Beszélgetés Egervári Lászlóval

•    Kitől származik a kerekasztal ötlete?
A történet 2002-ben a Polgári Körök megalakulásával kezdődött. Itt Törökbálinton is voltunk jó néhányan, akik úgy gondoltuk, hogy a „jobboldali” polgári elveket valló embereknek szükségük van egy olyan fórumra, ahol eszmét cserélhetnek, megbeszélhetik, mit tehetnek a civil szerveződések a kedvezőtlen politikai helyzet orvoslására.

Az elmúlt tizenkét év alatt sok minden történt, de ezek a körök a mai napig működnek, kisebb-nagyobb intenzitással, hiszen az eszmecserére továbbra is szükség van. A Polgári Körök tehát megmaradtak, csak átalakultak kissé. Polgári szalonok, Polgári esték, és újabban Polgári kerekasztal társaságok váltak, válnak belőlük, és a céljuk ma is a régi, de megváltozott viszonyokhoz alkalmazkodtak. Megvitatni a helyzetet, értékelni a történéseket, és megbeszélni, mi az, ami jól működik, és min kéne javítani, változtatni. Ez az igény többünkben megfogalmazódott, több civil szervezet is jelezte egyetértését, így határoztuk el, hogy kezdeményezzük a Törökbálinti Polgári Kerekasztal létrehozását.
•    Az eszmecsere fontos dolog, de legalább olyan fontos, hogy a megfogalmazott kritikák, javaslatok befogadó hozzáállásra találjanak. Törökbálinton mi ezzel a helyzet?
Az előző két ciklusban a Polgári Kör, az előző városvezetéssel megfelelően tudott együtt dolgozni.  Számos kérdésben kérték ki a véleményünket. Volt, amikor megfogadták a javaslatunkat, és volt, amikor nem, de ez persze természetes, hiszen a döntések meghozatalában nyilván sok olyan momentum is közrejátszott, amelyekről nekünk nem volt tudomásunk. Úgy ítéltük meg, hogy a városvezetés számon tartotta a Polgári Körök véleményét.  A tavalyi önkormányzati választásokat követően az új városvezetés is jelezte, kifejezte együttműködési szándékát.
•    Ez pontosan mit jelent?
Jelezték, hogy a testület szívesen látná a kerekasztal megalakulását, és számít az együttműködésünkre. Az októberi választások óta azonban még nem telt el elég idő ahhoz, hogy minden kérdésben körvonalazódjanak a pontos működési feltételek. Bízom benne, hogy amint a nagyobb átalakulások lezajlanak a hivatalban, és kialakul a testület új munkarendje, lesz idő és alkalom mindent pontosan megbeszélni. Lassan letelik az első három hónap, amit én akklimatizálódás időszakasznak nevezek, és elkezdődhet az intenzív munka. Ezt mind helyi, mind országos szinten érvényesnek gondolom.
•    A Törökbálinti Kerekasztal tehát megalakulás előtt áll. Kik lesznek a tagjai, és hogyan képzelik a működését? Kizárólag jobboldali gondolkodású tagokat várnak?
A tagok a helyi civil szerveződések tagjai, vezetői közül kerülnek majd ki. Szándékaink szerint olyan embereket hívunk meg, akiknek eddigi pályafutása, szakmai hozzáértése, a város iránti elköteleződése biztosíték lehet, a terítékre kerülő kérdések objektív, és hiteles megítélésében. A kerekasztalt a Polgári Kör tagjai hívják életre, de a feladatai az egész város működését érintik, tehát természetes, hogy a tagjai közé más politikai irányultságú civil szervezetek képviselőit is várjuk, feltéve, hogy egyetértenek a kerekasztal célkitűzéseivel, és a város érdekében kívánnak tevékenykedni. Működésünkről természetesen a szervezetek képviselőivel való egyeztetés után tudok csak pontosabbat mondani.
•    Jól látom, hogy az egésznek akkor van értelme, ha az egyes problémák, kérdések még a döntéshozatal előtt, az előkészítési fázisban kerülnének a kerekasztal elé?
Ez így van, de nem jelenti azt, hogy a kerekasztal át kívánja venni az önkormányzati bizottságok döntés előkészítő munkáját, hiszen a meghozott határozatok következményeiért is a testület képviselői a felelősek. Minden döntéshozatalnak megvan a törvényes rendje, az a folyamat, amely alapján egy feladat a megfogalmazástól kezdve, a döntés előkészítésen keresztül a döntésig, majd az azt követő megvalósulásig tart. Elképzelésem szerint a kerekasztalnak csupán javaslattevői hatásköre lehet, amelyet értelemszerűen a döntés előkészítés fázisában érdemes megtennie.
•    Egy ilyen javaslat megfogalmazásához azonban szükség van az adott ügy pontos ismeretére. Hogyan jutnak a kerekasztal tagjai a megfelelő információk birtokába?
Ezt az önkormányzat képviselőivel még pontosítanunk kell, hiszen javaslatot tenni valóban csak a tények pontos ismeretében lehet. Bízom benne, hogy a testület képviselői valóban együttműködnek velünk, és a munkánkat nem az ügyekbe való beleszólásnak, hanem igazi segítségnek tekintik, nagy hiba lenne, ha ez nem így lenne.
•    Mennyire lehet egy ilyen munkában a pártpolitikát különválasztatni a helyi érdekektől?
Úgy gondolom, egy polgári demokrácia elképzelhetetlen civil szervezetek nélkül. Persze lehet egy országot vagy várost kizárólag pártpolitikai érdekek menetén kormányozni, csak akkor ez nem polgári demokrácia, függetlenül attól, hogy éppen melyik párt van kormányon. Ugyanakkor jó kapcsolatokat szeretnénk ápolni a helyi pártok képviselőivel is és nem kizárt, hogy részt vegyenek a kerekasztal munkájában, de az semmiképpen sem lenne kívánatos, hogy pártpolitikai viták színterévé váljanak a kerekasztal megbeszélései.
A Törökbálinti Polgári Kör a kezdetektől tagja volt az országos ernyőszervezetnek is, és jelen voltunk a Civil Összefogás Fórum országos szervezetének megalakulásánál. 2010-ben ez a közösség fogalmazta meg azt a Társadalmi Szerződést, amelynek elkészítésében mi is aktívan részt vettünk.  Ennek, illetve a 2014-ben összeállított kiegészítésnek és összefoglalásnak a lényege az, hogy a civil politizálásban érdekelt szervezetek, polgári közösségek helyet kérnek az állampolgárok jogainak és kötelességeinek alakításában. Tevékenyen kívánnak részt venni a nemzetstratégiai célok megvalósításában. Egyet értenek a Polgári Kormány célkitűzéseivel, és tevékenyen kívánnak részt venni azok megvalósításában, feltéve, hogy a vezetés az induláskor megfogalmazott célok érdekében tevékenykedik, és nem tér el azok szellemiségétől. Lényegében ugyan ez a helyzet a helyi politikával kapcsolatban is.  A következő négy-öt év sorsdöntő lehet az ország és benne Törökbálint jövőjének alakulásában. Mindannyiunk érdeke, hogy összefogjunk és elkezdjünk együtt dolgozni, nem pártpolitikai alapon, hanem a város polgárainak érdek közösségét véve figyelembe. Bár a pártok fontos szerepet játszanak a helyi politikai életben, de nem ők alkotják a várost és a város élete, működése sem pártelvek alapján történik. Az soha nem vezet jóra, ha egy ország, vagy egy város irányítását a civilek kizárásával, kizárólag a pártpolitika irányítja.

Ny. E.