Július, augusztus hónapot szokás így emlegetni. A fogalom nem feltétlenül kapcsolódik az uborka dömpingjéhez, sokkal inkább jelenti azt az időszakot, amikor úgy általában semmi sem történik. Arról kérdeztük Turai István polgármestert, hogy az idei nyár valóban „uborkaszezon”?
Polgármester úr, a múlt havi lapszámunkban említést tett néhány biztató tárgyalás megindításáról. Lettek-e végül is eredményei ezeknek a megbeszéléseknek?
Úgy vélem, hogy jelentősen sikerült előre lépnünk. Elsősorban is itt említem a másfél éve megszakadt iskolaépítéssel kapcsolatos tárgyalásokat. Arról már a legutóbbi lapszámban is tájékoztatást adtam, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vagyonpolitikáért felelős államtitkára, Hegmanné Nemes Sára május közepén hívott össze egy tárgyalást, amelynek nyomán előterjesztés készült a kormányzat egyes önkormányzati ppp-szerződések állami átvételéről. Ebben kiemelt szerepet kapott a törökbálinti iskola. A kormány elvi döntése június 13-ai ülésén megszületett, 15 milliárd forintot különítettek el a törökbálinti és további húsz projekt befejezésére. A munka ezt követően kapott nagyobb lendületet. A minisztérium a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és szakértők bevonásával részleteiben megvizsgáltatta a már elkészült épületet, felmérte a kivitelező által már megrendelt, de még be nem épített készleteket. Részletes igénylistát készíttetett és kért be a kivitelezőtől a kényszerű leállítással kapcsolatban felmerült költségekről.
Ténylegesen milyen értéket képvisel a már megépített szerkezetkész épület?
Több szám is keringett a megbeszéléseken, de én úgy gondolom, hogy abból kell kiindulni, amit a kivitelező és az állami szakértő egybehangzóan jeleztek: mintegy nettó 2,2 milliárd forint. Nincs messze ez a szám attól, amit azokból a feljegyzésekből olvashattunk ki, amelyekkel a kivitelező még a tavasszal jelezte felénk kártérítési igényét.
Úgy tudjuk, hogy a kivitelező eddig nagyrészt hitelből épített. Mekkora tartozása van a bankok felé?
A finanszírozó az Erste Bank, más bankkal e projekt tekintetében nem állnak kapcsolatban. A hitelt euróban vették fel, és az önkormányzat egy bizonyos árfolyamhatárig áthárította a kivitelezőre az árfolyam kockázatát. A most éppen viszonylag alacsonyabb euróárfolyamnak köszönhetően a már lehívott tőke tartozása forintban kevéssel meghaladja a kétmilliárd forintot. Ehhez társul a kivitelező önrésze, 400 millió forint.
Mi lesz a folyamata a beruházás állami átvételének?
A legutóbbi, július 31-ei tárgyaláson a minisztérium elfogadta a meglévő épület, a megrendelt berendezések és a befejezés összköltségeként azt az 5,3 milliárd forintos összeget, amelyre az önkormányzat – a sikeresen lezárt közbeszerzési eljárás eredményeként – 2010-ben szerződött a kivitelezővel. A minisztérium szándékának megfelelően ez a ppp-szerződés alakul át építéskivitelezési megállapodássá. A közbeszerzési törvény előírásait be kell tartania a minisztériumnak is, így várhatóan a helyzetre alkalmazható gyorsított egyszerű eljárás eredményeként kell létrehozni nem is egy megállapodást, hanem egy egész szerződéscsokrot. Tisztázni kell a szereplők mindegyikének – a kivitelezést végző projektcég, az állam, az önkormányzat és a bank – szerepét és szerződni kell velük. A megbeszélésen elhangzottak szerint a kivitelező megkapja első részletként a 44 százalékos készültségnek megfelelő összegrészt, ez 2,4 milliárd forint. Ebből vissza kell majd fizetnie a banknak a tőketartozást annak érdekében, hogy a bank törölje az építési telekre feljegyzett jelzálogjogát. Ezzel kapcsolatban az is elhangzott, hogy a minisztérium közvetlenül fizeti ki a bankot annak érdekében, hogy ezzel is gyorsítsa és biztonságosabbá tegye a folyamatot. Ebben az esetben a kivitelező a különbözetet kapja meg. A fennmaradó rész a kivitelezés folytatása során kerül folyamatosan megfizetésre az állami költségvetésből.
A szerződéscsokor most még tisztázatlan eleme, hogy Törökbálint önkormányzata milyen jogokat kap és milyen kötelezettségeket kell vállaljon.
Az állami átvétel azt jelenti, hogy nem a város fogja használni az iskolát?
Az iskolát mi fogjuk használni, az üzemeltetés a város közoktatási, köznevelési céljait fogja szolgálni. Az építési telket átadjuk (a már említett banki jelzálogjog törlése után) az államnak. A jelenleg szerkezetkész épületet az állam vásárolja meg, és befejezése is állami pénzből fog történni, így nem kétséges, hogy állami vagyonná válik. Az egész épületegyüttest azonban az állam átadja Törökbálint önkormányzatának működtetésre. És itt álljunk meg egy percre!
Az a ppp-szerződés, amelyet 2010-ben kötöttünk nemcsak az iskola és kapcsolt részei megépítéséről szólt, hanem annak nyolcéves időtartamban történő üzemeltetéséről is. Amiről eddig tárgyaltunk a minisztériummal és a kivitelezővel, az az épület átvétele és befejezése. Az üzemeltetéssel, működtetéssel kapcsolatban kizárólag önkormányzatunk került érintőlegesen szóba. Azon majd időben el kell gondolkodnia a város vezetésének, hogy milyen módon kívánja az épület fizikai üzemeltetését végezni vagy végeztetni. Különös tekintettel arra, hogy az épülettel az uszodai rész is el fog készülni, amelynek üzemeltetésében nagyon profi módon kell majd eljárnunk.
Fogja-e terhelni az önkormányzatot valamennyi költség az építés befejezésével kapcsolatban?
Világosan látszik, hogy igen. A mértékét ma még nem tudom megmondani, de valószínűleg nem lesz kis összeg. A minisztériummal és Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. szakértőivel folytatott megbeszéléseken vissza-visszatérő megnyilvánulás volt részükről, hogy Törökbálint város 2011-ben még megkapta a Telenor helyi iparűzési adót, abból járuljon hozzá az építkezéshez. Ezt a javaslatot minden tárgyaláson visszautasítottuk, arra hivatkozva, hogy vétlenek vagyunk a kialakult helyzetért, ha az országgyűlés 2010 novemberében nem változtatta volna meg a helyi adókról szóló törvényt, ilyen tragikus eredmény nem állt volna elő számunkra. Mondom: ezt a 2011-es adóbevételünket már nem emlegetik, de az világosan látszik, hogy a kivitelező minden költségét nem tudja az állam átvállalni, így a minisztérium számít arra – és ezt többször is kifejezésre juttatta –, hogy Törökbálint önkormányzata is részt vállal a kivitelezés leállásából adódó veszteségekből.
Milyen költségei lehettek a kivitelezőnek, ha állt az építkezés?
Az előzetesen (ennek az interjúnak a készítését megelőző napon, augusztus 2-án) megkapott összesítésben vannak kiesebb és nagyobb tételek. Ilyen például a terület és az épület őrzése, az állagmegóvás, de jelentős tétel a banki kölcsön kamata is. Ez utóbbi – euróárfolyamtól függően – negyedévente 20-24 millió forintot tett ki. Most azt kértük a kivitelezőtől, hogy mielőbb állítsa össze tételesen, mutassa be ellenőrizhető módon azokat a költségeket, amelyeket önkormányzatunktól vár megtéríteni. Nyilván alku tárgya lesz a végösszeg, és a fizetés ütemezése is. A döntést a képviselő-testületnek kell majd meghoznia.
Szóval akkor mégsem volt „uborkaszezon”?
Ó, dehogynem! Már két éve elkezdtem visszaalakítani a ház mögötti díszkert egy kis részét biokonyhakertté. Pár tő paradicsom, sóska, petrezselyem: nem sok vesződséggel jár megtermelni, de ellátta a családot. Idén aztán ültettem a kiskertbe uborkát is. Talán a pihent föld, meg a folyamatos locsolás tette, de rengeteg uborkám termett…

P.I.