Rövidesen nyilvános ülésen is tárgyalni fogja a képviselő-testület Törökbálint Város településrendezési terveit. Új szabályozás készül vagy felülvizsgálják a korábbi rendezési elveket? Erről kérdeztük Turai István polgármestert.
Valóban megérett a helyzet arra, hogy újra településrendezési terv készüljön?
A „szakma” (mármint a településrendezés kérdéseivel foglalkozó tervezők) azt mondják, hogy a területfelhasználás szabályait legalább tízévenként újra kell gondolni. A jelenleg érvényben lévő szabályokat három ciklussal ezelőtt, 2001 szeptemberében fogadta el a képviselő-testület. Szóval tíz évvel ezelőtt. Ha azonban belegondolok abba, hogy mi minden változott meg a magasabb jogszabályokban, a gazdasági életben, saját környezetünkben, vagy akárcsak saját magunkban, ennek az újragondolásnak igencsak itt az ideje. A folyamat nem is most, hanem már közel két éve megkezdődött.
Már két éve tervezőasztalon van az új Törökbálint?
Igen, mert akkor készült el, és tárgyalta több fordulóban is a képviselő-testület a Településfejlesztési koncepció című dokumentumot. Törvény írja elő ennek az anyagnak az elkészíttetését. A szakmai munkát a Pestterv Kft. tervezői készítették. Ők már korábban is részt vettek Törökbálint településrendezési terveinek összeállításában, így jó rálátásuk van a helyi viszonyokra, jól ismerik a területet, sőt nemcsak Törökbálintot, hanem a főváros agglomerációját is, hiszen ebben a tervezői „műhelyben” készültek az országgyűlés számára is a területrendezési törvények háttéranyagai. Az egyik legjobban felkészült szakmai gárdát bíztuk meg a jelenlegi tervek felülvizsgálatával. A koncepció a város hivatalos honlapján az elkészülte óta olvasható. Elvégeztük a társadalmi egyeztetését.
Kérem, foglalja össze röviden a koncepció tartalmát!
A településfejlesztési koncepció egy 30 oldalas szakmai dokumentum. Tartalmaz egy helyzetelemzést, Törökbálint településfejlesztési és -rendezési adottságainak összefoglaló értékelését. Számba veszi a településfejlesztési célok meghatározásánál figyelembe vehető értékeket és erőforrásokat, rámutat a rendezés problémáira, korlátaira. Próbálja belehelyezni a városrendezési elképzeléseket a Törökbálintot érintő, nagyobb térségre vonatkozó területfejlesztési, ágazati koncepciókba, programokba.
Sok vitát váltott ki az a megfogalmazás, amely kendőzetlen őszinteséggel veti fel a veszélyeket, a város túlnövekedését, és ennek fényében próbálja megfogalmazni Törökbálint jövőképét, amely a fejlesztési koncepció célstruktúrájában, a fejlesztési célok tartalmi megfogalmazásában valósulhat meg. Érdemes időről időre újra elolvasni ezt a dokumentumot.
Akkor most a tervezés mely szakasza folyik?
Két dokumentum készült el, amit a képviselő-testületnek és a helyi közvéleménynek is értékelnie kell. Az elsőt úgy hívják: Törökbálint településszerkezeti terve. Lényege, hogy Törökbálint közigazgatási területének minden egyes négyzetméterét besorolja valamely rendezési övezetbe. A másik Törökbálint helyi építési szabályzata, amely egy új helyi rendelet lesz, és azt tartalmazza, hogy az egyes övezetekben szabad-e építeni valamit, s ha igen, akkor mit és hogyan.
Most persze nagyon leegyszerűsítettem a választ, hiszen mindkettő terjedelmes dokumentum, számos rajzi melléklettel, úgynevezett munkarésszel.
Városunk közigazgatási területét most is lefedi egy településszerkezeti terv. Mi változik?
A rendszere marad, a legtöbb övezet besorolása sem változik. Ám vannak olyan területek, amelyek jövőbeli sorsáról eddig nem rendelkezett a szerkezeti terv, és most ezt el kell végezni. Olyan területek is vannak, amelyek rendezését meg kell változtatni, akár a terület tulajdonosainak kérése következtében, akár városunk jól felfogott érdeke alapján. Ezek azok a kérdések, amelyek a legtöbb vitát váltják ki. Érdekek ütköznek egymással, nemegyszer nagyon jelentős gazdasági érdekek, ezért kellő óvatossággal kell kezelnünk ezeket a konfliktusokat.
Mondana néhányat?
Ilyen például a külterületek kérdése. Törökbálint szerencsére még rendelkezik mezőgazdasági területekkel, de ezek egy nem jelentéktelen része hagyományos zártkert, például a Pistály területén. A konfliktust az okozza, hogy sokan potenciális lakóterületnek tekintik, miközben a legalapvetőbb infrastruktúra, közmű: vezetékes ivóvíz sincs a területen. És még csak az sem jelent megoldást, hogy majd a telektulajdonosok megépítik, ugyanis ma már nem lehet csak vízvezetéket építeni szennyvízcsatorna nélkül.
A napnál is világosabb, hogy nem szabad valamiféle „rendezés” nélkül hagyni a területet, ugyanis spontán alakulnak lakóterületté az ilyen zártkerti övezetek. A korábbi gyakorlat az volt, hogy ezeket az – hangsúlyozom, ma már nem használatos ingatlan-nyilvántartási fogalom szerint: zártkerti – övezeteket üdülőterületté sorolta előre az önkormányzat. Mi lett az eredmény? Lakóövezetté vált, mert életvitel-szerűen laknak benne a tulajdonosok. Szűk, sokszor szabályozatlan szélességű utcák, olyanok, amelyeknek még valamiféle kváziszilárd burkolata sincs, szabdalják a területet, rajtuk a domborzati viszonyok okán itt-ott támfalak épülnek, nemegyszer jelentős részt elkerítve a közterületből. Melegágyai az engedély nélküli építkezéseknek. És alig lehet valamit kezdeni velük, mert nem lehet még a fennmaradási engedélyt sem megadni számukra. Elbontásuk pedig alig lehetséges, mert ugyan ki vállalja egy kisgyermekes család feje felől leromboltatni a tetőt?
Azért ez nem csak szociális kérdés!
Persze, hogy nem, de esetenként az is. Nincs más megoldás, mint megkövetelni az utcák szabályozási szélességét, ezeken a területeken a tulajdonosok építsék ki a víz- és szennyvízhálózatot, de a terület nem használható csak mezőgazdasági célra. Kiskert lehet, lakóterület nem.
De van még más problémás terület is. A közelmúltban vihart kavart a tükörhegyi lakóparképítés kérdése. Ezzel a területtel mi fog történni?
Az önkormányzat áprilisban döntött arról, hogy hatályon kívül helyezi a Tükörhegy IV. terület szabályozási tervét. Erre a jövő nemzedék országgyűlési biztosa és a kormányhivatal is felszólította. A testület ennek megfelelően döntött is a rendeletek hatályon kívül helyezéséről. Ezzel a lépéssel azonban a korábban (2009 őszén) kiadott építési engedélyeket nem lehetett visszavonni, azok továbbra is érvényben maradtak. Az engedélyek két évre szóltak, és csak akkor lehet őket meghosszabbítani, ha a helyi építési szabályokban nem áll be változás. Ez a két év idén október és 2012. január között jár le. Abban a biztos tudatban voltunk, hogy a megváltozott helyzet – a terület rendezési tervének áprilisban történat hatályon kívül helyezése – miatt már nem lehet meghosszabbítani az építési engedélyt. Nyáron ennek ellenére beadta az izraeli befektetőcég az engedélyek meghosszabbítása iránti kérelmet. Mind a tíz építési engedélyre. A helyi építéshatóság annak rendje-módja szerint elutasította a kérelmet. Ám rövidesen fellebbezés érkezett. Az izraeli társaság arra hivatkozott, hogy a képviselő-testület nem járt el elég figyelmesen, mert az áprilisban hatályon kívül helyezett rendeletek még nem változtatták meg a helyi építési szabályzatot, így a terület rendezési terve változatlanul érvényben van.
Akkor most mégis épülhet a lakópark?
Azt ugye már az előbb is mondtam, hogy az építési engedélyek visszavonására a helyi jegyzőnek nem volt törvényes lehetősége, így sajnos jelenleg is jogerős építési engedélye van az izraeli társaságnak. Amit az önkormányzat tenni tudott, az az engedély hosszabbításának megakadályozása volt az áprilisi döntéssel, a rendezési terv hatályon kívül helyezésével. Azt, hogy a fellebbezéssel mi fog történni, a Pest Megyei Kormányhivatal dönti majd el. Úgy tudom, helyben kívánja hagyni az elsőfokú építéshatóság elutasító döntését. Ezzel sajnos nincs vége az ügynek, mert a befektető bíróságra viheti az ügyet, az pedig jó ideig eltarthat, mire ítélet születik.
Tehát most nem épülhet…?
…különböztessük meg: „épülhet” vagy „épül”. Jogi oldalról nézve: még mindig épülhet, mert nincs jogerős döntés arról, hogy nem. Az más kérdés, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben, a mostani ingatlankereslet mellett egyáltalán van-e értelme ilyen építkezésbe fogni.
Van azonban egy másik információ: úgy tudjuk, az izraeliek a fentiek ellenére mégis meg akarják kezdeni az építkezést. A még jogerős építési engedély szerint ugyanis ha megkezdik az építést, akkor öt évük van arra, hogy befejezzék. A „megkezdik az építést” kifejezés ebben az esetben egy hivatalos bejelentést takar, amelyet a kormányhivatal mellett működő építésfelügyeletnél kell megtenniük. Úgy tudjuk, hogy a tíz építési engedélyből öt területre bejelentették az építkezés megkezdését. Ez az öt terület a Raktárvárosi út és az ívben haladó Nádasdi Tamás utca által közrefogott részen fekszik.
Mit tehet most, ebben a helyzetben az önkormányzat?
Csak törvényes lépéseket tehet. Minden eshetőségre felkészülve a területre szeptember 29-i ülésén már kimondta a változtatási tilalmat. Ez még mindig nem törli el az építési engedélyt, de azt már mondtam, hogy erre nincsen törvényes lehetőség. Vannak azonban még szakhatósági döntések, amelyeket ki tud követelni a jegyző, mint elsőfokú építési hatóság, és amelyek még megakaszthatják a tényleges építkezés megkezdését.
Bízom benne, hogy ezek eredményre fognak vezetni.

P.I.