Tíz évvel ezelőtt alakult meg az ELITE Sportegyesület. A mára egyre több fiatalt a kosárlabda felé terelő sportszervezet évről évre egyre kiemelkedőbb eredményeket ér el a különböző korosztályok versenyein. Ezt elismerve az egyesületet idén Törökbálint Város Önkormányzata sportdíjjal tüntette ki. Az alapítóval, Spiriev Attilával, az edzővel, Szarvas Gáborral és Fernengel Bálinttal, a felnőtt és az U21-es csapat aktív tagjával beszélgettünk.
Idén ünnepli fennállásának tizedik évfordulóját az ELITE Basket. Milyen volt a kezdet?
Spiriev Attila: Elsőként az ELITE Sportegyesület alakult meg, de már ekkor tudtuk, hogy aminek nincs teteje életkorban, annak alja sincs. Szerettük volna, ha a gyerekek, akik nálunk edzenek, látják azt is, hogy milyen a felnőtt kosárlabda, valamint azt, hogy kitartással milyen szintre lehet eljutni. Hogy felnőtt csapatot tudjunk indítani, meg kellett alakítanunk az Elite Basket Kft.-t. A felnőtt és az U21-es csapatot a kft. üzemelteti, az U18-as és az az alatti korosztályokat az ELITE Sportegyesület.
Ezek szerint a felnőtt csapat ugyanúgy az ELITE Basket része maradt az MTK betársulása után is.
Igen. Az MTK betársulása komoly elismerés, hiszen túl azon, hogy minket választott az 1888-ban alapított patinás klub, azt is megengedték, hogy MTK Törökbálint néven játszhassunk a bajnokságban. El kell mondani, hogy az MTK segítsége nélkül ezen a szinten nem tudnánk működtetni az egyesületet.
Hány csapattal indultatok, és jelenleg hány csapattal edzetek?
Az alakulásnál egy csapat volt, az akkori 14 éves korosztály. Amikor sikerült megszereznünk az NBI B-s indulási jogot, verbuváltunk egy felnőtt gárdát, mellyel az első években az volt a terv, hogy bent maradjon a bajnokságban, így a fiatalokat föl tudjuk játszatni. Nagyon büszke vagyok arra, hogy az alakuláskor játszó tíz fiatal közül tavalyelőtt még heten az NBI B-s csapatunkban játszottak. Jelenleg van a felnőtt csapatunk, egy idén nagyon komoly sikereket elért U21-es csapatunk, egy szintén nagyon sikeres junior csapatunk, továbbá egy kadett, egy serdülő, egy U12-es, két U11-es. Van egy U14-es lány csapatunk is, ezeken kívül foglalkozunk még a 2005-2006-2007-es korosztállyal is.
Ez körülbelül hány gyereket jelent?
Mintegy 150 igazolt sportolónk van, és még legalább ötven előkészítős korú gyermek. Körülbelül kétharmaduk törökbálinti.
Az MTK becsatlakozása csak a felnőtt és az U21-es csapatot érintette, vagy hatással volt a kisebbekre is?
Az MTK részvétele elengedhetetlen. Az utánpótlás csapatai nem tudnának ilyen színvonalon működni a felnőtt csapatot üzemeltető kft. támogatása nélkül. Itt nem csak anyagi támogatásra gondolok, hanem szervezeti és szakmai támogatásra is. Nálunk már a kisebbekkel is nagyon komoly szakemberek foglalkoznak.
Ha az összes csapatotok eredményét nézzük, akkor országosan hol áll az ELITE Basket?
Az utánpótlásban az eredményesség vonatkozásában leginkább a junior csapatot tartom fontosnak, a többi csak az odavezető út. A fiatalabbaknál nem elsősorban az eredmény érdekel, hanem a képzés minősége. Ha a junior, az U21-es és a felnőtt csapatot nézem, akkor idén olyan tettet hajtottunk végre, mely valószínűleg nem fog gyakran előfordulni történelmünk során, és melyet rajtunk kívül csak egy csapat tudott véghezvinni: miszerint a felnőtt csapat bekerült a felsőházi rájátszásba, az U21- es és a junior (U18) együttesek pedig bekerültek az országos döntőbe.
Junior csapatunk fantasztikus eredményt ért el ezzel, hiszen Magyarországon jelenleg 14 akkreditált Kosárlabda Akadémia van, emellé jön még 4 olyan NBI-es klub, amelynek nincsen akadémiája, de nagyon komoly hagyományokkal és komoly infrastruktúrával rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy hazánkban legalább 18 olyan csapat van, melynek simán le kellene bennünket győzni.
Egy csapat eredményességét az is mutatja, hogy más csapatok mennyire környékezik meg a játékosokat, hogy elcsábítsák őket. Ez mennyire jellemző nálatok?
A megkeresés jellemző, a váltás nem. Azért nyilván előfordul, hogy játékosok nem nálunk kamatoztatják az itt tanultakat. Ez nem feltétlenül baj, feltéve, hogy jó helyre kerül egy sportolónk, és továbbra is fejlődik. Persze nem csak a játékosainkat, hanem az edzőinket is próbálják csábítgatni. Ez azt mutatja, hogy valamit jól csinálunk.
Játsszunk el a gondolattal: tíz év múlva, az ELITE huszadik évfordulóján beszélgetünk majd. Miről lesz szó?
A humoros végét megfogva a dolognak, ha tíz év múlva le tudunk ülni beszélgetni, az már jó, mert akkor még tudok beszélgetni. Amire nagyon büszke vagyok, hogy - kis túlzással - tíz évvel ezelőtt a törökbálintiak azt sem tudták, van olyan sport, hogy kosárlabda. Manapság van, hogy 300-an jönnek el hazai meccsünkre, és előfordul, hogy már idegenbe is elkísér minket 40-50 szurkoló. Célunk egyrészt, hogy olyan pozitív közösséget tudjunk létrehozni, ahova a szülők szívesen küldik a gyereküket. Másrészt szeretnénk, hogy akiből lehet, abból legyen is felnőtt kosárlabdázó, miközben azok is pozitívan emlékezzenek a nálunk töltött időszakra, akik az utánpótlásban töltött évek után felhagynak a játékkal. Akkor leszek elégedett, ha a nálunk pallérozódott gyerekekből tíz év múlva értékes, az életre felkészült felnőttek válnak.
Mikor kerültél kapcsolatba az ELITE Basket-tel?
Szarvas Gábor: Ez a negyedik szezonom a csapat életében. Játékosként kerültem a felnőtt csapathoz, de már akkor rám bízták a ’95 és ’99 között született fiatalokból álló vegyes csapat irányítását is. Ez a csapat 12-13 főből állt, ami nagyon kevés a többi csapathoz képest. Nagyon büszke vagyok arra, hogy jelenleg ezek a fiúk adják az utánpótlás és a junior csapat gerincét.
Jelenleg melyik csapatokat irányítod?
A felnőtt mellett az U18-as és az U21-es csapatokat. Én vagyok a vezetőedző, Bódi Ferenc pedig a segédedzőm. Emellett még a serdülőket is trenírozom, itt Spiriev Olivér és Wehner Zoltán a segítőim.
Ez nem kevés elfoglaltság, hogyan bírod?
Nagyon fontos, hogy egy edző a nap 24 órájában és az év minden napján a kosárlabdával foglalkozzon. Kellően legyen fanatikus, kellően szeresse a kosárlabdát. Bennem ez megvan, nem okoz problémát.
Már látod, hogy a jövő éveben melyik csapatokkal fogsz együtt dolgozni?
Igen. Több időt szeretnék szánni a fiatalságra, a serdülő csapatra. Az a típusú edző vagyok, aki nem a játékosok hibáját szajkózza, hanem a jó képességeket dicséri, a hiányosságokat pedig igyekszik korrigálni. Az a célom, hogy a fiataloknak minél hamarabb megtanítsam azokat az alapdolgokat, melyektől profi kosarasok lehetnek. De továbbra is én leszek a felnőtt együttes vezetőedzője, és kapcsolatban maradok az U18-as és az U21-es csapatokkal is.
Tudod már, hogy az utánpótláscsapatokból kikre lehet majd számítani a felnőtt csapatban is?
Természetesen. Azt azért hozzá kell tenni, hogy az U18-as, az U21-es és a felnőtt bajnokság között nincs nagyon nagy különbség. Felnőtt játékosoknál előny a testtömeg, a fizikum és a rutin. Folyamatosan szeretném játszatni a felnőttek között azokat az utánpótláskorúakat, akik már készek arra, hogy a felnőtt csapatban is kipróbálják magukat. Hibának tartom azt az utánpótlás-edzői felfogást, hogy nem merik a fiatalokat felvinni az első számú csapatba. Én a teher alatt nő a pálma elmélet híve vagyok.
Idén az ELITE Basket kapta a Törökbálint Sport Díjat. Ez az elismerés neked mit jelent?
Törökbálinti lakosként nagyon büszke vagyok rá. Örülök, hogy a képviselők fülébe is eljut a munkánk eredménye, és azt megbecsülik. Szeretnénk, hogy a bálintiak magukénak érezzék ezt a csapatot, szeretnénk, hogy a város lakói még többen eljöjjenek a mérkőzéseinkre. Azon dolgozunk, hogy a hazai mérkőzések családi programok legyenek, ezért találtuk ki a félpályás dobóversenyt, vagy azt, hogy a különböző helyi tánccsoportokat felléptetjük a mérkőzések szüneteiben. Úgy gondolom, hogy szerethető csapat vagyunk szimpatikus játékosokkal.
Aki ennyire fanatikus és sikeres, arra biztosan felfigyel a szakma. Környékeztek már meg csapatok, hogy elcsábítsanak?
Felfigyeltek már rám olyan csapatok, ahova edzőket kerestek. Ez nekem jó érzés, hiszen ezek szerint jól végzem a munkámat. De nem kell attól tartani, hogy az MTK tól és Törökbálinttól idén megválnék. Folytatjuk a munkát.
Mikor csatlakoztál az ELITE Basket csapatához, hány évesen kezdtél kosárlabdázni?
Fernengel Bálint: 12 éves koromban kezdtem ezt a sportot, de előtte más sportágakat is kipróbáltam. Fociztam a TTC-ben, és küzdősportokba is belekóstoltam. A Bálint Márton Iskolába jártam, ott kezdtem el kosarazni. Azóta – egy év kihagyással – folyamatosan űzöm ezt a sportot.
Mi az, ami itt tartott?
Alapvetően az, hogy testközelbe került a profi sport. A felnőtt csapat már akkor az NBI B-ben játszott, ez akkora élményt nyújtott nekem, hogy itt maradtam. A csapat is nagyon jó, nagyon sok barátom van az együttesben, de fontos az is, hogy a testemből a maximumot tudom kihozni.
Mennyire tartod magad tehetséges kosarasnak? Mennyi az adottság a játékodban, és mennyi az, amit az edzőid kihoznak belőled?
Egyáltalán nem tartom magam tehetséges játékosnak. Úgy gondolom, amit elértem, azt az edzőimnek köszönhetem.
Említsük meg őket.
Az első edzőm Puskás Artúr volt, ő megszerette velem a sportot, utána Laczka István következett, akit szintén nagyra becsülök, őt követte Werner Zsuzsanna majd Molnár Tamás. Mikor felvettek a gimnáziumba, úgy gondoltam, hogy a tanulás és a sport együtt nem fog menni, ezért abbahagytam a kosarazást. Molnár Tamás volt az, aki felhívott, és visszacsábított a csapathoz. Neki ezért nagyon hálás vagyok. Jelenleg pedig Szarvas Gábor az edzőm, ő az, aki megtanított kosárlabdázni, és ő az, aki kihozta belőlem a maximumot.
Milyen volt az országos döntőben játszani?
Nagyon jó volt, hiszen az ország legjobbjaival tudtunk játszani. Jó volt képviselni a csapatot, megmutatni a munkánk gyümölcsét. Jövőre ugyanez a csapat fog indulni az U21-ben, úgy gondolom, hogy jobb helyezést is el tudunk érni.
Milyen érzés volt, mikor először hívtak meg a felnőtt csapatba?
Nagyon megtisztelő. Úgy éreztem, hogy nem volt hiába az a sok munka, amit ebbe a sportba fektettem. Igyekszem meghálálni a bizalmat.
Meddig szeretnél játszani?
Jelenleg egyetemre járok, amellett megfér a kosárlabda. Ha időm engedi, akkor kosarazom, amíg tudok.
Később foglalkoznál edzősködéssel?
Nagyon szeretem a gyerekeket, szerintem jól meg is értetem magam velük. De látom, hogy Szarvas Gábor milyen munkát végez, és még nem tudom, hogy így át tudom-e adni a tudásomat. De lehet, hogy ha a legkisebbekkel elkezdeném az edzősködést, lépésről-lépésre beletanulnék ebbe a szakmába.
N. G.
