Kivág egy darabot a kertből
Az ablakkeret.
A hó tétován lebeg,
Mondhatni porzik,
Takarva lassan,
Szégyenét a tájnak.
Madár röppen keresztbe hirtelen,
S hintázva lendül egy ág.
Az egész szempillarebbenés,
Szinte észrevétlen, mert máris
Elcsendesül a képzelet, s a táj,
S megnyugodott a pillanat,
Mint az ág.
Tags: vers