A múlt évben iskolánkban járt Szentgyörgyi Rómeó és az Egészséghét keretein belül reggeli tornát tartott nekünk. Elmondhatom, hogy mindenki nagyon élvezte a különleges mozdulatokat és gazdag élménnyel, feltöltődve tudta folytatni a napot. A torna után lehetőségem nyílt néhány kérdést feltenni a hatszoros Világbajnoknak.
• Köszöntelek Téged itt a Bálint Márton Általános és Középiskolában! Érdekelne, hogy Téged mi inspirál leginkább az aerobikban?
• Összetett a kérdés, mivel több, mint 10 évig versenyeztem sport aerobikban. Tizennyolc évesen kezdtem. A Testnevelési Egyetemen ismerkedtem meg ezzel a sportággal, ami akkor még gyerekcipőben járt. Elsőre az fogott meg benne, hogy jó zenére lehetett mozogni. Ahogy észlelem, ez a része mindenki másnak is tetszik: fiataloknak, időseknek, kicsiknek, nagyoknak egyaránt. Mindig az aktuális slágerekre mozgunk. Ezek adják meg az óra alaphangulatát. A másik fő elem a mozgáskoordináció: össze kell hangolni a kezeket, lábakat, mindezt úgy, hogy még látványos is legyen. Még az a „tömegsport” is, amiben Nektek most részetek volt, tartalmazott egy egyszerűbb koreográfiát, ami azt jelenti, hogy kicsit gondolkodni, figyelni is kell a mozgás közben. Van, hogy valaki egyszerűen csak az óraadót figyeli és igyekszik követni a mozdulatait. De hogy melyik mozdulatsor mi után következik, abban lehet kicsit gondolkodni, ez pedig fejleszti a szellemet is.
•  Ez az összetettség fogott meg a versenyzésben is?
• A versenyek során sokkal gyorsabb zenére, jelentősen bonyolultabb mozgás történik. Ott már nincs idő, nincs lehetőség gondolkodni, az egész mozgásnak, koreográfiának szinte automatikusnak kell lenni. Ez az, ami megfogott benne. No, és persze volt még egy igen fontos dolog, ami szintén nagy előnyt jelentett a választásnál: míg más sportokban csak azonos neműek játszhatnak – például kézilabdában, kosárlabdában vagy lány csapatba van az ember, vagy fiú csapatban – az aerobikban lányok, fiúk együtt vannak. Gondoltam, talán ezen a módon majd a lányok közelébe kerülhetek…
• Kik a példaképeid?
• Több példaképem is volt. Ahogy az ember szépen lassan felcseperedik mindig más és más lesz fontos és követendő
a számára. Nem emelnék ki egyetlen embert. Nyilván vannak a példaképeim között sportolók is a saját sportágamból, például olyan külföldi  világbajnokok, akik nagyon szép eredményeket értek el. De természetesen vannak közöttük olyanok is, akikre sportszerűségük miatt néztem föl, nézek föl. Sok emberre emlékszem, akik miatt büszke vagyok, hogy én is ebben a sportágban tevékenykedem
• Gyerekkorodban mi volt a kedvenc sportod?
• Szertornáztam és ez nagyon tetszett nekem Később, középiskolás koromban természetesen a küzdő sportok is megérintettek. Majd jött a Testnevelési Egyetem és mivel igen mozgékony gyerek voltam, rengeteg sportággal ismerkedtem meg közelebbről a frizbin keresztül a kriketten át… sorolni sem tudnám. És ott kerültem kapcsolatba az aerobikkal is. Először hobbiként kezdtem csak bele ebbe a sportba, de később versenyzés lett belőle. A professzionális szint elérése azonban jóval nagyobb elkötelezettséget, komoly és kitartó munkát, rengeteg gyakorlást igényel.
• Köszönöm a beszélgetést, és remélem, mihamarabb viszontlátunk az iskolánkban!
• Én köszönöm a meghívást, és szívesen jövők máskor is Hozzátok!

Vasszi Anna