Beszélgetés dr. Csipler Norberttel, Budaörs új rendőrkapitányával

Már az is biztató jel volt, hogy nem sokkal január 1-jén történt hivatalba lépése után az új budaörsi rendőrkapitány máris szerét ejtette, hogy informális látogatást tegyen Törökbálint polgármesterénél. Nem sokkal ezután szerkesztőségünk is kapott egy udvarias hangvételű meghívást a kapitányságra. Számomra merőben szokatlan dolognak tűnt, hogy egy rendőrkapitány ilyen nyitott legyen a közvélemény és főleg a sajtó felé, ezért kíváncsisággal telve autóztam a kapitányságra. Egy kicsit izgultam, mert én is, mint a velem egykorúak jó része, némi szorongással tekintek a szigorú épületre, de az egyenruhás rendőrre is, aki megállít a közúti ellenőrzéskor. Reméltem, hogy ez a múlt rendszerből itt maradt rossz beidegződés enyhül majd a kapitány úrral való beszélgetés után. Így is lett. Három dolog kristályosodott ki bennem a beszélgetésünkre visszagondolva. A kapitány úr nagyon fiatal, nagyon profi, és nagyon szereti, amit csinál.

Sietve érkezett a hamarjában bekapott ebéd után. Nagyon hajtósak a napjai amióta kapitány lett?

Hát, ami azt illeti, valóban nem unatkozom. A Budaörsi Rendőrkapitányság átvétele előtt már a ráckevei kapitányságot is vezettem több mint egy évig, úgyhogy a vezetői beosztással járó sűrű időbeosztás nem volt idegen számomra, de az igaz, hogy ez azért más.

Miben más?

A budaörsi kapitánysághoz tartozó terület sokkal nagyobb, ezért több olyan esemény történik, ahol szükség van ránk. A főváros közelsége, a hozzánk tartozó területek speciális elhelyezkedése és adottságai miatt itt jóval több ügyféllel, feljelentéssel, szabálysértéssel van dolgunk. Ezért sajnos kevés idő és energia jut a baleset- és bűnmegelőzésre, ami szerintem az egyik legfontosabb és egyben legszebb része a rendőri munkának.

Hogyan látja, az emberek mennyire vigyáznak magukra, az értékeikre? Mennyire felkészültek az egyre kifinomultabb bűnözői módszerekkel szemben?

Úgy gondolom, van hová fejlődnünk, bár az utóbbi időben jelentős pozitív tendenciát érzek ezen a területen. A gazdasági válság egyik pozitív hozadéka, hogy az emberek jobban figyelnek a saját és a környezetük, a szomszédjaik javaira is. Egyre több olyan esetünk van, ahol a szemfüles szomszéd bejelentése nyomán időben érkezünk a helyszínre, hogy megakadályozzunk egy betörést. Persze nagyon fontos tudni, hogy az első dolog, ha gyanús jeleket észlelünk, hogy a rendőrséget hívjuk, jobb, ha a civil személyek nem próbálnak maguk intézkedni, esetleg veszélybe sodorva ezzel a saját testi épségüket. Egy gyors telefon a kapitányságra a legtöbb, amit egy szomszéd megtehet.

Mi van, ha tévedtünk? Ha téves a riasztás?

Inkább egy téves riasztással több, mint hogy elszalasszuk a lehetőséget egy betörőbanda lefülelésére.

Úgy tudom, a betöréses lopások nagy részét általában nem helyi bűnözői csoportok követik el, hanem átutazók, akik éppen ezzel a szándékkal érkeznek erre a területre, és kereket oldanak, mielőtt nyakon csíphetnék őket. Mit tudnak tenni ellenük?

Megvannak a módszereink az ilyen bandák beszivárgásának megakadályozására. A nagyobb közterületi jelenléttel és a szomszédos kapitányságokkal való együttműködéssel mindent elkövetünk annak érdekében, hogy visszaszorítsuk őket. Persze a legnagyobb segítségünkre itt is a figyelmes, nyitott szemmel járó állampolgáraink lehetnek. Fontos, hogy figyeljünk a saját és a környezetünk értékeire. Éppen ezért készítettünk egy ismeretterjesztő kiadványt, amelyet a szociális szolgálatokon keresztül eljuttatunk a területünkön minden olyan háztartásba, ahol idősebb, nyugdíjas emberek élnek, hiszen az idősek többet vannak otthon, jobban tudnak figyelni az utcában történő eseményekre.

A híradók tele vannak az egyre súlyosabb, brutális bűncselekmények híreivel. Valóban ennyire romlik a helyzet?

Ha a számadatokat nézzük, az egészség és élet elleni bűncselekmények száma nem emelkedett számottevően az elmúlt években. Ráadásul ezeknek az ügyeknek a felderítésében a rendőrség nagyon jó eredményességi mutatókat produkál. Persze ezek nagyon súlyos bűncselekmények, és mint ilyenek nyilván egyre nagyobb figyelmet kapnak, egyre nagyobb a sajtóvisszhangjuk is.

Milyen típusú bűncselekmények adják a legtöbb munkát a rendőrségnek ebben a térségben?

A lopások és betöréses lopások a leggyakoribbak. Harmincnégy bevásárlóközpont van a területünkön, ezért nagyon sok az áruházi lopásos esetünk, illetve a parkolókban a gépkocsifeltörés és a figyelemeltereléssel történő trükkös táskalopások. Ezek az esetek megelőzhetők, ha a polgárok nem hagyják a gépkocsiban az értékeiket, még a csomagtartóban sem, hiszen gyakori, hogy figyelik a parkolót, és éppen azokat a gépkocsikat törik fel, amelyeknek a csomagtartójába ott a parkolóban pakolta be a tulajdonos a kabátját vagy a táskáját. A trükkös lopások is megelőzhetők, ha sohasem hagyjuk őrizetlenül a táskánkat a nyitott autóban, és megfelelő elővigyázatossággal fogadjuk, ha valaki megszólít bennünket. Ha látják, hogy figyelünk, kevésbé próbálkoznak velünk a tolvajok.

Mekkora terület tartozik a Budaörsi Rendőrkapitányság felügyelete alá?

Kicsivel több, mint négyszázhatvan négyzetkilométer, és tartozik hozzá 21 település. A 10-es út Dorog–Esztergom–Szentendre vonalától egészen a bicskei és érdi kapitányság területei által határolt részekig. Jelenleg 261 fő a kapitánysági személyi állomány. Ez a létszám éppen a közelmúltban bővült ennyire, és mindenki benne van, a járőröktől, az irodai munkát végző kollégákon keresztül a nyomozókig, engem is beleértve.

Amíg önre vártam, két kollégája is megszólított, és beszéltünk néhány szót. Nagyon közvetlenek és barátságosak voltak. Itt mindig ilyen oldott a hangulat?

A személyes kapcsolatok nagyon fontosak ebben a munkakörben. Jó hangulatú kollektívában sokkal könnyebb dolgozni, és fejlődni is jobban lehet. Én úgy gondolom, nem lehet, és nem is szabad túl nagyokat ugrani előre, mert könnyen visszacsúszhatunk. Ha sikerül közösen egy jó irányt kijelölni, és aztán kis lépésekkel, de folyamatosan fejlődni ebbe az irányba, az hosszú távon mindig sikerre visz. Ez a munka olyan, hogy mindig tanulni lehet és tanulni kell benne. A rendőrség tényleg olyan, mint egy nagy család. Felelősek vagyunk egymásért, és ha segítjük egymás munkáját, az mindenkinek jó. Nekem az a dolgom, hogy minden feltételt megteremtsek, hogy a kollégáim minél jobb körülmények között, hatékonyan végezhessék a munkájukat. Nekik pedig az, hogy mindent megtegyenek annak érdekében, hogy a hozzánk forduló állampolgárok érezzék, mindent elkövetünk az őket ért probléma megoldásáért. Nagyon fontos a jó kommunikáció! Az, hogy a polgárok érezzék, hogy mi értük vagyunk. Meggyőződésem, hogy ahogyan mi fordulunk az állampolgárokhoz, ők ugyanúgy fordulnak majd hozzánk. Ettől függ, hogy együttműködők vagy esetleg bizalmatlanok, elutasítók lesznek. Ha jobban tudunk együtt dolgozni, akkor talán kevesebb lesz majd a mi munkánk is, de ennek azt hiszem, nem csak mi fogunk örülni. Mi azon dolgozunk, hogy ez megvalósuljon.

Nyíri Erzsi

Szakmai életút
Dr. Csipler Norbert r. őrnagy 1978-ban született Baján. 1996-ban ugyanitt érettségizett. Az érettségi megszerzését követően felvételt nyert a Rendőrtiszti Főiskola határrendészeti szakára, ahol 1999-ben diplomázott. 2004-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának esti tagozatán jogi doktorrá avatják, majd ugyanitt 2007-ben posztgraduális képzés keretében gazdasági-büntetőjogi szakjogász diplomát szerez.
1999-ben rövid ideig a határőrség kötelékében szolgált, majd 1999 októberében a Budapesti Rendőr-főkapitányság XII. kerületi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályának állományába került vizsgálóként. 2001-ben fővizsgálóvá, 2003-ban kiemelt fővizsgálóvá nevezték ki, majd 2007. január 1-jétől a Vizsgálati Alosztály vezetője. 2007 októberében a kapitányság bűnügyi osztályvezetőjének, egyben kapitányságvezető-helyettesének nevezték ki. 2010. augusztus 1-jétől a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Ráckevei Rendőrkapitányságát irányította.
Nős, két kislány édesapja. Hobbija a sport, ezen belül is elsősorban a labdarúgás és a fallabda, illetve a történelem minden formája.