Nemrég mutatták be a Zeneakadémián az úgynevezett Bogányi-zongorát. A szinte teljes mértékben magyar tervezők, hangszerkészítők, mesteremberek által készített zongora pár napig az internetes fórumok sztárja volt, bejegyzésében sok „hozzáértő” állította pellengérre a hangszert. Szerencsére a szakma másképp vélekedett róla, így könnyen lehet, hogy a magyar „csoda­zongorának” elindul a karrierje. Kevesen tudják, hogy a hangszer formatervezője a Törökbálinton élő Üveges Péter. Vele beszélgettünk.

Legutóbbi találkozásunk óta elég komoly projektek részese lettél. Mesélnél arról, mivel foglalkozol mostanában?
Két fő vonal határozza meg jelenleg az életemet. Egyrészt az ANTRO céggel vagyok szerződéses viszonyban, nekik először egy kisautót terveztem, jelenleg pedig egy összecsukható kismotor tervezése folyik. A másik irány pedig jelenleg a Bogányi-zongora tervezése, kivitelezése. Emellett egyéb munkák is megtalálnak, nemrég egy rehabilitációs sporteszköz formatervezésben vettem részt, majd egy lábdiagnosztikai műszer tervezésére kértek fel. Volt egy hatalmas kerékpárgyűjteményem, melynek nagy részétől megváltam. Az értékesítésből befolyt pénzt arra használtam fel, hogy elkezdtem gyermekkori álmom megvalósítását, gitártervezésbe fogtam.
Mikor indult el a zongora projekt?
Bogányi Gergely még 2005-ben kért fel, hogy álmodjak neki egy zongorát. Olyat, amely egyszerre klasszikus, ugyanakkor 21. századi. Három tervet tettem le elé, ezekből kiválasztotta a legbátrabbat. Nem tudtunk rögtön a megvalósításhoz kezdeni, nem volt elegendő pénzünk. Azért el tudtunk indulni, Büki Attila javaslatára elkezdtünk egy karbon-kompozit anyaggal kísérletezni azért, hogy a rezo­náns lapot a fánál időt állóbb anyagra tudjuk lecserélni. Rezonánsfejlesztésbe kezdtünk, de ezt a rezonánst le is kellett valakinek gyártani. Erre régi kollégámat, Bolega Attilát kértem meg. A két Attila két évet töltött a fejlesztéssel. Hihetetlen szép hangja lett. Erőteljesebb, egyenletesebb, melegebb tónusú, hosszabb lecsengésű hangzást adott.
Hogyan sikerült pénzt szerezni a zongora prototípusának elkészítésére?
Létrehoztunk egy csapatot, melyben már üzletemberek is dolgoztak, összeállítottunk egy prezentációt, és próbáltunk pénzt szerezni. 2013-ban ez sikerült is. Azzal a feltétellel kaptuk meg a pénzt, hogy másfél év alatt elkészítjük a zongorát. Nagy bajban voltunk, hiszen zongoragyár már régen nem volt Magyarországon.
Kik voltak segítségetekre a hangszer alkatrészeinek legyártásában?
A zongora majdnem minden alkatrészét magyar szakemberekkel, magyar műhelyekkel végeztettük el.  A mechanikát, mint szinte minden zongoragyártó cég, a Rennerrel gyártattuk le.  A gond az volt, hogy az egyes zongoragyártó cégeknek más és más mechanikájuk van, így mi nem vehettünk például egy Bösendorfer mechanikát. Szerencsére a Renner azt mondta, szívesen fejleszt számunkra egy, a mi ízlésünknek megfelelő mechanikát.
Csodazongorának nevezik a zongorátokat. Szerinted ez találó név?
Nem nevezném csodazongorának. Ez elsősorban hangszer, azaz egy nagyon komoly figyelemmel kialakított használati tárgy. Nagyon sok szeretet, figyelem, törődés, küzdelem és még több munka van benne. Csoda talán az, hogy ebben a kis országban össze tudott állni ez a csapat, és össze tudta rakni ezt a zongorát. Másfél év alatt úgy kellett elkészítenünk, hogy sem egy kétszáz éves, nagy múlttal rendelkező zongoragyár, sem nagy multi cég, vagy komplex design labor nem állt a hátunk mögött.
Több bírálatot is kapott már a zongora. Ezt te hogyan éled meg?
A pályázat lezárása céljából bemutattuk a prototípust a Zeneakadémián. Az eseményen a miniszterelnök úr is részt vett. Zártkörű bemutató volt ugyan, de kiszivárgott a híre.  A jelenlegi politikai helyzetnek köszönhető, hogy támadtak bennünket. Senki nem ismerte a zongorát, a hangját sem hallották, de fórumokban leszólták, becsmérelték. Legkönnyebben a formáját tudták kritizálni, hiszen ez látható számukra.  Ez nekem újdonság volt, napokig nagyon rosszul éreztem magam emiatt.  A kritizálóknak az volt a másik problémája, hogy titkosan mutattuk be. Ennek az volt az oka, hogy ez még csak a prototípus volt, a közönségnek már a kész zongorát szeretnénk bemutatni.
Sokan egyszerűen csak a Peugeot design-zongorája másolatának tekintik. Ez a kritika mennyiben állja meg a helyét?
A mi zongoránk terve már korábban megvolt, mint a Peugeot-zongora, csak a mi kis hazánkban tíz év kellett a megvalósításra, míg Franciaországban összeállt egy nagy múltú zongoragyártó cég a Peugot-val, és pillanatok alatt legyártották a modellt. Nekünk nincs százéves múltunk, nincs vevőkörünk, nem volt meg a technológiánk. Ez egy kis szabadságot is ad, hiszen nálunk nem állt fenn a veszély, hogy ha nem gyártunk le száz zongorát, akkor összedől a cég. A Pleyel Peugeot finom, feszes éleivel, lekerekített sarkaival egyetlen hátulról induló lábával egy mai trendeket követő, szép design hangszer.  A mi zongoránk nemcsak formavilágában és geometriájában különbözik alapvetően a Pleyeltől, hanem koncepciójában is.  A mi hangszerünknek két lába van, amely elölről, a zongora két széle felől indul hátrafelé, majd lent a földön egy háromszöget bezáró talpkialakításban kapcsolódik össze. A formavilága pedig változó rádiuszokból kialakuló homorú és domború felületek által meghatározott vonalvezetés. Az organikus jellegű, szárnyaló külsőnek szigorú geometriai tényezőket kellett szolgálnia mind a konstrukciót, mind a hangzásvilágot illetően, ugyanakkor formálódnia kellett a fejlesztés alatti folytonos változásokhoz is.
A kritizálók az internet mocsarából, névtelenül kerülnek elő. Mi a helyzet a szakmával?
A szakma elismerően nyilatkozik a zongoráról, világhírű művészek játszottak már rajta, s látszott rajtuk, hogy nem udvariasságból dicsérik. Most Milánóban látható a hangszer a Világkiállítás pavilonjában, október végén tér vissza Magyarországra.
Készülnek a következő darabok?
A második zongora most készül. Ha lehet hinni az internetes híreknek, akkor tíz darabot állami megrendelésre kell majd elkészítenünk. Azt nem tudom, hogy ez a tíz zongora hová fog kerülni, de az biztos, hogy kerül ki külföldre is. A tíz modellből nyolc hosszabbított méretű lesz. A zongoráknál négy kategória van: A, B, C, D. A mi zongoránk B méretű, de C hangzású.
Ha lesz egy kis időd, foglalkozol a gitártervezéssel is? Mitől lesz más, mint a többi?
Alapvetően ezek slide és fretless hangszerek. Csak üveget és fémet használtam az elkészítésükhöz. Sokáig nem mertem belefogni a tervezésbe, féltem felrúgni a hagyományokat, de úgy gondoltam, ha én nem csinálom meg, akkor megcsinálja más, és azt nem akartam megvárni. A szakma erről a hangszeremről is pozitívan nyilatkozott. Nagyon segítően és pozitívan állt hozzá Karácsony János, és hasonlóan tett a steelgitáros Nikodém Norbert is.
Van még valamilyen hangszer a tarsolyodban?
Nagy vágyam egy teremin elkészítése. Ez valójában egy antenna, amelyhez hozzá sem kell érni, pusztán gesztusokkal lehet megszólaltatni. A képe már a fejemben van, szeretném meg is valósítani.

Németh Gergő