A semmibe meredten álltam
A fodrozó víz felett.
Szólt valaki,
Kérte, hívta a lelkem:
– Nem akarsz meggyógyulni? –
Szabadkoztam:
– Én nem vagyok beteg!
Nem tudom elhitte-e,
De ahányszor víztükörbe nézek,
Én azt a hangot várom,
Hogy újra szóljon meg!