Kerthelység

2013. nov 18.

Őszi munkák

Írta: admin Kategória: INTERJÚ

Szeptember 19-én tartotta első őszi ülését a Képviselő-testület. Több rendelet-alkotás mellett számos, a közvéleményt is foglalkoztató kérdésben született döntés. A szeptemberi ülés témáiról kérdeztük Turai István polgármestert.
A Képviselő-testület módosította az Önkormányzat költségvetését. Milyen okból került most erre sor, vannak újabb bevételek, vagy a kiadások változtak?
Is-is. Az természetes, hogy év közben időről időre be kell számolnia a polgármesternek a költségvetés helyzetéről. Az államháztartásról szóló törvény kötelezettséget is tesz rám, hogy az első félév gazdálkodásának helyzetéről beszámoljak a Testületnek. Mindjárt mondom: kiegyensúlyozott, lényegében időarányos volt a Város gazdálkodása az első félévben, kiadási és bevételi oldalról is 43%-os mértékben teljesültek. Bevételeink az elvárt és ütemezett módon érkeztek, kiadásaink sem haladták meg az időarányos mértéket. Az előterjesztésben ugyan tettünk javaslatot a költségvetés főösszegének 484 millió forintos növelésére, ennek azonban jelentős része (352 millió forint) a Kormány adósságkonszolidációs döntésének lebonyolításából eredő központi költségvetési támogatás. Emelkedett a bevétel azzal a 106,8 millió forinttal is, amelyet az Óvoda utca felújítására kaptunk a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól. A módosításokkal együtt kevéssel 5 milliárd forint fölé emelkedett Városunk költségvetési főösszege.
Hogyan alakultak az Önkormányzat adóbevételei?
Összességében 47% feletti a teljesítés, ugyanakkor további nyugtalanító jelek mutatkoznak a legjelentősebb tétel, a helyi iparűzési adó bevételek terén. A helyi adóiroda vezetője arról adott tájékoztatást, hogy „…az iparűzési adóban elmaradt a bevétel a tervezett időarányos résztől. Az adóbevételek időbeli teljesülésének jellemzője egyébként, hogy az első félévben általában nem érik el az éves előírások felét és az adóbevételek többségét jelentő iparűzési adó teljesülése is csak a feltöltési, kiegészítési kötelezettség leteltét (december 20.) követően, az év végével realizálódik. A benyújtott bevallások, és az időközbeni bejelentések alapján már tudható, hogy 2013. évben 400 millió forinttal kevesebb iparűzési adót fizetnek az adózók a megszűnések és a csökkent gazdasági eredményeik miatt. A jelenlegi adatok szerint 2014. évben várhatóan 500 millió forinttal lesz kevesebb az önkormányzat iparűzési adóbevétele.”
Milyen intézkedéseket tervez az Önkormányzat ezeknek a veszteségeknek a kiegyenlítésére?
Miniszterelnök úr látogatása alkalmával felhívtuk a figyelmét arra, hogy eltérően más országos működésű vállalkozások (bankok, üzemanyagtöltő állomások stb.) helyi adózási rendszerétől, a távközlési szolgáltatók helyi adójából nem marad a székhely-településen egy számottevő rész. Más esetekben ugyanis az adózónak a székhelyen kell fizetnie a helyi adó legalább 25-30%-át. Arra kaptunk ígéretet, hogy módosító javaslatot fognak tenni a parlamentnek, hogy ezt rendszert a minket érzékenyen érintő távközlési szolgáltatók esetében is vezessék be. Egy ilyen döntés akár 600 millió forintnyi többlet-adóbevételt is hozhat Törökbálintnak. Ugyanakkor intenzív település-marketing kampányt folytatunk új vállalkozások idetelepítése érdekében.
Rendeltet fogadtak el a közösségi együttélés alapvető szabályairól. Ez mit jelent, egyáltalán: miért kell az emberek életét rendelettel szabályozni?
Szó nincs arról, hogy az emberek életébe akarna beleszólni az Önkormányzat. Érdemes azonban ismerni, betartani és betartatni közösségi létünk védelme érdekében néhány fontos szabályt. Ezek egy része íratlan szabályként eddig is megvolt, más kérdés, hogy azt látom, tapasztalom, egyre kevésbé vesszük figyelembe. Van rendelet a zaj elleni védekezésről, mégis megzavarják egymást a szomszédok a vasárnap koradélutánra időzített fűnyírással. Tetézi mindezt az, hogy a 2012. évi II. törvény rendelkezései alapján az önkormányzatok 2012. május 31-ig kötelesek voltak hatályon kívül helyezni az önkormányzati rendeleteikben foglalt szabálysértési rendelkezéseket, mivel a jogszabály hatályba lépését követően szabálysértési tényállást kizárólag törvény állapíthat meg. Maradtak tehát rendeletek, de törölni kellett belőlük a betartatásukhoz elengedhetetlenül szükséges passzusokat. Amit most tenni lehetett, az az, hogy egy rendelet megalkotásával a Képviselő-testület meghatározza a közösségi együttélés alapvető szabályait, az ezzel ellentétes magatartások esetén követendő eljárási rendet, valamint ezek jogkövetkezményeit. A történetnek szerintem itt még nincsen vége, mert most is folyamatban van egy ombudsmani eljárás, – nem a helyi rendeletünkkel szemben, hanem Magyar Önkormányzatokról szóló törvény egy megfogalmazása ellen, – amely rendelet újra felülvizsgálatra kötelezheti a Képviselő-testületet.
Döntöttek arról, hogy fizetés-kiegészítést adnak a tanároknak. Az elmúlt hetekben a sajtó attól volt hangos, hogy a pedagógusok jelentős béremelést kapnak. Akkor most miért kellett az Önkormányzatnak ezt további emeléssel kiegészítenie?
Az Országgyűlés augusztus végén a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításával valóban emelte a pedagógusok béreit. Ennek a változásnak a nyomán átlagosan 34%-os alapbér növekedés állott be, ugyanakkor, más oldalról pedig jelentős összjövedelem csökkenést idézett elő a törökbálinti pedagógusok eddigi béreihez viszonyítva. A csökkenés a túlóra, a helyettesítési díjak és különféle pótlékok elvonásából, ezek egymásra rakódó hatásából ered, de szerepet kap benne az is, hogy az év eleji fenntartóváltásból eredően, az önkormányzati bérkiegészítés is megszűnt. Azaz: bár az alapbér növekedett, a pótlékok megszűnése miatt az érintett helyi pedagógusok és az oktató, nevelő munkát segítő alkalmazottak tekintetében átlagosan, személyenként havonta 30-60 ezer forint jövedelem-kiesés keletkezett. Ennek egy részét már láttuk előre tavasszal, amikor a várható keresetcsökkenés hatását ellensúlyozandó helyi forrásokból önkormányzati pedagógus-ösztöndíj rendszert dolgoztunk ki. Az augusztus végi törvénymódosításig azonban több részlet ismeretlen volt, a végleges megoldás érdekében a volt szükség ennek a pályázati rendszernek a pontosítására és a forrás jelentős, mintegy 16 millió forintos emelésére. Mindezek a döntések azonban csak az idei (naptári, nem iskolai) évet érintik, az, hogy a költségvetés jövőre mit fog elbírni, ma még nem tudjuk.
Beszámolókat is tárgyalt a Testület, egyebek mellett a közterület-felügyelet munkájáról. Elégedettek a képviselők a közterületek helyzetével?
A Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítésének átalakításával megerősödött a közterületet felügyelő szervezet. A „Városrendészet” új irodavezetőt kapott Lengyel Dezső úr személyében, aki felkészült, a közrend fenntartásában jelentős gyakorlattal rendelkező szakember. Mint ismeretes, megszűnt a mezőőri szolgálat, bár Varga Ferenc személyében továbbra is foglalkoztatunk – de már a Városrendészet kötelékében – mezőőrt.
A közterület-felügyelők munkája nem egy hálás feladat, sok esetben kell élniük felszólítással, nyilván nem örvendenek közszeretetnek. Egy-egy kirívó esetben intézkedésük híre (panaszként persze) eljut a képviselőkhöz, polgármesterhez is. Összességében azonban pozitív fogadtatása volt a beszámolónak: sok év elutasítása után első alkalommal fogadta azt a Testület.
Zárt ülésen tárgyalták a BTG behajtási engedélyének kérdését? Mi lehetett ebben olyan titkos, ami indokolta a zárt tárgyalást, és lehet-e valamit tudni a döntésről?
Önkormányzati hatósági ügy, s mint ilyent, zárt ülésen kell tárgyalnia a törvény szerint a Képviselő-testületnek. Titkos nincsen a döntésben, itt a lap Hírlevél részében olvasható a határozat teljes szövege. Az előzmény annyi, hogy a Budaörsi Településgazdálkodási Kft. nyolc kukásautóra kapott idén márciusban behajtási engedélyt a Kinizsi utcai Biofilter Kft. telephelyére.
A környékbeli lakosokat azonban zavarja a tehergépjárművek zaja, a reggeli indításkor kék füsttel telik meg a környék, és bizony nyáron én is tanúja voltam, hogy bűz terjengett a környéken. Nyilván nem lettek teljesen kitisztítva a járművek, a bennük maradt szemét rothadt szagot árasztott. Panasszal éltek és a többszöri helyszíni szemle alapján visszavontam a behajtási engedélyt. Döntésem ellen a BTG fellebbezéssel élt.
A Képviselő-testület azt állapította meg, hogy már az eredeti behajtási engedélyek kiadása is jogszabálysértő volt, így a behajtási engedélyek, mint annak visszavonása is semmis. A Képviselő-testület a lakosság érdekeinek védelmében felkérte Budaörs Város Önkormányzatának Képviselő-testületét, hogy tegye meg az intézkedéseket a BTG gépjárművei ne térhessenek vissza a Biofilter Kft. Kinizsi utcai telephelyére.

P.I.



Lapozzon bele
november–decemberi számunkba!