2013. szeptember 2-a emlékezetes dátum Törökbálint város életében, amire mindannyian pontosan emlékezhetünk. Emlékezhetnek azok is, akik személyesen nem vehettek részt valami oknál fogva az akkor megrendezett ünnepségen, hiszen a helyi és országos sajtó is bőséges és hiteles tájékoztatást adott az eseményekről. Ekkor került sor ugyanis a Törökbálint életében kimagaslóan egyedülálló, sikeres beruházás ünnepélyes átadására.

A polgári kormány segítségével megvalósulhatott Törökbálint büszkesége, a Bálint Márton Általános- és Középiskola valamint Sportközpont, amelyet maga Orbán Viktor miniszterelnök adott át, és ezzel egyidőben nyitotta meg a 2013-2014-es tanévet.
Végre megoldódott egy nagy gond, befejeződött az évekig húzódó, időnként már reménytelennek látszó, a mi léptékeink szerint gigantikusnak számító beruházás. Végre Európa egyik legkorszerűbb iskolájába járhatnak Törökbálint és a térség egy részének gyermekei. Használhatják az uszodát és a sportcsarnokot, testi és szellemi fejlődésük minden feltétele adottá vált. Sőt, az üzleti- és gazdasági szféra érdekkörében tevékenykedő üzletemberek, valamint intézmények és szervezetek számára konferenciák, rendezvények megtartására is van mód, tehát széleskörű felhasználásra és igénybevételre nyílt lehetőség. Az új létesítményt használói fokozatosan, és egyre inkább igénybe veszik. Örvendetes tényként állapíthatjuk meg, hogy a létesítmény használatával egyenes arányban növekszik annak népszerűsége is, vagyis az történt, amit vártunk: úgy funkcionál az épület, ahogyan és amiért épült. Ezt akkor is így értékelhetjük, ha a működéssel kapcsolatosan még esetleg kisebb, nagyobb gondok, problémák adódnak, amelyeknek megoldása, elhárítása utólag sem kis feladat.
A fokozatosan és örvendetesen bővülő igénybevétel azonban egyre növekvő forgalmat is jelent. Igaz most már nem kamionok, teherautók dübörögnek az ide- és elvezető utakon, hanem döntően személyautók, de azok száma jelentősen megnövekedett, ami fokozott terhet jelent a közvetlen környezet számára.
Egy igazán nagy volumenű beruházás akkor válik vonzóan sikeressé, ha a kiszolgáló egységek funkcionálisan kiegészítik egymást, és még kellemesebbé, komfortosabbá teszik annak használatát. Talán olyan ideális eset is elképzelhető, hogy a megnövekedett forgalom elvezetése úgy történjen meg, hogy kisebb legyen a környező utak terhelése, mint korábban volt. Vagyis olyan megoldást kell keresünk, amely javíthatja a közvetlen közelben élők életminőségét. Ha ezeket az állításokat részben, vagy egészben elfogadjuk, akkor már csak
a megoldást kell megkeresnünk és megtalálnunk ahhoz, hogy ezen térség megnövekedett gépkocsi forgalmának környezetre kifejtett hatását csökkentsük.
Nyilván több változat is lehetséges, ezért több megoldást is meg kell vizsgálni, majd azok közül a legjobbat kiválasztani. Egy megoldás a sok közül már most kézenfekvőnek tűnik, mégpedig az, hogy az Őrház utcát kétsávossá és kétirányúvá kellene bővíteni. Sajnos a vasúti sínek itt Észak-nyugatról lehatárolják a várost, további terjeszkedésre itt nincs lehetőség. De arra elegendő hely maradt, hogy ezt az utcát kellő mértékben szélesítve kétirányúvá tegyük, így alkalmassá váljon arra, hogy úgy vezesse le az itt generálódott forgalmat, hogy azt az utcában lakók hátrányosan ne érezzék. Így lehetőség nyílik arra, hogy a város Észak- nyugati peremén egy forgalmat levezető utat nyerjünk. Mi több, ha vasúti forgalom által keltett zaj terjedését zajvédő falakkal csökkenthetjük azáltal, hogy a meglévő zajvédő falak sérüléseit kijavíttatjuk és további építését is a MÁV közreműködésével megoldjuk, ezáltal még a jelenleginél is kedvezőbb helyzetet teremthetünk az utcában lakók számára. Ha az Őrház utca kétirányúvá tételének nincs más, műszaki, vagy jogi akadálya, akkor ezt a megoldást is érdemes figyelembe venni a városrész forgalmának javítása során. Lehet, hogy ezzel a felvetéssel már nyitott kapukat döngetek, de nem baj, ha így van, akkor már csak be kell menni a nyitott kapun, vagyis a gyakorlati megvalósítás maradt hátra.

Egervári László