Kerthelység

2012. szept 30.

Tükörhegyi gyerekek figyelemfelkeltő akciója a biztonságosabb közlekedésért

Írta: admin Kategória: INTERJÚ

Süti kommandó

Nyár elején egy forró délelőtt a tükörhegyi Nádasdi Tamás utcában közúti ellenőrzésre állították meg az autósokat a törökbálinti rendőrőrs munkatársai. Ebben nincs is semmi különös, hiszen az utóbbi időben mindannyian érezhetjük a városban a fokozott rendőri jelenlétet, amely, azt hiszem, közös megelégedésünkre szolgál. Ez az ellenőrzés azonban más volt, mint amit eddig megszoktunk, ugyanis a rendőr kollégáknak komoly segítőik is voltak ezen a délután a Tükörhegyen lakó gyerekek személyében. Hogyan és miért is került a tányérsapka a srácok fejére – erről kérdeztük a figyelemfelkeltő akció ötletgazdáját, Szmodits Bendegúzt, aki most kezdi a Zimándyban a negyedik osztályt.
Az autósok nem igazán szoktak hozzá, hogy egy közúti ellenőrzés alkalmával sütivel is megkínálják őket. Ez alkalommal mégis ez a helyzet. Miért?
Az egész úgy kezdődött, hogy egyszer átjött hozzánk egy barátom, Tom, és kimentünk rendőröst játszani az utcára. Felöltöztünk rendőrnek, és integettünk az autósoknak, hogy álljanak meg.
Azt azért biztosan messziről is látták, hogy gyerekek vagytok, és csak játszotok. Volt, aki mégis megállt az intésetekre?
Igen, volt, aki megállt és lehúzta az ablakot, hogy megkérdezze, mit szeretnénk. Akkor mi leellenőriztük, hogy be vannak-e kötve, aki kérte, annak segítettünk megnézni, hogy működnek-e a lámpák meg a reflektorok, és megkértük őket, hogy lassan és óvatosan hajtsanak, mert az utcákon sok a gyerek. A legtöbb autós nagyon kedves volt, úgyhogy ezt aztán én egyedül is tovább folytattam, többször is kimentem, volt, hogy az esőben is.
Most viszont már nem vagy egyedül, sőt ha jól látom, igazi rendőr segítőid is vannak. Hogy lett ebből a játékból ilyen komoly figyelemfelkeltő akció?
Anyukám kitalálta, hogy csinálhatnánk ebből egy nagyobb akciót, hogy lejövünk ide a barátokkal, és sütit fogunk osztogatni azoknak, akik megállnak és meghallgatnak minket. Sokszor előfordul, hogy a szűk utcákban meg főleg itt, a Tükörhegy legújabb részén, ahol még csak kevés ház van, az autósok nagyon gyorsan hajtanak. Mivel ez itt egy lakópark, nem lenne szabad gyorsan menniük, hiszen az utcákon sok gyerek játszik, főleg a nyári szünetben. Kint biciklizünk, tollasozunk, görkorcsolyázunk. Ezért arra kértük az autósokat, hogy tartsák be a közlekedés szabályait, és ne menjenek gyorsan, legyenek óvatosak és vigyázzanak ránk. Többször is előfordult például, hogy egy bácsi egy nagy Range Rover autóval majdnem elütött bennünket. Pedig mi is igyekszünk mindig óvatosak lenni, de ha valaki nagyon gyorsan hajt, akkor mire észrevesszük, már ott is van, és ez nagyon veszélyes.
Nagyon komoly a szerelésetek is. Tányérsapka, láthatósági mellény… Honnan szereztétek?
Apukám egyik kollégája régen rendőr volt, tőle kaptunk néhány dolgot kölcsön.
Hogyan jutott eszetekbe, hogy az igazi rendőröktől kérjetek segítséget az akció megszervezéséhez?
Ebben pedig anyukám segített, ő és a többi anyuka sütötte a süteményeket, és a barátaim szülei is segítettek a szervezésben. Mindenki itt lakik a közelben. Mi ketten az öcsémmel a Zimándyba járunk, Bálint és Ábel, a két barátom, akik most itt vannak, ők a Bálint Márton iskolába. Szóval sokan összefogtak az ügy érdekében. A Tükörhegy Egyesület elnöke, Szőke Péter is a segítségünkre volt.
Említetted, hogy esőben is kint voltál már, most pedig nagyon meleg van. Amíg a többiek fociznak, ti itt dolgoztok a tűző napon. Mit gondolsz, megéri a fáradozás? A felnőttek, az autóvezetők értékelik ezt és valóban lassabban hajtanak majd?
Szerintem biztosan jobban figyel majd mindenki, aki meghallgat bennünket. Mi itt lakunk, és nekem fontos, hogy megkérjem az erre járókat, hogy legyenek figyelmesek egymással. Szerintem egy lakóövezetben nem jó, ha valaki hangosan dudál, ha száguldozik vagy túráztatja a motort, hiszen lehet, hogy a közelben valamelyik házban egy kisbaba alszik.
Még néhány év, és te is jogosítványt szerezhetsz. Milyen sofőr leszel?
Az biztos, hogy igyekszem majd visszafogni magam, mert gyorsan menni biztosan nagyon jó dolog, de veszélyes is, és tekintettel kell lennünk egymásra. Gondolkodom rajta, hogy én is rendőr leszek, de az is lehet, hogy apukámnak segítek majd a vállalkozásában. De ez még messze van. Addig is itt dolgozunk együtt a barátaimmal, hogy a Tükörhegy utcái minél biztonságosabbak legyenek.

Perjés Erzsi



Lapozzon bele
november–decemberi számunkba!