„Rejtőzködő Törökbálintiak”

A Szent Flórián Törökbálintért Egyesület és a Kisgrafika Barátok Köre közös kiállítást szervezett a Munkácsy Mihály Művelődési Házban, Szász Sándorné ex libris gyűjteményéből. Az emlékkiállítást Arató Antal címzetes megyei könyvtárigazgató nyitotta meg. Az alábbiakban az est házigazdájának, Hajdu Ferencnek bevezetőjéből közlünk részletet.
„Kedves Barátaim!
Nehéz elfogódottság nélkül megszólalnom most, hiszen Szász Marát egészen pici koromtól fogva ismertem. Az évek, évtizedek során mély, részemről tisztelgő barátság alakult ki közöttünk. Olyan nagyszerű embernek tudtam őt, akiben a teljességre való törekvés minden igénye fokozottan él.
Ugye, mi halandók, folyamatosan törekszünk arra, hogy ittlétünkkel, jelenlétünkkel valamiféle jelet hagyjunk magunk után. Alighanem ez így vagy úgy, de mindenkinek sikerül is. Ám olyan fényesen tündöklőt, mint amelyet Mara hagyott – csak a legkevesebbeknek, a legkiemelkedőbb szellemiségűeknek adatik meg. Mint azt a jelenlévők közül sokan tudjuk, Mara zenepedagógusként, karvezetőként, magyar szakos tanárként is maradandót alkotott. Művészetszeretete egyetemleges volt, ám ugyanakkor szigorú is: csak az őszintét, a tisztát fogadta el.
Régi, közel harminc esztendős történet immár, hogy karácsonyra (vagy már nem is emlékszem pontosan, hogy milyen kiemelkedő alkalomra) egy ex librist kaptam Marától ajándékba. Akkor, arról írtam egy verset. Később, már ezt is az emlékezet homálya fedi bennem, első vagy második kötetembe a szerkesztői akarat beválogatta ezt az írást. Soha nem gondoltam, hogy ilyen szomorú aktualitással fog ez a néhány sor bírni!
Most megosztom Önökkel:
angyalarcok fölé függesztett
demizsonféle
szépen körülfont
belül már valószínűleg
zöldeskék borpenész –
kivehetetlen kép a falon
pókvárosok
rejtek-utak –
balról könyv vagy kisplasztika
kitekert nőalakkal (talán
ezért sötét az angyalok arca)
s kicsöppent minden méz
a képből –
csak homály és szürkeség
ám a Teremtő jelen van:
aki ad
aki elvesz –
mindez mára porbahullt
se fény se olyan moccanatlan
berendezés
csupán egy sárgult
zsugorodott papír jelenti: volt
s ez itt most a hír –

Kedves Barátaim!
Hiszem, hogy ez a „hír” nem egy letűnt korszak végét üzeni, hanem a kisgrafika művészetének reneszánszát hozza. Hiszen olyan szépség és érték, mint amilyen e kiállításon látható – nem tűnhet el. Mara szellemisége, tudatos és hozzáértő gyűjtőszenvedélye: örök alap a mindenkori megújuláshoz”.
(A kiállítás május 20-ig látogatható).