Dr. Szegvári Péter egyetemi docens, önkormányzati főtanácsadó tartott előadást Törökbálint képviselő-testületének, az önkormányzat dolgozóinak és az érdeklődőknek a testület február 23-ai ülésének keretében. Az előadás után az előadót arra kértük, foglalja össze a Kerthelység olvasóinak az elmondottak lényeges elemeit.
Új önkormányzati törvényt fogadott el a parlament. Mi volt a baj az előzővel, miért kellett újat hozni?
Az ok, hogy alkotmányos rendszerünket átalakítottuk, és új alaptörvény van hatályban 2012-től, amiben az szerepel, hogy új sarkalatos törvény fogja meghatározni Magyarország önkormányzatainak helyzetét. Azért van szükség új törvényre, mert a mostani alaptörvény más filozófiával közelít az önkormányzati rendszerhez, sok olyan elem van benne, amely az elmúlt húsz évben megérett a változtatásra. Alapvetően nem változik a logika, vagyis a törvény kimondja, hogy önkormányzatokra szükség van, a településeknek, így Törökbálintnak is megmarad a politikai önállósága, és hogy az önkormányzatok tagjai a választott képviselők és a polgármester. Amin változtat a rendszer, elsősorban az, hogy az önkormányzatokat sokkal erőteljesebben az államrendszer részeként helyezi el, illetve megpróbálja világosabbá tenni, hogy a 2013-tól átalakuló rendszerben milyen feladatok maradnak az önkormányzatoknál és milyen feladatokat vesz vissza az állam, azzal a logikával, hogy azt esetleg hatékonyabban, eredményesebben vagy jobban tudják az önkormányzatoknál elvégezni.
Mely feladatok kerülnek vissza az államhoz és melyek maradnak az önkormányzatoknál?
Egy ésszerű decentralizáció marad fenn, vagyis az állam csak azokat a feladatokat akarja az önkormányzatokra bízni, amelyeknél meg van győződve arról, hogy azt az önkormányzatok jobban vagy eredményesebben valósítják meg, a többi feladatot azonban 2013-tól átveszi az állam. Az átvett feladatok közé tartozik például az általános iskolai oktatás, az egészségügyi feladatok ellátása és a szociális ügyek. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ezekben az önkormányzatok nem fognak tudni közreműködni, de ez még a jövő zenéje.
Előadásában a sokkal erősebb állami kontrollt is említette. Ez pontosan mit jelent?
Nem egy ellenőrzési, hanem egy felügyeleti típusú beavatkozásra lesz mód, ami azt jelenti, hogy nem kell végigvárni egy jogszabályellenesen vagy rosszul döntő önkormányzattal szemben, hogy a bíróság igazat adjon az ellenőrző szervnek, hanem a szerv közvetlenül hozhat intézkedéseket, megszüntetheti a jogszabálysértést. Sokkal erőteljesebb lesz az önkormányzatok államháztartáshoz fűződő viszonya, hiszen már 2012-től az önkormányzatok adósságrendezését és adósságállományát a rendszer úgy próbálja a gazdasági stabilitásról szóló jogszabályokhoz igazítani, hogy a jövőben az önkormányzatok csak a kormány jóváhagyásával vehetnek fel hiteleket, illetve egy bizonyos mértéket nem haladhat meg egy önkormányzat adóssága. Ezenkívül az önkormányzatok vagyongazdálkodását összhangba hozzák az állami vagyongazdálkodással. Végső soron ez összefügg Magyarország gazdasági stabilitásával, illetve a nemzeti vagyonnal.
Az önkormányzati törvényt az állam 2014-ig folyamatosan vezeti be. Milyen lépések lesznek addig?
Az állami rendszer átalakítása és ezen belül a járások létrehozása 2013-tól valósul meg, 2012-től léptek hatályba az állami kontrollra, a nemzeti vagyon kezelésére és az adósságszolgálatra vonatkozó szabályok.
Kicsit konkretizáljuk a dolgokat. Törökbálinton két általános iskola is működik. Mit lehet tudni az állami átvételről, milyen jogok maradnak az önkormányzatoknál, melyeket vesz át az állam?
Egy biztos: az oktatás eddig az önkormányzatokra bízott kötelező feladat volt, tehát egy valójában állami feladatot kellett az önkormányzatoknak ellátniuk. Nyilvánvaló, hogy ha az állam átveszi a feladatokat és a funkciókat, akkor ezekkel együtt kell mozogniuk a kompetenciáknak is. Nem lehet az iskolát úgy működtetni, hogy az állam nem gondoskodik az iskolaigazgatók és a pedagógusok foglalkoztatásáról. Ami még nem dőlt el, hogy az önkormányzatok hogyan fognak közreműködni az intézmények fenntartásában, vagy hogyan vehetnek részt az iskolák szakmapedagógia munkájának meghatározásában. Kérdés, hogy beleszólhatnak-e az igazgatók kinevezésébe, megtarthatják-e az iskolákat, vagy ezek állami tulajdonba kerülnek.

Életút
Dr. Szegvári Péter 1954. február 21-én született. Nős, négy gyermek édesapja. Önkormányzati tanácsadó a Főpolgármesteri Hivatalban.

Szakmai tapasztalat
2005-től stratégiai igazgató a Regionális Fejlesztési Holding Zrt.-nél
2004–2005 az Országos Területfejlesztési Hivatal elnöke
2002–2004 a Miniszterelnöki Hivatal kormány-főtanácsadója
1998–2002 a Miniszterelnöki Hivatal Területpolitikai és Közigazgatási Államtitkárságának hivatalvezetője
1996–1998 az Országos Területfejlesztési Központ főigazgatója
1995–1996 a Miniszterelnöki Hivatal kormány-főtanácsadója
1992–1995 az Államigazgatási Főiskola Posztgraduális Intézetének főiskolai tanára
1988–1992 a Fővárosi Tanács főjegyzője

Tanulmányok
2008 Helyi Önkormányzati Vezetést Támogató Csoport (tréner), az Európa Tanács nemzetközi szakértő trénere
2003 Magyar Közigazgatási Intézet, szakvizsga-felkészítő oktató és vizsgáztató
1992 Település-menedzseroktató (tutori szakképesítés), nemzetközi szakoktató
1986–1988 a Politikai Főiskola politikai szakértője
1974–1979 ELTE Állam- és Jogtudományi Kar

Vannak olyan önkormányzatok, amelyek megtehették, hogy pedagógusaikat az állami normatíván felül támogatták. Ez a jövőben is így lesz?
2012 közepéig kell a kormánynak kidolgoznia, hogy például az általános iskolai oktatást milyen szakmai minimumkövetelményekkel kell teljesíteni, vagyis hogy hány órában kell foglalkoztatni pedagógusokat, hány fős létszámmal kell működtetni osztályt. Illetve azt, hogy milyen személyi és tárgyi feltételei vannak ennek, beleértve azt is, hogy hány pedagógust milyen munkabérrel lehet alkalmazni. Biztos vagyok benne, hogy a pedagógusokat nem fogja kár érni.
Miből fogja ezeket az állam finanszírozni?
Az államnak figyelembe kell vennie azokat a forrásokat is, amelyek eddig az önkormányzatoknál voltak, ilyen például a helyi adóból származó bevételek. Át kell gondolni, hogy az önkormányzatoknál eddig képződő forrásokat nem lehet-e megosztani. Ennek egyik útja, hogy hozzá kell nyúlni a helyi adóztatási rendszerhez. A másik lehetséges út, hogy az egyes településeken figyelembe veszik, van-e helyi forrás vagy nincs.
Ha már a helyi adóknál tartunk. Településünk igen jól áll, ami az iparűzési adóbevételeket illeti. Hozzá fog nyúlni ehhez a kormány?
Részleteket nem lehet tudni, de egy biztos: az iparűzési adóbevételek ma ötvenszeres különbségeket mutatnak az egyes önkormányzatok adóerő-képességében. Lehet egy út, hogy az iparűzési adó állami bevétel lesz, aminek egy részét az állam átengedi az önkormányzatoknak. Lehet olyan megoldás is, hogy a helyi adó egy részét szabadon használhatják fel az önkormányzatok, másik részét meghatározott feladatokra.
Részben érintettük a járásközpontok kialakítását. Ez Törökbálinton kisebb feszültséget okozott. Ez azt jelenti, hogy másik településre kell átjárnunk ügyet intézni?
Ez egy félreértés, hiszen ma is a törökbálinti önkormányzati hivatalban intézik az államigazgatási ügyek 90 százalékát az állam helyett. A kormányzat fejében az van, hogy létrehozzák a járási központokat, amelyek a hivatalok központjai lesznek, de ez nem jelenti azt, hogy az embereknek utazniuk kell. Ha én lennék a helyi polgármester vagy jegyző, arra törekednék, hogy minél hamarabb létrehozzak egy okmányirodát, ahol a járási hivatal ügyeit kirendeltségként intézik. Ha az önkormányzat, sok más önkormányzathoz hasonlóan, tud megfelelő helyiséget és olyan feltételeket biztosítani, ahol az állami ügyeket helyben lehet intézni, akkor az állampolgároknak nem kell utazniuk. A kormányzati elképzelés nem az, hogy az állampolgárt utaztassák, hanem hogy az ügyintézés kerüljön közelebb az állampolgárhoz. A járási hivatalokhoz azokat az embereket fogják verbuválni, akik eddig ugyanezt a munkát végezték, csak éppen az önkormányzatoknál, sőt az is elképzelhető, hogy még az irodájukból sem kell kimozdulniuk, csak akik eddig önkormányzati dolgozóként végezték a munkájukat, 2013. január elsejétől kormánytisztviselőként fogják. Lényeg, hogy a járási központok kialakítása nem azt jelenti, hogy az ügyeket is el kell vinni a polgároktól, éppen ellenkezőleg, mindenki számára egyformán hozzáférhetővé kell tenni a helyben történő ügyintézést.

Nyíri Erzsi