Kerthelység

2015. ápr 19.

Elkészült Törökbálint himnusza

Írta: admin Kategória: INTERJÚ

Szalczinger József kezdeményezésére, több törökbálinti művész közreműködésével elkészült városunk himnusza. A döntés most már a képviselő-testület kezében van, hiszen a soron következő testületi ülésen döntenek a képviselők arról, hogy a már elkészült himnusz hivatalossá válik e. Azokkal beszélgettünk, akiknek köszönhetően létrejöhetett.
•    Kinek az ötlete volt, hogy elkészüljön Törökbálint himnusza? Milyen hagyományai vannak a városi himnusznak?
Szalczinger József: Az ötlet tőlem ered. Sok év óta a Törökbálinti Városfejlesztő Egyesület nem tesz mást, mint szépíti a várost, de sokat gondolkodtam azon, hogy milyen szellemi dolgot tudnánk a városnak adni. Sokat töprengtem, hogy legyen-e bátorságom egy ilyen nagyszabású projektbe kezdeni, de úgy gondoltam, hogy az ősök emléke, akik ezt a várost felépítették, azt diktálja, hogy mi is merjünk nagyokat tenni. Főként az vezérelt, hogy ez a himnusz visszatekint a múltra és a jövő felé mutat. Városi himnuszokat leginkább külföldön hallottam, itt Magyarországon elég ritka, de találkoztam már vele.
Mikor először kerested fel az embereket az ötlettel, milyen volt a fogadtatása?
Mindenhol pozitívan fogadták. Sőt, több olyan embereknek is említettem, akik más településen élnek – hasonlóan lokálpatrióták, mint én –, közülük sokan irigykedtek az ötletre, és már ők is azon gondolkodnak, hogy elkészítik saját himnuszukat.
Kik működtek közre a himnusz elkészítésében?
Először kellett keresni valakit, aki megírja, valakit, aki megzenésíti, egy kórust, hogy elénekelje és egy zenekart, hogy eljátssza. A zeneszerzést egyértelműen Bán Lászlóra bíztam, hisz ő különleges kincse Törökbálintnak. A szöveg megírásának feladata nehezebb volt, hiszen településünkön több kiváló író, költő él, de végül Hajdu Ferencre esett a választás, tőle csak annyit kértem, hogy az ősöket szője bele a versbe. Hajdu Ferenc nagyon magas szinten oldotta meg a feladatot. A himnuszt a Grossturwaller Musikanten játszotta fel és a Cantabile Kórus énekelte el.
A Budakörnyéki Televízió közreműködésével készült egy hivatalos DVD is.
Miről szól a himnusz?
Törökbálintról szól, és azokról az őseinkről, akik évszázadokkal ezelőtt elindultak egy új hazába, és ezt a települést felépítették. Nekik köszönhetjük városunkat, nekik, akik mindig az összefogást tartották fontosnak.
Milyen felhasználási módjai lehetnek a himnusznak?
Szeretném, ha nemzeti ünnepeinken a szózat és a nemzeti himnusz mellett a városi himnusz is felcsendülne. Szeretném, ha a törökbálintiak büszkék lennének arra, hogy van egy saját himnuszunk, hiszen ez törökbálintiaktól törökbálintiaknak íródott, tiszta szívből. Emellett Bán László elkészítette a himnusz szignál változatát is, ami pár másodperces. Ezt lehetne iskolákban csengőként, sporteseményeken, testületi üléseken kezdő szignálként felhasználni. A döntés a Képviselő-testületé lesz, ők elég bölcsek ahhoz, hogy megtalálják a megfelelő helyeket és alkalmakat a himnusz elhangzásához.
Nagyon örülnék, ha a helyi civil szervezetek is magukénak éreznék a himnuszt. Énekkarok, zenekarok felvennék a repertoárjukba, és ha nem a településen lépnek fel, és igény van rá, akkor eljátszanák. Tervbe van véve, hogy ha a testület jóváhagyja a himnuszt, akkor a júniusban megrendezendő soroksári testvérvárosi találkozón bemutatnánk Soroksárnak a himnuszunkat.
Mikor találkozhatnak a lakók elsőként a himnusszal?
Ha a képviselő-testület elfogadja, akkor szeretnénk, ha lenne egy nyilvános ősbemutató.
Mi volt az első gondolatod, mikor meghallottad, hogy városunknak saját himnusza lehet?
Hajdu Ferenc: Mindenképpen jó ötletnek tartom, hiszen ez a lakók városhoz való kötődését erősíti. Első pillanatban nem tartottam magamat alkalmasnak a szöveg megírására, még most sem vagyok biztos abban, hogy jól sikerült, hiszen nem nagyon szoktam megrendelésre dolgozni.
Ha testület elfogadja a himnusznak ezt a változatát, akkor a te versed lesz a szöveg, ezt fogják többször is énekelni. Ez milyen érzés?
Nagyon megtisztelő.
Szalczinger József kérése volt, hogy mindenképpen szerepeljenek a him­nusz­ban az ősök. Nehezebb volt így megírni, hogy részben a téma is adott volt?
Nem, hiszen mivel én is régi törökbálinti vagyok, magamtól is ebből az irányból közelítettem volna meg a dolgot. Azt próbáltam megragadni, hogy milyen lehetett a sváboknak és a rácoknak új hazába érkezni, és  magyarrá válni.
Téged hogy érintett a felkérés, hogy te komponáld a település himnuszát?
Bán László: Nagyon nagy megtiszteltetés a település himnuszát megírni, ugyanakkor nagy felelősség is.
A kezdetektől fogva himnikus dallamot szerettél volna?
Úgy gondolom, hogy egy himnusznak himnikusnak kell lennie. Nagyon jó tanáraim voltak, akik ezt nagyon keményen megtanították nekem.
A vers az őseinkről, a svábokról és a rácokról szól. Megjelenik ez a dallamban is?
A dallam harmonizálása és a belső szólamok ezt visszatükrözik. A szöveg nekem nagyon tetszik, minimális változtatásokat igényelt, hogy ritmikailag megfeleljen.
Gyorsan elkészült a zenei rész?
Viszonylag gyorsan dolgozom, egy hét alatt készen voltam vele. Most már kíváncsian várom a testület döntését, és azt, milyen módon használják majd fel.
A Cantabile Kórus hogyan fogadta a felkérést?
Vékey Marianna: Nagyon boldogok voltunk. Azt gondolom, hogy ezt minden együttesnek és kórusnak meg kellene tanulnia, és nagyobb eseményeken ezt előadni. Nagyon szépnek tartom a dallamot is, hiszen a sváb hagyományoknak megfelel, vannak benne melódiák, emellett himnikus is. Nem volt könnyű megtanulni.
Amikor külföldön jártunk, akkor sok kórus énekelt különös dalokat a saját nyelvükön. Mikor megkérdeztük, mit hallottunk, akkor mondták, hogy a saját városi himnuszuk. Svédek, görögök, németek kérték, hogy mi is énekeljük el a saját városi himnuszunkat. Mi csak néztünk egymásra, de nem tudtuk eddig elénekelni. Nagyon tetszik a szöveg, a dallam, nemcsak nekem, hanem az egész kórusnak is, nagyon örülünk, hogy elkészült.

Németh Gergő



Lapozzon bele
november–decemberi számunkba!