A helyi adókkal kapcsolatos – szokatlanul terjedelmesnek nevezhető – határozatról, ennek okáról és indokoltságáról Turai István polgármesterrel beszélgettünk.
Polgármester úr, szokatlanul terjedelmes határozatot fogadott el a képviselő-testület a helyi adók ügyében. Mi indokolta ezt?
Vannak olyan, a várost és a lakosságot érzékenyen érintő kérdések, amelyekben a képviselő-testület álláspontját világosan és részletesen be kell mutatni. Ilyen esetekben a testület határozata a közlemény műfaj irányába tolódik el. Legutóbb idén tavasszal a Tükörhegy IV. terület sorsával kapcsolatban kibontakozott vita indokolta, hogy a képviselő-testület számára olyan előterjesztést és határozatot fogalmazzak meg, amely világossá, érthetővé teszi az előzményeket, a döntést kiváltó okokat, a megtett és a tervezett lépéseket. A mostani határozat a település szinte minden ingatlantulajdonosát érinti, és nem is kis összeggel. Ezért gondoltam úgy, hogy részletes közleményben fogalmazom meg a határozati javaslatot a képviselő-testület számára.
A határozat – közlemény – lapunkban olvasható, mégis arra kérem, foglalja össze annak lényegét!
Két olyan helyi adó van, amely a helyi ingatlantulajdonosokat – mondjuk inkább így: lakosságot – érinti. Az egyik az építményadó, a másik a telekadó. Mindkét adófajta már 1994 óta érvényben van, de Törökbálint mindenkori vezetése arra törekedett, hogy az átlagos méretű lakások és telkek mentesek legyenek az adófizetés kötelezettsége alól. Így például csak az igazán nagy méretű, 200 négyzetmétert meghaladó lakások voltak adókötelesek, azok is csak a 200 négyzetméter feletti részükkel. 2008-tól a belterületi lakótelkek is adómentesek voltak. Nyilván ennek is tudható be, hogy a lakosság nagy része nem nyújtott be adóbevallást, minden bizonnyal azt gondolva: minek bevallást készíteni, ha úgysem kell adót fizetni. Idén aztán komoly előrelépés történt: a helyi adóhatósághoz több felszólítása után – ha nem is teljeskörűen, de – jelentős számban érkeztek be adóbevallások. A hivatal adóirodája megkezdte ezek feldolgozását, és ekkor kellett szembenézni azzal a helyzettel, hogy az esetleges adókat öt évre visszamenőlegesen meg kell fizetni.
Igen, de ha úgysem kell adót fizetni, akkor nem mindegy, hogy hány évre visszamenőleg nem kell adózni?
Az építményadóval kapcsolatban már említettem, hogy csak az átlagos lakásméretet jóval meghaladó épületek után kell adózni. Itt nem jelentkezik tömegesen fizetési nehézség. A visszamenőlegesség okán két esztendő, 2006 és 2007 telekadója jelent a lakosságot széles körben érintő terhet. Ebben a két évben ugyanis még nem volt érvényben az a szabályozás, amely szerint a lakóingatlan telke teljes területével adómentes. Az adómentesség csak 2008. január 1-je után lépett érvénybe, így ha öt évre visszamenőlegesen is kiveti az adóiroda a telekadót, akkor az átlagos méretű törökbálinti lakótelkenként akár 200-300 ezer forint adófizetési kötelezettség is keletkezik.
Ha így van, akkor a helyi adóiroda miért nem tekint el ettől az öt évre visszamenőleges kötelezettségtől?
A legjobb szándéka mellett sem teheti, ugyanis ezt a kötelezettséget nem a helyi adórendeletek, hanem magasabb szintű jogszabály, az adózás rendjéről szóló törvény írja számukra elő. Nem tud a helyi adóiroda „méltányosságot” gyakorolni az adófizetés ügyében, mert ismétlem: nem a helyi jó szándék hiánya, hanem törvény előírta kötelezettség alapján kell dönteniük az adókivetésről.
A közleményben még azoknak a telkeknek az adózásáról is szó esik, amelyek nem lakó-, hanem üdülőterületen fekszenek. Ezeknek a telkeknek az adózásával mi a probléma?
A helyi adórendelet a telekadó mentességi körét a lakóövezeti beépített ingatlanokra állapítja meg, így az nem vonatkozik az üdülőterületekre. Itt azonnal meg kell jegyeznem, hogy nem minden üdülőterületi ingatlant érint az adózás, mert az ingatlan-nyilvántartás szerint külterületi telkeket magasabb jogszabály, a helyi adótörvény mentesíti az adófizetés alól. (Legalábbis eddig mentesítette. Törvénymódosítás következtében jövőre már a külterületi ingatlanok is adókötelesek lesznek.) Az utóbbi időben számos üdülőterületi telektulajdonos kérte és kapta meg a belterületi besorolást, ezzel adókötelezetté váltak. A telekadó jelenlegi mértéke szerint egy átlagos, mondjuk 750 négyzetméteres telek 212 500 forint adót kellene fizessen.
Mi lehet akkor a megoldás, mert az bizony elég kellemetlen meglepetés lenne, ha most egy-egy családnak több száz ezer forintot kellene megfizetnie? Ez bizony távolról sem lenne szép karácsonyi ajándék.
Az a határozati javaslat, amelyet megfogalmaztam, és amelyet a képviselő-testület egyhangúlag fogadott el, megadja a megoldást is. Egy azonnali rendelkezést és egy rendeletmódosítás előkészítését kéri a jegyzőtől, mint az első fokú helyi adóhatóságtól. Az azonnali rendelkezés az, hogy függessze fel a jegyző a telekadó-kivetéseket. Ezzel időt lehet nyerni a végleges megoldásig, a helyi adórendelet módosításáig. Az eljárás rendje ugyanis az, hogy a bevallások beérkezte és feldolgozása után a helyi adóhatóság határozatot küld ki az adózónak a befizetendő adóról. Ha ez a határozat nem születik meg, akkor nem keletkezik adófizetési kötelezettség sem. A helyi adórendelet módosítása révén pedig megfogalmazható és kiterjeszthető – akár 2006-ra és 2007-re érvényes hatállyal – a telekadó-kedvezmények köre. A jegyző ezt a rendeletmódosítást a képviselő-testület decemberi ülésére készíti elő.
Nem gondolja polgármester úr, hogy az a közlemény, amelyet határozati javaslatként fogalmazott meg és nyújtott be a képviselő-testületnek, nehezen értelmezhető az egyszerű emberek számára?
Igyekeztem a lehető legérthetőbben fogalmazni. Mert ha: „közlemény”, akkor azt érthetően kell közölni. Már a testületi ülés másnapján hirdetőtáblákon és a város hivatalos honlapján is olvasható volt. Hozzám nem érkezett panasz az érthetőséget számon kérve. Az ilyen hivatalos közlemények megfogalmazása sosem egyszerű feladat, hiszen egyrészről biztosítani kell a már említett közérthetőséget, ám másrészről a pontosságon, a szakmai, jogi megalapozottságon sem eshet csorba.  Ha már erről szó esett, legyen szabad elmondanom, hogy az utóbbi időben igyekszem a testületi ülésre olyan határozati javaslatokat megfogalmazni, amelyek önmagukban – a javaslatot elmagyarázó előterjesztés ismerete nélkül – is megállnak, közérthetők. Az nem jó, ha a testület egy olyan határozatot fogad el, hogy támogatja az előterjesztésben írottakat. Azután megjelenik a helyi újságban a határozat, az előterjesztés már nincs ott, így aki olvassa, annak fogalma sem lehet a valódi tartalomról.

P.I.