Állami adósságkonszolidációban részesült a város

Hajdu Ferenc alpolgármestert kérdeztük

A képviselő-testület februári ülésén elfogadta az idei év költségvetését, gondolom, ez az ön számára is megnyugtató. Nagy vita volt a részleteket illetően?
Nyilvánvaló, hogy az alapvető település-működtetéshez, a folyamatban lévő – még ha nem is számottevő – beruházásokhoz és a keletkező új feladatokhoz szükséges az éves költségvetés meghatározása, elfogadása. A magam részéről ugyanakkor nem nagyon feltételeztem, hogy a képviselők ellenzik a benyújtott anyagot.

Ne felejtsük el, hogy volt a koncepcióról is tárgyalás és a költségvetés első olvasatáról is. A végszavazást illetően tehát már nem történt különösebb polémia. Hogy voltak, akik tartózkodtak? Ez szinte természetes, hiszen mások vagyunk, így hát a dolgokat láthatjuk többféleképpen is.
Erről, ha jól emlékszem, néhány évvel ezelőtt másképp vélekedett…
Mire gondol?
Arra, hogy aki nem fogadja el a költségvetést, az ne is…
…igen, már emlékszem. Régebben egy kérdésére tényleg azt mondtam önnek, hogy az a képviselő, aki nem támogatja az adott évi költségvetést, az ne is akarjon felhasználni belőle. Tehát ne legyenek olyan igényei, amelynek anyagi vonzatai vannak. Ezt fenntartom ma is, de hát ez mindössze egy szubjektív magánvélemény. Semmi jelentősége. Annak azonban az idei és az elkövetkező évek költségvetéseire kivetülve óriási hatása van, hogy február utolsó napján megszületett az a szerződés, amelynek értelmében településünk komoly adósságkonszolidációban részesül.
Pontosabban?
A kormány által meghirdetett program keretében, a megelőző tárgyalások lefolytatása után, az állam közel egymilliárd forintnyi hitelátvállalással segíti a város gazdasági egyensúlyban tartását. Ez a hitelállományunk 60%-át jelenti. Nemrég az erről szóló szerződést volt szerencsém (polgármesterünk távollétében) aláírni a Belügyminisztériumban.
Ez azt jelenti, hogy akkor visszatérhet minden a „régi kerékvágásba”?
Fogalmam sincs, hogy mit ért ez alatt. A magam részéről úgy látom, hogy felelősséggel történnek és történtek a pénzügyi döntések. Még akkor is, ha mindegyikkel személy szerint én nem értettem egyet. A város hitelállománya leginkább külső, a városvezetéstől független okok miatt jött létre, talán elegendő a Telenor tőlünk elvont iparűzési adójára utalnom e tekintetben, de még említhetnék jó néhány, a gazdasági válság miatt városunkból eltávozott céget. Amikor a fejlesztéseket elhatároztuk, meglévő intézményeinknél pedig a magas működtetési színvonalat biztosítottuk – ezekre a bevételekre alapoztunk. A csuda se számíthatott arra, hogy egyik pillanatról a másikra megváltozik az adótörvény, vagy a gazdasági válság ennyire megrendíti az országot. Ami a jelent és a jövőt illeti: erőteljesebb takarékosságra, biztonságra kell törekednünk.
Az iskola beruházás mellett készül az uszoda is. Nem tart attól, hogy ennek az üzemeltetése tovább nehezíti a város gazdasági körülményeit?
De.
Ismét lakonikus a válasza.
Több a kérdés e tekintetben bennem, mint az érdeklődésére adható megnyugtató, tudásalapú felelet. Nem vagyok üzemeltetési szakember. Annyi biztos, hogy igyekszünk megfelelő hozzáértést belevonni ezen a területen is a későbbi feladatokba, illetőleg azok előkészítésébe, de ma még sok minden homályosnak tűnik. Legalábbis nekem.
Takarékosságot, biztonságra való törekvést említett az imént. Ennek tükrében kérdezem, hogy visszalépés lesz a civilszervezetek pályázatánál is?
Én semmilyen tekintetben nem mondtam visszalépést. A megszavazott költségvetés alapján pályázhatnak ebben az évben is a törökbálinti civilszervezetek, alapítványok és sportegyesületek. Kicsit több mint tizenhét millió forintnyi keretösszeg áll rendelkezésre, ebből három millió forintot elkülönített a képviselő-testület az évközben felmerülő programok esetleges fedezetéül, a többire lehet pályázni.
Eltér az idei pályázati felhívás az eddigiektől?
Igen, történt némi korrekció. A felsőbb törvényi szabályozás eredményeképpen kizárólag bejegyzett, bíróság által nyilvántartásba vett szervezet pályázhat. Önkormányzatunk tavaly elfogadott egy sportrendeletet, így számukra külön pályázati kiírás készült.
Mi lesz azokkal, akik nincsenek bejegyezve?
Tudomásom szerint hét ilyen szervezet tevékenykedik a városban, számukra a már említett magasabb törvényi rendelkezések miatt jelenleg nem tudunk pályázati lehetőséget biztosítani. Ugyanakkor keressük azt a törvényes keretek közötti módot, amely alapján, hangsúlyozom, egyszeri és ideiglenes jelleggel, de azért a működésükhöz segítséget tudunk idén is nyújtani. Hozzáteszem, értékes, becsülendő csoportokról van szó, akik valamilyen okból eddig nem kívántak hivatalos egyesületként működni. A kezüket azonban nem szabad elengedni, hiszen markáns részesei a város kulturális közéletének.

J.K.