervezetét, amelynek része a daganatos megelőző szűrések hatékonyságának növelése is. Az ebben szereplő célok, miszerint
– a korszerű kommunikáció eszközeivel, a lakosok és a háziorvosok érdekeltté tételével javítani kell a szűréseken való megjelenés arányát,
– a szűréseket közel kell vinni a lakosokhoz (szűrőbuszok, kampányok, munkahelyi szűrések, médianyilvános helyi akciók, a szintérprogramok támogatása),
– új szűrési protokollok kidolgozása (méhnyakrákszűrés),
– új (például bőrfelszín, szájüreg, vastagbélrák) szűrések országos bevezetése
várhatóan jó ideig ismét csak a retorika síkján működik.
Pedig a  betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló szűrővizsgálatok rendjét már A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény is meghatározza, mellékletében részletesen felsorolva az egyes életkorokban igénybe vehető szűrési lehetőségeket. Külön taglalja az életkorhoz kötött, valamint az egyéni kockázati tényezőkön alapuló szűrővizsgálatok igénybevételének módját, feltételeit, a háziorvosok, illetve az egészségügyi szolgáltató szervezetek – például Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) – megelőző szűrésben végzendő feladatait. [A védőnői feladatokról a területi védőnői ellátásról szóló külön jogszabály, míg iskoláskorúak esetében az iskola-, illetve ifjúság-egészségügyi szolgálat, a szűrővizsgálatok elvégzésében az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iránymutató.]

Népegészségügyi célú, tb által támogatott szűrővizsgálatok
– 25 és 65 év között: egyszeri negatív eredményű szűrővizsgálatot követően háromévenként nőgyógyászati onkológiai méhnyakszűrés, különös figyelemmel a méhnyakelváltozások sejtvizsgálatára (citológia) és kolposzkópos vizsgálatára,
– 45 és 65 év között: kétévenként az emlő lágyrész röntgenvizsgálatán alapuló emlőszűrés (mammográfia),
– 50 és 70 év között: a Nemzeti Rákellenes Program keretében kísérleti programként prosztataszűrés,
– 50 és 70 év között: a Nemzeti Rákellenes Program keretében kísérleti programként a gyomor-bélrendszeri eredetű vérzés szűrése.

Az említett törvény egyebek mellett kimondja: a háziorvos – az adott korcsoport számára ajánlott – valamennyi, a szakellátás orvosa pedig a kompetenciájába tartozó megelőző szűrővizsgálatok igénybevételének lehetőségére, illetve ha kell, azok szükségességére köteles felhívni az általa ellátott biztosítottak figyelmét, amennyiben a társadalombiztosítás támogatja azokat. De az egyének maguk is kérhetik az életkoruk szerint ajánlott szűrővizsgálat elvégzését háziorvosuktól, amit az orvos csak akkor tagadhat meg, ha az érintett személy egészségi állapota a vizsgálat elvégzését vagy annak eredményességét kizárja, vagy ha az egészségügyi szolgáltató által vezetett dokumentációból megállapítható, hogy a szűrővizsgálatot a kérelmezőn már elvégezték, illetve ha a szűrővizsgálat elvégzését kérő személy nem jogosult az egészségügyi szolgáltatásra.
S hogy mit tehetnek a hivatásukat lelkiismerettel végző háziorvosok, szakorvosok és egészségügyben dolgozó szakemberek? Dr. Haraszty Zsombor háziorvos, a törökbálinti Szociális és Egészségügyi Bizottság külső tagja szerint egyelőre annyit, hogy szűk környezetükben megpróbálnak kis lépéseket tenni, vagyis megnyerni például az önkormányzat képviselőit egy-egy korosztály egészségéért. Mint például Törökbálinton, ahol a város önkormányzata idén tavasszal, Elek Sándor képviselő javaslata alapján, elfogadta azt a szociális és egészségügyi bizottsági előterjesztést, hogy a településen 2008. április 24-én állandó lakcímmel rendelkező, 2009-ben 13 éves korban lévő korosztály részére biztosítsa ingyenesen a HPV (human papilloma vírus) elleni védőoltást. Ezt követően a polgármesteri hivatal az 1996-ban született, összesen 60 lány és 57 fiú szüleit tájékoztatta az ingyenes szűrés lehetőségéről. A visszaérkezett igény nem sokkal lépte túl az érintett korosztály létszámának egyharmadát: a megkeresettek családok közül 28 lány és 14 fiú részére kérték szüleik a védőoltást. Az oltóanyag egyébként nem olcsó, 87-89 ezer forintba kerül egy adag (ez három oltást tartalmaz), ami megterhelést jelentene a családok számára. Haraszty doktor szerint ezért is érthetetlen az ingyenes lehetőség igénybevételére visszajelentkezők viszonylag alacsony száma. Persze, mint mondja, ez is azt mutatja, hogy nemcsak kormányzati szinten, hanem az egészségtudatos nevelésben és az ismeretek terjesztésében is van még tennivaló a népegészségügy terén.