Karácsonyi mézes-mákos guba vaníliás öntettel

A téli napforduló, december 21-e – amikor a sötétség terjeszkedése megszűnik és az ezt követő napokban az északi félteke a fény felé fordul – évezredeken keresztül az év kezdetének napja volt.

Magyar őseink idejében a tűztisztelet és a kerecsensólyom röptetésének is ez volt a napja, a kerecsenünnep. A kerecsensólyom, vagyis a turulmadár röptetése, királyi, fejedelmi szertartás volt. A Turul fia, a Turul-nemzetség leszármazottja volt az, aki a napfordulón, sólyomröptetésével égre segítette az újjászülető Napot, minden földi élet nélkülözhetetlen csillagát.
A kerecsensólyom a magyarság fénymadara, a legügyesebb és a leggyorsabb madár, amelyik a legmagasabbra repül, legközelebb a Naphoz. Talán nem közismert, de a korszakkal és az adott témakörrel behatóan foglalkozó történészek egy tekintélyes köre vallja, hogy a kerecsen (kerecseny) szóból eredeztetjük karácsony szavunkat. Tiszta szívvel készüljünk hát – ha eljön az ideje – a fény ünnepre, a kerecsenünnepre, s a rá következő karácsonyra, Jézus Krisztus születésnapjára! Tiszta szívvel és karácsonyi finomságokkal, s ne feledkezzünk meg gyerekeinkről sem, akikben önmagunk újjászületését élhetjük át!

Az ételt ajánlja Fülöp Sólyom Zoltán huszár-hagyományőrző és mákos guba szakértő

Egynapos kifliket, úgy 8 db-ot karikára vágunk. Mintegy 6 dl tejet, 5 dkg vajjal és 1 csomag vaníliás cukorral összekeverünk, majd felforralunk. Ha felforrt, ráöntjük
a kiflikarikákra, és az azokat magában foglaló tálat enyhén rázogatva felitatjuk a tejet. Úgy 15 dkg darált mákot 3 db finomra összetört szegfűszeggel, reszelt citromhéjjal és 2 dkg porcukorral összekeverünk. Rászórjuk a kiflikarikákra, összerázzuk, és az egészet tűzálló tálba tesszük. Mézzel megöntözzük és forró sütőben kissé megsütjük. Ha kész, vaníliás öntettel körítjük. Jó melegen tálaljuk! A gyerekek rajonganak érte!