Beszélgetés dr. Solymosi Péterrel, az 1. számú háziorvosi körzet orvosával

Február 2-án a Munkácsy Mihály Művelődési Házban volt az első, saját szervezésű továbbképzés a régióban dolgozó háziorvosi asszisztensek, védőnők, mozgás- és fizioterápiával, rehabilitációval foglalkozó szakdolgozók számára. A rendezvény ötletgazdáját és szervezőjét, dr. Solymosi Pétert kérdeztük.
Kiknek szólt ez a rendezvény?
Az egészségügyi társadalom számkivetettjeinek, az asszisztenseknek, az orvosok jobbkezeinek. Nekik, az orvosokhoz hasonlóan, kötelező a kamarai tagság, kötelező a kreditpont gyűjtés. Viszont nagyon kevés a meghirdetett továbbképzés és azok sokszor messze vannak a dolgozók lakhelyétől. Márpedig nem elhanyagolható, hogy éppen hova és mennyiért kell utaznunk… Az egészségügyben dolgozóknak két dologban van hiányuk: ez az idő és a pénz.
Tehát ezért döntött úgy, hogy szervez egy ilyen lehetőséget a helybeli asszisztenseknek?
Igen. Miután elég sokáig próbáltam segítséget kérni – harmincöt éve mást sem teszek – de nem igazán jártam szerencsével, most úgy döntöttem, inkább megpróbálok én adni. Cserébe ezért igazi örömteli perceket kaptam.
Ezek szerint a saját szervezésű tanfolyamok, előadások nem túl gyakoriak…
Ez így van. És éppen ezért szinte megfizethetetlen az a hozzáállás, amit azok részéről tapasztaltam, akiket a rendezvénnyel kapcsolatban megszólítottam. Elsősorban az előadó orvosok reagálása volt az, ami nagyon kellemesen érintett, hiszen eleve azzal kerestem meg őket, hogy kellene egy ilyet továbbképzés, de ingyen. Mindenki azonnal igent mondott. Ezután következett Szabó Éva, a helyi Művelődési Ház igazgatója, aki kérésemet meghallva azonnal intézkedett, és az igényelt termet az általam kért időtartamra ingyen bocsátotta rendelkezésünkre, teljes technikai felszereltséggel, segítő személyzettel együtt. Név nélkül kell még említenem azokat is, akik a szervezés lényegi lebonyolításában részt vettek.
Mi volt a továbbképzés témája?
A képzés a „Krónikus légúti betegek felismerése, és speciális gondozási feladatai az alapellátásban” címet viselte. Előadóink Dr. Váradi Katalin, a Tüdőgyógyintézet osztályvezető főorvosa, Dr. Illés Ildikó allergológus, tüdőgyógyász és Dr. Győri Zsuzsa, az érdi Tüdőgondozó vezetője voltak, valamint magam is tartottam két előadást. A témák az egyes légúti betegségek felismerésén és gyógyításán túl kitértek a betegekkel tartott kapcsolat és együttműködés elősegítésére is. A gyógyítás csapatmunka, ami nem lehet sikeres az orvos, az asszisztens, és a páciens határozott, kitartó együttműködése nélkül.
Hányan vettek részt az előadáson?
Egészen pontosan negyvennyolc fő jött el, és ami nagyon örömteli, hogy ugyanennyien töltötték ki a képzést követően a kérdőívünket is, ami azt mutatja, hogy nem csak eljöttek, de figyeltek, és aktívan részt is vettek a közös munkában. Jöttek volna még többen is, de így is pótszékeket kellett betenni a terembe.
Mi a helyzet a továbbképzés akkre­­­di­tációjával?
Folyamatban van. Ez persze egy kicsit nehézkesebb adminisztrációs procedúra, de bízom benne, hogy hamarosan megszületik az eredmény és hivatalosan is kreditpontot érő továbbképzéssé nyilvánítják rendezvényünket.
Milyen gondolatokkal távozott a Művelődési Házból szombat délután? Elképzelhető, hogy lesz még további képzés is Törökbálinton?
Boldogan, jó érzésekkel telve jöttem el, arról végérvényesen meggyőződve, hogy nem szabad másra várni, ha valamit csinálni akarunk. Sok kiváló szakember dolgozik a környező intézményekben, akiket meg lehetne kérni a közreműködésre, és az érdeklődés is jelentősnek mutatkozik. Mind az előadók mind pedig a résztvevők részéről annyira pozitív volt a fogadtatás, hogy mindenképpen szeretném tovább folytatni ezt a munkát, és bízom benne, hogy ezt az első továbbképzést még sok követi majd itt Törökbálinton!

E.Ny.