Kerthelység

2011. dec 30.

„Jövőre is igazi örömzenére készülünk”

Írta: admin Kategória: INTERJÚ

Beszélgetés Weiler Róberttel, a Törökbálinti Kamarakórus elnökével

Tavaly a jubileumi koncert előtt beszélgettünk utoljára. Hihetetlen, hogy több mint egy év telt el azóta. Mi minden történt a kamarakórus életében az elmúlt időszakban?
Tényleg régen volt. A jubileumi koncert felejthetetlen, katartikus élmény volt számunkra és a visszajelzésekből ítélve a közönségünk számára is. Nemcsak azért mert tíz év, az mégis csak egy kerek szám, hanem mert tényleg nagyon jól sikerült. A katolikus templomban megtartott teltházas hangversennyel azt hiszem, ismét bizonyságot tettünk arról, hogy helyünk van a törökbálinti kulturális életben. Ha sarkítva fogalmaznék, akkor azt is mondanám, hogy nem a „ja igen, van a kamarakórus is” vagyunk, hanem a Törökbálinti Kamarakórus. Hangsúlyozva mind a Törökbálint, mind pedig a kamarakórus szavakat.  Az idei év az új repertoárunk kialakításával telt el, így a 2011-es koncerteken már túlnyomó részt ebből hallhatott közönségünk.
Erről mit lehet tudni, mi az, amiben más, mint az eddigiek?
Műsorválasztásunkat, a repertoárunk kialakítását alapvetően két szempont határozza meg. Mi az, amit elvárnak tőlünk, és mi az, amit örömmel el is tudunk énekelni. Ami az első szempontot illeti, nálam alapverő kritérium, hogy egy magyar kórus magyar szerzőktől és magyarul is énekeljen. Minden alkalomnál meg lehet találni a megfelelő darabokat. Bartók Béla Négy szlovák népdalában – ami már-már hozzánk nőtt – olyan súlyos üzeneteket tudunk közvetíteni, amit egy magyar ember számára csakis egy másik magyar, például Bartók Béla tud a zene nyelvén megfogalmazni. De említhetném az idei törökbálinti holokauszt-megemlékezést is, ahol a karnagyunk által kórusra adaptált, eredendően a magyar popzene legkiválóbbjai által előadott Rosenberg Danival bizony könnyeket csaltunk a megemlékezők szemébe.
Másrészről, hogy miket tudunk elénekelni? Először is kamarakórus vagyunk, tehát a létszámunk alapvetően meghatározza a választékot. Sőt hazai amatőr kórus lévén bizony mi is férfihiánnyal küszködünk, ez is fontos szempont. Még szerencse, hogy szerintem nálunk énekelnek Pest megye legkiválóbb szopránjai…
De az is fontos szempont, hogy örömet, sikerélményt jelentsen számunkra a megtanult és előadott mű. A kamarakórus, hála többek között karnagyunk, Boros Tibi személyiségének is, egy alapvetően vidám, örömet nemcsak szerető, hanem szerezni is tudó értelmes társaság.
Ez a koncertjeiteken is érződik. Nyilván azért e mögött nagyon sok munka is van.
Valóban sokat dolgozunk. Az októberi koncertünket megelőzően például hetente két alkalommal próbáltunk este 6-tól 9-ig. Ez tényleg megerőltető, hangilag, fizikailag, mentálisan egyaránt, és akkor a családtagjaink tűrőképességéről nem is beszéltem. Meglehetősen feszült időszak volt, aztán a koncertre egyszer csak minden összeállt. Nyilván kellett ehhez Boros Tibi és a zenekaros számokat vezénylő, velünk külön is próbáló Deák András karnagy úr pro­fizmusa is. De tudom, és ezt most nem nagyképűségből mondom, hogy a sikernek nálunk az is záloga, hogy a kamarakórust tanult, értelmes, dolgozni tudó, a kóruséneklést már-már életformának tartó tagok alkotják. Például a basszusban négy mérnök énekel, és rendszeres kisegítőnk a műszaki egyetem matematikatanára.
Az október 22-ei hangversenyeteknek megint nagy visszhangja van. Hogyan jött az ötlet, hogy jótékonysági koncertet adtok?
Évek óta adunk hangversenyt október 23-án Törökbálinton. Biztos te is emlékszel a Mozart Requiem-előadásokra. Tavaly a már említett jubileumi koncerten többek között Vivaldi Glóriája volt műsoron. Ezeken a produkciókon évek óta együtt muzsikálunk olyan törökbálinti művészekkel, mint Kertesi Ingrid vagy a már említett Deák András és az általa vezetett Duna Szimfonikusok. Velük mára a kiváló szakmai kapcsolaton túl baráti viszony alakult ki. Amikor a nyár elején az önkormányzat részéről felvetődött, hogy szerveznének egy napot a Törökbálinti Tábitha Gyermekhospice Ház megnyitása alkalmából, akkor úgy gondoltam, hogy a kamarakórusnak egyfajta kötelessége ezen részt venni. Egy e-mail formájában megkérdeztem erről a kórus anyukáit, apukáit, és természetesen egyhangúan döntöttünk úgy Tibivel, hogy idén egy jótékonysági koncert lesz a hagyományos hangversenyünk a Tábitha Ház javára. Mondanom sem kell, hogy Kertesi Ingrid és Deák András is rögtön igent mondott a felkérésre.
Az eredmény azt mutatja, hogy jó döntés volt, hiszen ismét telt ház előtt énekelhettünk a Munkácsy Mihály Művelődési Házban. Tudod, amikor a Kállai kettőst a végén brávózva visszatapsolták…
Akkor mi lesz az új repertoárban?
Ha ott lettél volna nyár végén Egerben, a bazilikában, vagy másnap Andor­nak­tályán a templomban, akkor már hallhattál volna belőle néhány darabot…
Mikor léptek fel legközelebb?
Egyrészt a december 18-ai karácsonyi hangversenyen most rész tudunk venni. Másrészt már szintén hagyomány, hogy karácsony előtt az Arany Alkony Idősek Otthonában adunk egy önálló koncertet. Ez is a kamarakórus sajátosságához, különlegességéhez tartozik. Ezenkívül tartunk egy kamrakórusos karaoke évzáró bulit is, amelynek a lényegét az egyik kórustársam fogalmazta meg: „8 óra munka után a szőnyeget felcsavarjuk, a sört odalökjük, és a Santa Mariaval Isztambulon át egészen Afrikáig jutunk…”.
Ez utóbbit azért tartom fontosnak, hogy érzékeltessem a tisztelt olvasókkal, hogy a Törökbálinti Kamarakórus egy olyan közösség, amely azon túl, hogy képes Mozartot, Vivaldit, Kodályt, Bartókot vagy idén Lisztet magas színvonalon előadni, a próbákon és előadásokon kívül is igényli a másik társaságát, barátságát. Mi egy nyitott, a kórusmuzsikálást nemcsak szerető, de talán jól is ismerő nagycsalád vagyunk. Várunk keddi próbáinkra – amelyeket 18 órától a művelődési házban tartunk – minden olyan érdeklődőt, aki ki akarja próbálni magát egy ilyen légkörű közösségben.
Mert jövőre is igazi örömzenére készülünk, de hogy mi lesz ez, az egyelőre titok.

Törökbálinti Kamarakórus
Alakult: 2000-ben
Karnagy: Boros Tibor, Elnök: Weiler Róbert
Honlap: www.torokbalint.hu/tkk
E-mail: kamarakorus@torokbalint.hu, Telefon: +36-30-952-8984
Próbák: keddenként 18.00–20.30 (21.00), MMMH, Wittinger terem



Lapozzon bele
november–decemberi számunkba!