Törökbálint a már megszavazott távközlési törvény és az előttünk álló önkormányzati törvény miatt nem tud az eddig megszokott ütemben fejlődni. De mégis mire számíthatunk a közeljövőben, és egyáltalán hol tartanak a már megkezdett önkormányzati, illetve a településen épülő beruházások. Elek Sándorral beszélgettünk.
Hogy állnak a beruházások Törökbálinton? Mert nagyon úgy tűnik, hogy állnak.
Két dolog határozza meg a beruházások ütemét, nagyságát és sorrendjét a településen. Az egyik a múlt évi távközlési adótörvény hatása, a másik az, hogy még nem tudjuk, hogyan alakulnak a bevételeink. Jelen pillanatban a parlament előtt van az önkormányzati törvény, amely az alapfokú oktatási intézményeinket fogja érinteni, és azt sem tudjuk, hogy az adótörvény hogyan fog módosulni. A jelenlegi állapot rendkívül képlékeny. Nem tudtunk belekezdeni nagyobb beruházásokba, pedig égető szükség lenne például a bölcsőde felújítására. Jó hír viszont, hogy a temető falu felőli része mellett meg tudtunk vásárolni három telket, így a temető helyproblémája néhány évtizedre megoldódott. Novemberben mutatjuk be a képviselő-testületnek az e terület fejlesztésére összeállított koncepciótervet.
Tervben van, hogy az állam átveszi az alapfokú közoktatási intézményeket. Ez nekünk jó, vagy nem?
Jelenleg olyan információ birtokában vagyunk, hogy az alapfokú oktatási-nevelési intézményekben dolgozó pedagógusok bérét és a bér közterheit vállalja át az állam a jövőben. Nincs szó tehát az intézmények fenntartási-dologi költségeinek állami átvállalásáról is. Ez – tervezetten – továbbra is önkormányzati feladatunk marad. A bizonytalan helyzet persze számos kérdést felvet: például képes lesz-e a jövőben a város kiegészíteni az esetlegesen a mai bérviszonyok alatt tervezett állami bér- és egyéb juttatásokat. Erre ma még – a város által nem ismert 2012. évi bevételterv ismerete nélkül – nem lehet végleges választ adni.
Mi a helyzet a Bálint Márton tagiskola új épületével?
Folyamatos tárgyalásban vagyunk a lehetséges szakmai megoldásról a kijelölt szakminisztériumokkal. A legutóbbi információ az, hogy az állam igazságügyi értékbecslést rendelt meg a létesítményre azért, hogy ennek ismeretében ajánlatot tehessen a magánbefektetőnek, és tőle az építmény tulajdonjogát kivásárolja. Ha ez megtörténik, akkor az építmény állami tulajdonba kerül, s ezt az önkormányzat térítés nélkül tulajdonba kérheti, illetve kaphatja. Ezt követően – azonnal – forrást kell keresni a jelenleg 45-50 százalékon megakadt építmény befejezéséhez. Az önkormányzat számára forrást biztosíthat az állami költségvetés (sajnos a 2012. évi költségvetésben ilyen címen önálló költségvetési sor nem szerepel), illetve magunk is beszedhetnénk iparűzési többletbevételt, ha az országgyűlés visszaállítaná a telekommunikációs cégek iparűzési adóbefizetésének 2010 előtti gyakorlatát. Erre egyébként törvénymódosító javaslatot juttattunk el – országgyűlési képviselőnk útján – az országgyűléshez. Néhány napon belül – ha a számunkra fontos kérdésekben döntés születik – tisztábban látjuk, mit tehetünk, illetve mit kell az épület befejezéséhez tennünk.
Jelenleg két torzó „díszíti” a települést. Az egyik a már említett iskola, a másik a Tópark. Az utóbbiról milyen információi vannak?
Folyamatosan kapcsolatban vagyunk a beruházókkal. Nekik is az az érdekük, hogy a Tópark felépüljön. Keresik a finanszírozási lehetőségeket, hozzánk is szoktak kérésekkel fordulni, amelyekből a támogathatókat segítjük.
Azért gondolom, kisebb beruházásokra lehet pénzt teremteni.
Számtalan kisebb beruházás valósul és valósult meg. A járdafelújításoktól kezdve a Szabadság téri parkoló elkészítésén át (itt még jelenleg is folyik befejező munka) a Pelsőczy utca felújításáig. Gabion fal (támfal) épül a Dózsa Gy. út–József-hegyi út torkolatánál, csapadékcsatorna-felbővítés kezdődik a Honfoglalás utcán, s ha az építési engedélyt megkapjuk, a napokban elkezdjük a ma még hiányzó csarnok építését, a térburkolat kialakítását a komposztálótelepként ismert udvarterületen. Ha minden igaz, akkor az állami tulajdonos engedélyét követően a Kápolna utcában elkészülhet a már régóta várt gyalogátkelőhely, ami azért is fontos, mert egyrészt a temetőt az emberek csak az életük kockáztatásával tudják megközelíteni, másrészt meg a Tükörhegy bejáratától egészen a Szabadság térig nincs gyalogátkelőhely. Szintén tükörhegyi kisebb beruházás három fekvőrendőr kiépítése a városrészben. Mindent meg fogunk tenni, ami az erőnkből telik. Befejezéséhez ért az erre az évre tervezett kátyúzás, folyik az elvégzett munka felmérése és ellenőrzése. A napokban befejeződik a járdafelújítás a Munkácsy M. utcán a József A. út és a Bartók B. út közötti szakaszon.
Mi a helyzet az áradásokkal? Az elmúlt időszakban két „árvíz” is sújtotta a várost.
Szembesülnünk kellett azzal a problémával, hogy a Munkácsy Mihály utcai zárt patakmeder tragikus állapotban van. Beszakadt, kimosások vannak, mindenféle hulladékot találtunk a mederben. Ez a hulladékfeltolódás is hozzájárult ahhoz, hogy a víz nem tudott megfelelően elfolyni és elöntötte a Szent István utcát. A 2010. május 30-ai, illetve a 2011. július 24-ei rendkívüli csapadékkár miatt azonnali intézkedésekre került sor. A kialakult helyzetről részletesen tájékoztattuk a nemzeti fejlesztési minisztert, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. vezérigazgatóját, illetve a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget, valamint szórólapokon a város lakosságát. Azt kértük a főhatóságok vezetőitől, hogy soron kívül vizsgáltassák felül az M0-s autópálya Törökbálintot érintő részének szerződés szerinti teljesítését, figyelemmel a tényre, hogy állami és uniós forrásból valósul meg a pályabővítés. Kértük, hogy a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Zrt. azonnal szüntesse meg az építés alatti nem megfelelő vízelvezetési gyakorlatot, ami feltételezésünk szerint ellentétes is a pályabővítési szerződésben követelményként előírtakkal. Ragaszkodtunk ahhoz, hogy azonnal keressenek végleges megoldást a problémát jelentő vízelvezetés korszerűbb megoldására, szükség esetén víztározók kialakítására, egészen a Pistályréti területig. Mindemellett idén augusztus 1-jén igazságügyi szakértőt bízott meg a város a lakossági károk szakszerű felmérésével. Értesítést kaptunk arról, hogy a csapadékvíz-elvezetés (és a szükséges záportározók) kialakítására elkészült az a koncepcióterv, amely alapja lehet egy költségbecslésnek, s majd a szükséges állami forrás biztosításához a fedezet igénylésének.
Mi épül a József-hegy nyugati oldalánál, a Fácán utca környékén?
Ott az ingatlantulajdonosok víziközmű-társulást hoztak létre, s önerőből elkezdték a közművesítést. Jelenleg a csatornázás folyik. Mint mondtam, ez lakossági kezdeményezés, természetesen az önkormányzat tudással és technikai segítséggel támogatja a beruházást.
Ha már a hegyeknél tartunk, mi a helyzet a Tükörhegy IV. ütemével?
Mire az újság novemberi számát kézbe veheti a lakosság, már túl leszünk egy lakossági fórumon, ahol megosztjuk egymással az információinkat. Próbálunk a Tükörhegyi Közéleti Egyesülettel megoldásokat találni az itt felmerült problémákra. Törekszünk arra, hogy a beruházóval valamilyen kompromisszumos megoldást találjunk, olyat, ami drasztikusan csökkenti az ide megépíteni tervezett lakásszámot, és azok helyébe inkább valamilyen szolgáltatási funkciót akar megvalósítani. Ez mind az ott lakóknak, mind a többi törökbálintinak is megoldás lehet. A településrész képviselőjeként a jövőben szeretném, ha  végre megvalósulna a Honfoglalás útról az Árpád út irányába egy összekötő út megépítése. Ez az átkötő út a jelenlegi Sportpark utcai útcsomóponthoz érhet ki.
A Bóbita óvoda környékén szintén elindult egy beruházás, mégpedig a Sportpark, de úgy néz ki, hogy ez is áll.
A beruházás szintén nem önkormányzati fejlesztés, mi a terület használatát (a területre a ráépítés jogát) adtuk át a beruházónak. A vállalkozók hosszabb idő alatt sem tudtak megfelelő finanszírozó banki forrást igénybe venni a beruházáshoz. A legutóbbi banki fedezethez további önkormányzati kötelezettség vállalására lett volna szükség, azonban ezt már az önkormányzat nem tudta vállalni. Úgy tudom, hogy miután a korábban kiadott építési engedély határideje lejárt, annak meghosszabbítását a képviselő-testület már nem támogatta. Másokkal együtt úgy gondolom, hogy egy ilyen típusú fejlesztésre itt szükség volna, ám nem önkormányzati fedezettel.
Végére hagytuk a mindenkit leginkább érdeklő kérdést, a városközpont és a polgármesteri hivatal problémáját.
Hát bizony a városközpont, az egy érdekes kérdés. Nem tudjuk, hogy az új önkormányzati törvény szerint melyek azok a feladatok, amelyek itt maradnak, és melyeket vesz át tőlünk a járásközpont. Igaz, még azt sem tudjuk, hol lesz a járásközpont, hiszen az ésszerűség azt diktálná, hogy Budaörsön legyen, de olyat is hallottunk már, hogy Budakeszire tervezik. De ha már említettük a városközpontot, mostanában egyre többször felmerül, hogy az önkormányzat vegye meg az Astra Zeneca székházát. Erre az ingatlanvásárlásra a recesszió miatt meglehetősen „nyomott áron” kínálkozik lehetőség a város számára. Vásárlásunk esetén ebbe a több mint 4000 négyzetméteres épületbe beköltözhetne az önkormányzat, a polgármesteri hivatal, de akár óvodai csoportok és orvosi rendelők is. A vételt követően azonnal lehetne költözni. A parkolók ki vannak építve, közút vezet oda. Elküldte a város „indikatív ajánlatát” a tulajdonosok ingatlanforgalmazással megbízott képviselőjének. Ha megvettük, megpróbálhatjuk elintézni, hogy a járási hivatal vagy akár a Buda környéki Földhivatal is a településre költözzön. Drukkoljunk együtt, hogy a tulajdonosok érdeklődését keltse fel az ajánlatunk. A közigazgatás tervezett átszervezése miatti szorongásunk feloldását pedig szolgálhassa az új hivatal.

N.G.