Kerthelység

2012. máj 31.

Készül az új településszerkezeti terv

Írta: admin Kategória: INTERJÚ

Május 10-én rendkívüli ülést tartott a képviselő-testület. A rendkívüli ülésnek mégis tervezett napirendje volt, legalábbis ami a településrendezés kérdéseit illeti. A testületi ülésen elhangzottakról kérdeztük a polgármestert.
Ha nem tévedek, pár éve foglalkozik már a képviselő-testület az „új” településfejlesztési tervekkel. Miért került most a testület elé?
Törvény írja elő, hogy a településrendezési terveket tízévente felül kell vizsgálnia a képviselő-testületnek. Lehetne ez az apropó, de jól emlékszik: már 2009 óta van napirenden az új terv. Pontosítsunk mindjárt: napirenden vannak az új tervek, mert nem csak egy tervről van szó. A jogszabályok szerint ugyanis három állomása (lépése) van a településrendezési tervek készítésének. Az első az úgynevezett településfejlesztési koncepció. Ez készült el 2009-ben, ezt tárgyalta több fordulóban is a testület, ez került bemutatásra a helyi közvélemény számára a végleges változat elfogadása előtt. A második lépés az úgynevezett településszerkezeti terv. Ez Törökbálint közigazgatási területének minden négyzetméterére kijelöl egy övezeti besorolást, megállapítja a belterület-külterület határát és számos egyéb kérdésre is megpróbál távlati megoldást kínálni. A harmadik lépés a helyi építési szabályzat elfogadása. Ez majd akkor fog következni, ha a településszerkezeti terv végleges változata elkészül és elfogadásra kerül. Most éppen a második lépés tervcsomagja van első olvasatban a testület előtt.
Úgy tudom, a képviselők nem első alkalommal tárgyaltak ezekről a tervekről.
Valóban így van, hiszen két alkalommal informális testületi ülésen már ismerkedtünk a dokumentumokkal.
Mit jelent az, hogy „informális ülésen”?
Ezt a formát tavaly próbáltuk ki. Attól informális, hogy nem hivatalos ülés, itt döntések nem születnek, de attól is, hogy információkat próbálunk cserélni egymással. A településszerkezeti terv nem valami egyszerű dokumentum. Idő kellett a megértéséhez. Idő a tervezőnek (Pestterv) a kidolgozáshoz és idő a képviselőknek is a feldolgozásához. Több száz oldal szöveges dokumentum mellett egy tucat térképi melléklet. Ezeket próbáltuk elmagyaráztatni a tervezővel és kikértük városunk főépítészének véleményét is.
És a lakosság véleményét nem kérdezik meg? Végtére is rólunk van szó, a mi telkeinkről, ingatlanjainkról.
Dehogynem. Van azonban sora, rendje a dolgoknak. Addig nem állhatok ki a lakosság elé, hogy íme, itt a településszerkezeti terv, amíg a képviselő-testület nem látta. Különben csak a tervező, esetleg a főépítész és a polgármester elképzeléseit tartalmazná. Azért tárgyalták a képviselők és a szakbizottság, hogy pontosítsuk a tervdokumentáció tartalmát. A testületi döntéseket megkapja a tervező, átdolgozza, pontosítja, kiegészíti a terveket, majd visszakérjük második olvasatra. Ekkor dönthet arról a képviselő-testület, hogy a polgármester megindíthatja a társadalmi egyeztetés folyamatát vagy elküldheti az államigazgatási, szakhatósági véleményeztetésre.
Miért fogalmaz ilyen talányosan, hogy „vagy”? Akkor betekinthet a lakosság a tervekbe, vagy sem?
Nem volt szándékom talányosan fogalmazni. Mindössze arról van szó, hogy nemcsak a helyi lakosság és a területek tulajdonosainak véleményét kell megismerni, hanem az államigazgatás nem kevesebb, mint 28 szakhatóságáét is. (ÁNTSZ, tűzoltóság, közlekedésfelügyelet, természet- és környezetvédelem, vízügy, örökségvédelem, földhivatal, közszolgáltatók és még sorolhatnám). Könnyen előfordulhatnak egymásnak ellentmondó vélemények, állásfoglalások. Akár még a testület által képviselt szándék is megakadhat valamelyik szakhatóságnál. A testületi vitában is felszínre került, hogy addig nem kellene a lakosságot kérdezni, amíg a szakhatóságoktól legalább egy első körben véleményt nem kértünk. Nekem ezzel kapcsolatban eléggé határozottan az a véleményem, hogy minél előbb meg kell kezdeni a terveknek a helyi társadalom számára történő bemutatását. Még akkor is, ha belekerülhetnek, vagy benne maradhatnak a tervekben olyan elvárások, szándékok, amelyeket az államigazgatás szakhatóságai nem fognak támogatni. A két egyeztetési kört semmilyen módon nem fogjuk elkerülni, akkor pedig mielőbb a széles körű nyilvánosság elé kell vinni az elképzeléseket. Mindezek mellett azért legyünk tisztában azzal, hogy most sem titokban tárgyalt a testület a településszerkezetről, hiszen nyilvános ülésen, nyilvános és elérhető dokumentumokkal kapcsolatban születtek döntések.
Milyen döntések születtek most a testületi ülésen? Mennyire térnek el a tervezői javaslatoktól?
Felsorolni most nem célszerű a döntéseket, javaslatokat. Már csak terjedelmi okokból sem. Hozzáteszem: a döntések sora itt az újság hírlevél részében teljes terjedelemben olvasható. A testület véleménye alapvetően a főépítész és a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság javaslatai alapján állt össze. A téma jelentőségét az is mutatja, hogy a szakbizottság nem kevesebb, mint 6 és fél órát foglalkozott csak ezzel az egy napirendi ponttal. A bizottsági és testületi vélemények egy közös, de nem teljes körű alapvetése az volt, hogy ne engedjünk teret a további népességnövekedésnek, azaz a lakásépítésnek. Az elénk került tervdokumentációkon ezért számos helyen kértünk változtatást, kértük azoknak az övezeti besorolásoknak a megszüntetését, amelyek például a Tükörhegy IV területhez hasonló veszélyhelyzetet idézhetik elő.
Ismét előkerült a külterületek, a korábban zártkerti ingatlanok kérdése?
Természetesen igen. A már több alkalommal lefolytatott vitát most sem kerültük el. Konkrétan a Pistály és a Szabadházi hegy még rendezetlen területeiről van szó. Ez jelenleg mezőgazdasági terület, de egyre többen költöznek ide és próbálkoznak valamiféle lakhatási megoldással. A területen rendezetlen az úthálózat, hiányzik a csatorna, van, ahol még ivóvíz sincs. Egyszerű lenne azt mondani, hogy akkor lakóterületi vagy üdülőterületi övezeti besorolást kap, de ennek a még a leginkább mértéktartó prognózis szerint is többezres lakónépesség-bővülés lenne a következménye. Azt hiszem, erről a kérdésről már több alkalommal és fórumon is folytattunk vitát: nem tudna Törökbálint lépést tartani egy ilyen mértékű növekedéssel. Már most is küszködünk a bölcsődei, óvoda, iskolai férőhelyhiánnyal. Több ezer további betelepülő lakos kiszolgálására ez a város nincs felkészülve. Másik oldalról azonban azt is látni kell, hogy nem lehet a területet a jelenlegi rendezetlen állapotában hagyni, mert melegágya az illegális építkezéseknek. A szakbizottság közbenső megoldást javasolt: megtartaná a mezőgazdasági övezetet, de szigorú korlátok között engedne valamilyen szintű építkezést a telkeken. A képviselő-testület többsége nem támogatta ezt a megoldást. Az a ritka alkalom volt, hogy én is tartózkodtam, mert jó lett volna tudni, hogy akkor mit is jelentenének ezek a szigorú korlátok.
Milyen módon kívánja megvalósítani a társadalmi egyeztetést?
Több formára is szükség lesz. Természetesen a leginkább teljes körű tájékoztatás elektronikus formában történik majd. Készülnek eszközök arra, hogy egyszerű, könnyen hozzáférhető módon legyen elérhető az az információ, amelyet polgártársaink keresnek. Emellett tervezünk településrészenként lakossági fórumot is, és az őszi közmeghallgatás témája is a településrendezés lesz.

P.I.



Lapozzon bele
november–decemberi számunkba!