Kerthelység

2012. szept 30.

Markus Czinszky a Törökbálintért emlékplakett kitüntetettje

Írta: admin Kategória: INTERJÚ

Az augusztus 20-ai ünnepség keretében adták át a Törökbálintért emlékplakettet. Idén a Törökbálinti Wushu Shaolin és Kung-fu Egyesület, valamint Markus Czinszky kapták ezt az elismerést. Előző számunkban a kung-fusokat mutattuk be, most Markus Czinskyt. Markus 1967. február 11-én született Süssenben. Két gyermek édesapja (Jasmin 15 éves, Fabián 13 éves). Felmenői Törökbálintról származnak, akiket 1946-ban elűztek hazájukból. Ízig-vérig bálinti sváb család leszármazottja, akinek itt élt ősei terjedelmes családfát alkotnak, amelyen a Czinszky, Kern, Wittinger, Steiner, Gauland, Heiler családnevek jelzik a család gyökereit az 1600-as évek óta. Nagyszülei vendéglősök voltak, akik a Kazinczy (akkor Szt. Imre utca) és az Apponyi utca sarkán lévő épületben vezettek sikeres üzletet. A család a kitelepítése óta Süssenben él.
Milyen kötődésed van Törökbálinthoz?
Törökbálint és Magyarország számomra egy darab szülőföldet, otthont jelent. Ha Törökbálintra utazom, olyan, mintha haza utaznék. Hétéves voltam, amikor 1974-ben először Magyarországra utaztunk a Balatonhoz szüleimmel és testvéreimmel. Három hétig voltunk a Balatonnál és utána egy-két napra Törökbálintra is ellátogattunk. Sok rokonnal találkoztunk, nagyszüleim unokatestvéreivel is, a Pradl, Pénzes, Pajor, Merl, Tafferner, Kern, Turi családokkal – remélem nem felejtettem ki senkit. Ez így folytatódott a következő években is. Ha Törökbálinton jártunk, mindig a Pajor családnál szálltunk meg, nagymamám unokatestvérénél, a mi Resinknél és a kedves férjénél, Lacinál. Akkor és most is az ő otthonuk egy darabka otthont jelent számomra. Későbbiekben, amikor már felnőtt lettem, évente egyszer minimum ellátogattam Törökbálintra, hol egyedül, hol a családommal és a gyerekeimmel. A testvérvárosi kapcsolat révén egyre többször jöttem Törökbálintra. Volt olyan év, amikor háromszor is ide utaztam (például a református templom felavatásánál, 2000-ben a testvérvárosi okirat aláírásánál, 2001-ben a Falumúzeum 5. születésnapján, 2003 óta pedig majáliskor a süsseni sátorral). 2003-ban egy nagy vágyam teljesült, amikor a Lendvai kórussal hat napra Székelyudvarhelyre utaztam, felejthetetlen élmény volt.
Miért tartod fontosnak ezt a testvérvárosi kapcsolatot?
A testvérvárosi kapcsolaton keresztül nemcsak a családi kapcsolataim erősödtek, hanem sok új barátság is született. Ezek a családi, baráti kapcsolatok sokat jelentenek nekem. A személyes szeretetemtől függetlenül is fontosnak tartom, hogy az emberek különböző nemzetiségeket és kultúrákat ismerjenek meg. Baráti kapcsolatok alakulhassanak ki törökbálintiak és süsseniek között, olyan emberek között, akik korábban nem ismerték egymást, nem voltak rokoni kapcsolataik a két városban. Persze a kitelepített sváboknak a testvérvárosi kapcsolat egy lehetőséget is jelent, hogy ezt a kötődést egymáshoz és a hazájukhoz megőrizzék. Ez meg is történt a hazautazások alkalmával, Süssen várossá avatásának ünneplésekor, az évente megtartandó kávédélutánnal, amelyet minden évben októberben rendeznek meg. Ezen a kávédélutánon több mint 100 honfitársunk, barátunk vesz részt Göppingenből és az egész régióból. Ezeket a dolgokat a szívemen viselem és teszek is értük.
Mikor választottak meg elnöknek?
A kitelepített törökbálintiak helyi egyesületében dolgozom már körülbelül 1995 óta. Akkor a vezetőségben volt Gelmár Misi, Ludwig Feri, Wolf Józsi és Geppert Georg (Dél-Magyarországról). 2000-ben választottak meg elnöknek. Jelenleg a mi egyesületünkben hárman (Ludwig Feri, Alexander Schmid és én) szervezzük a magyarországi utakat, Süssen sátrát majáliskor, a kávédélutánunkat, és mi segítünk a törökbálinti standnak Süssen városi ünnepségein. 2004-ben együtt terveztük a törökbálinti asszonykórus és a Faluszépítő egyesület látogatását Süssenbe. Ebben az évben egy kiállítás létrejöttében működtünk közre, amely a dunai svábok központi múzeumában, Ulmban lesz látható. A kiállítás szeptemberben nyílik, mindenképpen beszámolunk róla.
Milyen pozíciót töltesz be még Süssen életében?
2004 óta képviselő vagyok (a CDU-frakcióban), ott képviselem a Törökbálint–Süssen testvérvárosi kapcsolatot, szívesen állok rendelkezésére a polgármesternek, iskoláknak és egyesületeknek.
Hogyan látod a testvérvárosi kapcsolat jövőjét, fejlődését?
Egy testvérvárosi kapcsolat nem állhat csak papíron két város között, hanem a polgármesterek, képviselő-testületek, polgárok között kell működnie. Ezt egyesületeknek, iskoláknak kell élővé tenni, tartalommal megtölteni, így tud fennmaradni a baráti viszony is egyben. Az egyesületek között folyamatosan alakulnak új kapcsolatok. Ilyen például – aminek külön örülök –, hogy mindkét város ifjúsági önkormányzata kapcsolatba lépett egymással és baráti viszony alakult ki közöttük. Reméljük, ez a jövőben is folytatódni fog.

Simon Ági



Lapozzon bele
november–decemberi számunkba!