Czukor Erzsébet nyugdíjba vonulása után Weigl Zsolt személyében egy fiatal, agilis vezető került a Volf György Könyvtár élére. Zsoltnak, aki már évek óta a könyvtár dolgozója, egy teljesen megújult, a korábbi csapatnál egy generációnyival fiatalabb gárdával kell dolgoznia, hiszen az utóbbi időben a könyvtár többi dolgozója is nyugdíjba ment, helyükre pedig szintén igen fiatal könyvtárosok kerültek. Weigl Zsolttal a generációváltásról, a könyvek szeretetéről és az előttük álló feladatokról beszéltünk.
•    Kicsit kacskaringós út vezetett a könyvtárosi pályádhoz. Honnan indultál, és hogyan érkeztél meg ide?
14 évesen, mikor el kellett döntenem, hogy mi szeretnék felnőttként lenni, még nem nagyon tudtam pontosan ezt én sem. Szerettem volna egy szakmát, de azt is szerettem volna, ha egy érettségi bizonyítványt is tarthatok a kezemben. A Faipari Technikumot választottam, amit nem bántam meg, hiszen szeretem ezt a munkát, bár egy kicsit monoton. Egy évig dolgoztam egy asztalosipari kft-nél, majd a kereskedelemben helyezkedtem el. Miközben itt dolgoztam, elvégeztem Jászberényben a könyvtárosi főiskolát. A sors úgy hozta, hogy a kötelező gyakorlatomat a törökbálinti könyvtárban végeztem. Gyakorlatom alatt a könyvtár egy ideiglenes épületben foglalt helyet, hiszen ebben az időben épült az új épület. Gyakorlatom alatt készült el a könyvek vonalkóddal való ellátása. Én ezt a munkát annyira élveztem, hogy a gyakorlatom lejárta után heti öt-hat órát önkéntes alapon visszajártam dolgozni. Mikor elkészült az új könyvtár, az önkormányzat engedélyezte, hogy az állomány egy fővel gyarapodjon. Czukor Erzsi, az akkori igazgató rákérdezett, hogy lenne-e kedvem velük dolgozni. Természetesen nem mondtam nemet.
• Milyen feladattal bíztak meg téged az első időszakban?
A gyerekkönyvtárba kerültem, bár látni lehetett, hogy nem gyerekkönyvtárosként fogok megöregedni. Kaptam olyan munkákat is, melyek már komolyabb kihívások voltak. Például minden évben én készítettem el a statisztikát, és a beszerzéseknél is nagyon sokat segítettem Erzsinek. Az, hogy én akár vezető is lehetek, akkor tudatosult bennem, mikor tavaly májusban kiderült, hogy Erzsi tényleg nem akarja újabb öt évre megpályázni az állást. Ez után tudatosan kapcsolódtam be azokba a munkákba, melyek most már az én feladataim lettek.
• Mikor idejöttél, csak hölgyek dolgoztak a könyvtárban. Mennyire férfiszakma a könyvtárosság?
Azt tapasztaltam a főiskolán, illetve a szakmai találkozókon, hogy zömmel hölgyek vannak a szakmában. A férfiak általában vezetők.
• Egy vezetőnek sokkal több feladata van, mint egy „mezei” könyvtárosnak. Sokkal többet kell tárgyalnia, egyeztetésekre járnia. Nem hiányoznak a könyvek?
De nagyon. Azt élvezem a legjobban, mikor a kölcsönző pultban ülök, és emberekkel találkozom, mikor könyveket kell ajánlanom nekik. Ha tehetem, azért most is beülök.
• Czukor Erzsi személye nagyon meghatározó volt a könyvtárban. Ő volt itt a biztos pont. Mennyire lehet őt pótolni?
Szinte lehetetlen. A mai napig rácsodálkoznak az emberek, hogy ő már nem dolgozik itt. Nem egyszerű az utódjának lenni.
• Te el tudod képzelni, hogy kb. 30 év múlva „Zsolti bácsi” innen megy nyugdíjba, akár vezetőként?
Nagyon szeretem a könyvtárosságot, és látom a kihívásokat, így el tudom képzelni, hogy innen megyek nyugdíjba. Azt, hogy öt év múlva is meglesznek-e a vezetői ambícióim, nem tudom, de egyelőre ennek sem látom akadályát.
• Erzsi nyugdíjba vonulása mellett nagy változás a könyvtár életében, hogy egyik napról a másikra kb. 20 évet fiatalodott a dolgozók átlagéletkora. Ez mennyire jellemző máshol, illetve mennyire volt ez tudatos döntés?
Azt vesszük észre, hogy a könyvtárosi szakma öregedik. Érdekesség, hogy a minden évben kiadásra kerülő „Ifjú könyvtáros-díj” alsó korhatára egyre későbbre tolódik ki. Úgy gondolom, hogy fiatalos lendületet hoztunk a könyvtárba, de úgy, hogy az „öregek” által kitaposott útról nem szeretnénk letérni. A jól bevált rendezvényeket nem szeretnénk sutba dobni. Idén is megtartjuk az Olvasás Napját, a Mihályi Anikó által vezetett Olvasószalon is továbbra is működni fog. Az országosan is ritkaságszámba menő, heti rendszerességgel jelentkező filmklubunkat sem fogjuk megszűntetni, hisz az a csapat, amely hétről-hétre összejár filmet nézni, beszélgetni, nagyon jól érzi magát ezeken az alkalmakon.
• Volf György vetélkedő?
Ezt a nagyon népszerű versenyt a jövőben is meg fogjuk tartani. Ezt annyira szeretik a gyerekek, hogy volt olyan év, amikor majdnem 300-an jelentkeztek rá. Tavaly arra kértük a tanárokat, hogy osztályonként az öt legjobb gyerek jöjjön csak el a versenyre. Terveim között szerepel, hogy a jövőben egy hasonló versenyt hirdetünk természettudományos témakörben. Szomjú László, nemrég kinevezett kollégám sokáig matematikatanárként dolgozott, az ő segítségére mindenképpen számítanék ebben.
Szintén a könyvtárhoz tartozik a Falumúzeum. Ezzel kapcsolatban vannak tervek?
A Falumúzeum és a város együttműködése idén jár le, s még nem tudjuk, hogy az önkormányzat meghosszabbítja-e a szerződést. Jelenleg Stánicz Katalin kolléganőm felelős ezért a területért. Művészeti egyetemet végzett, neki ez a szakterülete. Ő keresi fel a művészeket, és állítja össze az éves naptárt.
Vannak-e még olyan lépések, melyeket új vezetőként szeretnél meglépni?
Szeretném, ha tudatosabban használnánk a modern technika vívmányait. Már azzal is tudtunk új olvasókat szerezni, hogy az új könyveket feltettük a Facebookra, ezáltal több emberhez el tudtunk jutni.
• Mi a tapasztalat, olvasnak még az emberek?
Sokan azt hiszik, hogy alig járnak az emberek könyvtárba, de van, amikor a kölcsönző pultnál sorban állás van. Persze az olvasók számát lehet növelni, és ez célunk is. De nemcsak az olvasók száma a fontos, hanem az is, hogy jó könyveket tudjunk ajánlani, és mindenki boldogan menjen el tőlünk.
• A könyvtárban nem csak könyveket lehet olvasni, hanem a folyó­irattár is elég gazdag.
Körülbelül 100 újság közül lehet válogatni. Három napilapot járatunk, hetilapokat és havilapokat is kínálunk.
• A könyveket mi alapján választjátok ki? Mennyire befolyásolja a könyvtárosok ízlése a könyvtár könyvállományát?
Valamennyire biztosan, de ugyanez igaz a vendégek ízlésére is. Ha valamit ők ajánlanak, akkor annak is utánajárunk. Olyan könyveket is kell tartanunk, melyeket lehet, hogy mi nem olvasnánk el, de igény van rá.  Nagyon népszerűek például a skandináv krimik, ebből több is van az állományunkban.

N. G.