Nem tudni, hogyan is időzíti a természet az orgonavirágzást, de bármilyen is legyen az időjárás, abban biztosak lehetünk, ha illatozni kezdenek az első lila, fehér és rózsaszín virágok, akkor már csak napok kérdése, és a középiskolákban elérkezik a ballagás napja.

Az ünnepi pillanatok után pedig jönnek a megmérettetések, kezdődik az érettségi. Nincs ez másképpen a Bálint Márton Általános Iskola és Középiskolában sem. Hogyan változott az érettségi rendszer, mennyire van nehezebb, esetleg könnyebb dolga azoknak a gyerekeknek, akiknek ebben az évben kell számot adniuk tudásukról? Erről kérdeztük Keszler Márton igazgató urat.

Miben változott a legtöbbet az érettségi rendszer az utóbbi években?
Ami igazán sokat változott, az nem is az érettségi, hanem inkább a felsőoktatási felvételi rendszer. Az összpontszám, illetve a felvételi eljárásban az államilag támogatott helyek száma, és az ehhez szükséges pontok száma az, ami legjelentősebben változott. Természetesen minden évben vannak kisebb változások, de ezt aránylag egyszerűen nyomon lehet követni.
Az előző évek írásbeli feladatsorait tanulmányozva úgy tűnhet, hogy az elvárások színvonala évenként elég változó. Mi a véleménye erről?
Az természetesen előfordul, hogy egyes években egy-egy feladatsor az átlagosnál nehezebbnek, vagy éppen ellenkezőleg, könnyebbnek bizonyul. A feladatsorokat összeállító team célkitűzése nyilván az, hogy az egymást követő években az érettségizők közel azonos esélyekkel induljanak, de természetesen lehetnek kisebb eltérések.
Mi a helyzet az emelt szintű érettségikkel? Tavaly például a matematika feladatsor kemény diónak bizonyult még egy gyakorló mérnök számára is.
Előfordul ilyen is, de ne felejtsük el, hogy mindenki ugyanazt - az esetleg az átlagosnál nehezebb - feladatsort írta meg, tehát a pontszerzésre mindenkinek egyenlő volt az esélye. Nyilván, ha az átlageredmények a vártnál jelentősen rosszabbak, azt mutatja, hogy valami gond volt a feladatokkal, de ezeket a hibákat a következő évre biztosan orvosolják. Ahol inkább tapasztaltunk egyenlőtlenségeket, az az emelt szintű érettségik szóbeli része volt, ahol a diákok elmondása szerint előfordult, hogy egyes bizottságok különösen szigorúak voltak, így akik ezekhez kerültek, azok közel azonos teljesítményre jelentősen kevesebb pontot kaphattak. Az biztos, hogy a jó vizsgázáshoz a rendszeres tanuláson kívül egy kis szerencse is kell.
Mi kell ma egy sikeres érettségihez, illetve felvételihez? Hogyan készülnek a diákok és a tanárok?
Hasonlóan az elmúlt évekhez, a nálunk tanuló gyerekek már a 11. évfolyamon elkezdik a felkészülést az emelt szintű érettségikre. Egyrészt emelt óraszámban tanulják a választott tárgyakat, másrészt a kollégáim egyéni felkészítő programokat is vezetnek azoknak a gyerekeknek, akiknek erre igényük van. Az érettségire való felkészülést egyébként már sokkal korábban, akár a 9. évfolyamban is el lehet kezdeni. Ezt szolgálja az a sok szakkör, verseny-előkészítő foglalkozás, amelyek között mindenki megtalálhatja az érdeklődési körének megfelelőt. Nálunk annyiban különleges a helyzet, hogy mivel szakközépiskola is vagyunk, az érettségi tantárgyak között megjelennek a szakmai tárgyak is.
Milyen tárgyakat választanak leggyakrabban a diákok?
Ami az idén meglepő, az a testnevelésből közép vagy emelt szinten érettségizők száma. Ilyen nagy érdeklődésre az elmúlt években nem volt még példa. Ez az évfolyam különleges ebből a szempontból, mert többen testnevelő tanári, edzői pélyára készülnek, illetve a sportkarrier irányában képzelik el az indulást. Az ő felkészítésük is folyamatosan zajlik.
Köszönhető ez esetleg az új sportcsarnok és az uszoda megépülésének, vagy inkább véletlen egybeesésről van szó?
Inkább véletlenről van szó, de szerencsére a feltételek adottak, és mindent elkövetünk, hogy a lehető legjobban felkészítsük őket az előttük álló erőpróbákra.
Milyen gyakran választják a szakközépiskolás diákok a szaktantárgyakat érettségi tantárgynak?
Az elmúlt években elég sokan választották ezeket a tárgyakat, ebben az évben ez a szám valamelyest csökkent. A vendéglátó-ipari alapismereteket, illetve a fizika-számítástechnika szakirányt jellemzően azok a gyerekek választják, akik határozottan ezeken a területeken szeretnének továbbtanulni.
Sok plusz pontszámot lehet szerezni a nyelvvizsgákkal. Hogy alakult a sikeres nyelvvizsgák aránya az érettségizőknél?
Számos középfokú illetve felsőfokú nyelvvizsgát sikerült letennie a diákjainknak. Úgy látjuk, hogy a 0. évfolyamban bevezetett emelt szintű nyelvoktatás meghozta a várt eredményt. Ez a tendencia folyamatos fejlődést mutat. Most az a célunk, hogy a szakközépiskolás osztályokban is elősegítsük, hogy minden tanuló szerezzen nyelvvizsgát még az érettségi előtt.
Milyen eredményeket értek el az előző években felvételizők?
Nagyon jó eredményekről számolhatok be. Gyakorlatilag csak azok nem tanultak tovább, akiknek ez nem is állt szándékában, mert például külföldre mentek dolgozni, akár éppen azért, hogy a továbbtanulásra szükséges pénzt előteremtsék, mert nem akartak diákhitelt felvenni, a család pedig nem tudta támogatni őket. Az persze előfordult, hogy valaki nem jutott be az államilag finanszírozott helyre, de a térítéses szakokra szinte mindenkit felvettek. Úgy gondolom, hogy aki egy kicsit is komolyan gondolja, és hajlandó koncentráltan készülni az érettségire, a felvételire, annak mindenképpen van esélye a felsőoktatásba való bejutásra.

Perjes Erzsi