Beszélgetés Géczy Krisztián önkormányzati képviselővel, a városőrség  egyesület elnökével

Amikor két éve megalakult a városőrség, sokan nagy lelkesedéssel fogadták a hírt. Hiszen a „több szem többet lát” alapon működő civil biztonsági szervezet nagyban hozzájárul váro­sunk életének, éjszakáinak biztonságosabbá tételéhez. Minden éjjel két városőr cirkál a város utcáin, figyelve minden gyanús mozgást, minden furcsán várakozó autót. A nagyobb városi rendezvényeken is segítségünkre vannak a neon zöld mellényes városőrök. Ott találjuk közöttük a szomszédjainkat, ismerőseinket, rokonainkat, de még a polgármester urat is. Sokakkal együtt Géczy Krisztián, az egyesület elnöke is rengeteget dolgozott, hogy beinduljon, és még többet, hogy folyamatosan működjön ez a hasznos civil szervezet. Sajnos azonban az utóbbi időben viharos vizeken hajózik az egyesület hajója. Mi az oka a támadásoknak, és hogyan lehet védekezni ellenük? Erről kérdeztük a városőrség elnökét.
Talán nem mindenkinek világos, ezért arra kérem, tekintsük át röviden, hogyan is működik a városőrség egyesület. Ki vezeti a közös munkát?
A Törökbálinti Városőrség Polgárőr Egyesület szakmai vezetéséért Ibrányi Miklós és Kalló Ferenc felelősek. A titkári feladatokat Schléger Zoltán látja el, a koordinálás és a képviselő-testülettel való kapcsolattartás az egyesület elnökeként az én feladatom. Egyébként bárki áttekintheti a szervezeti felépítésünket a www.varosorseg.com címen található internetes oldalunkon.
Kinek van hivatalos, bejelentett státusa?
Hivatalos állományban a két szakmai vezető van. Az ő bejelentett munkabérük a mindenkori minimálbér alatti összeg. Ők végzik a szervezőmunka oroszlánrészét, és a nap huszonnégy órájában elérhetők az ügyeleti számokon. Mindenki más társadalmi munkában dolgozik.
Milyen az együttműködés a vezetőség tagjai között? Hogyan osztják be egymás között a munkát?
Kalló Ferenc tartja a kapcsolatot a rendőrséggel, hiszen volt rendőrként jól ismeri a helyi és a budaörsi szervezet működését és munkatársait. Rendkívül jó szakember, és szívügyének érzi Törökbálint biztonságát, ezért erején felül mindent megtesz azért, hogy a városőrség minél hatékonyabban működhessen a településen. Mindig lehet rá számítani, igazi biztos pont a szervezet kötelékében. Apróságnak tűnik, de például az is nagy segítség, hogy jól ismeri a szakzsargon kifejezéseit, így könnyen megérteti magát a rendőr kollégákkal. Persze ez csak egy ok a sok közül, amiért szeretek Ferivel együtt dolgozni. A másik szakmai vezetőnk, Ibrány Miklós felsőfokú biztonságszervezői képesítéssel rendelkezik azon túl, hogy egy gépészmérnöki diplomája is van. Miklós az elmúlt években rengeteget dolgozott, részt vett az adminisztratív munkában, szolgálatvezénylések elkészítésében, ő felel a megyei és országos szakmai szervezetekkel történő kapcsolattartásért is, és szintén nagyon sokat tett a zökkenőmentes működésért. Sajnos a közelmúltban súlyos műtéten esett át, ezért átmenetileg hiányolnunk kellett a munkáját. Amíg betegállományban volt, az ő munkakörét is Kalló Ferenc vette át. Az én feladatom elsősorban a kapcsolattartás, és az egyesület képviselete a hivatalos fórumokon. Emellett persze mindannyian rendszeresen be vagyunk osztva járőrözésre is.
Ha jól sejtem, mostanában az egyesület képviselete nem túl örömteli feladat, hiszen több eljárás is folyik önök ellen. Hogyan értékeli a támadásokat, amelyek a szervezetet az elmúlt hónapokban érték?
Hogy hogyan értékelem? Nem könnyű megtalálni a megfelelő jelzőket. De azt hiszem, leginkább az elszomorító és felháborító jelző az, ami erre az egész ügyre, ügyekre a megfelelő.
Pontosan milyen ügyekről van szó?
Egy ügyészségi és egy rendőrségi eljárás folyik ellenünk, egy pedig a közelmúltban zárult le. Mindhárom ügyben az egyesület pénzügyi működését vizsgálják, vizsgálták, mivel különböző okokkal és indokokkal három helyen is feljelentettek bennünket. Az eljárás ismeretlen tettes ellen folyik, de mint az egyesület vezetője én képviselem a szervezetet a tárgyalásokon, illetve az ügyvédünk, mert most már kényszerűségből ilyenünk is van.
Az első ügyben már megszületett a jogerős döntés, amely a városőrséget egyértelműen felmentette a vádak alól. Mi a helyzet a másik két üggyel?
Folynak a vizsgálatok, és bízom benne, hogy ezek végére is mihamarabb pont kerülhet. Végtelenül idegőrlő, energia- és időrabló bíróságra és ügyészségre járni, de ezeket a csatákat, úgy látszik, meg kell vívni. A tárgyalások végkimenetelével kapcsolatban nincsenek kétségeim, hiszen a pénzügyekkel kapcsolatban mindent előírásszerűen csináltunk, és az iratok áttekintése után még az ügyészségen is azt mondták, bárcsak így működne minden egyesület az országban.
De akkor mi az oka a támadásoknak? Miért kell az idejüket az utcai járőrözés helyett a tárgyalásokon tölteni? Ki áll a feljelentések mögött?
Amíg az ügy le nem zárul, addig a feljelentő személye hivatalosan nem ismert, de természetesen, ahogy mindenki, én is pontosan tudom, ki áll az ügy hátterében. Azt is pontosan látom, hogy elsősorban nem is a városőrség, mint inkább az én személyem elleni támadásként értékelhetők a történtek. Természetesen nem örülök neki, hiszen az embert mindig elszomorítja, ha igaztalanul vádolják. De a politika már csak ilyen, és ha valaki közszereplésre adja a fejét, akkor ehhez hozzá kell szoknia. Ami viszont végtelenül felháborít, az az, hogy ezzel az egész városőrség jó hírnevét sodorták veszélybe. Azoknak az embereknek a munkáját kérdőjelezik meg, akik a saját szabadidejüket, energiájukat szánják arra, hogy éjszakánként járják az utcákat, hogy egy kicsivel biztonságosabbá tegyék a törökbálintiak életét. Az ő munkájukat veszi semmibe az, aki az egyéni sérelmeinek megtorlásaként megpróbálja lejáratni a városőrségét. Ez az, ami végtelenül dühít, és ami erőt ad ahhoz, hogy ne hagyjam annyiban a dolgot.
Hogy állnak az egyesület pénzügyei? Van elég forrás a működtetésre?
A képviselő-testület 2011-ben hatmillió forintot szavazott meg a városőrség működtetésére. Igyekeztünk a kapott pénzzel a leghatékonyabban gazdálkodni. Ebből a pénzből fejlesztettük a műszaki hátterünket is és fedezzük az üzemelés költségeit. Az emelkedő üzemanyagárakat és az időközben felmerülő nem tervezett költségeket, például az ügyvédi költséget is kigazdálkodjuk ebből a pénzből. Nagy szerencsénk van, hogy találtunk egy olyan lelkes törökbálinti ügyvédnőt, aki minimális ellenszolgáltatás ellenében, teljes odaadással segíti a munkánkat. Egyszerűen azért, mert fontosnak és támogatásra méltónak tartja a városőrség tevékenységét. Az egyesület továbbra is élvezi a képviselő-testület támogatását, és reményeim szerint a közeljövőben sor kerül a város és a városőrség között megkötött együttműködési szerződés meghosszabbítására is. Bízom benne, hogy hamarosan lezárulnak az ügyek, és pereskedés helyett végre újra minden figyelmünket a közös munkára fordíthatjuk.

Nyíri