Lefolyt a júliusi nagy eső, el lehet felejteni a tanulságokat, vagy van folytatása az árvízi történetnek? Erről kérdeztük Turai István polgármestert.
Nem kerül le a „napirendről” a július végi felhőszakadás okozta károk kérdése. Nemcsak azért nem, mert a kárt szenvedett lakosságtól továbbra is szinte naponta jönnek a panaszok, bejelentések, de azért sem, mert a katasztrófa utáni tárgyalások, levelezések kezdenek eredményeket mutatni. Amint arról a Kerthelység előző számában részletesen beszámoltam, július 24-én délután a tavaly május végihez hasonló méretű csapadékmennyiség zúdult a városunkra. A Hosszúréti patak Törökbálinton áthaladó mellékága ismét képtelen volt befogadni a lezúduló áradatot, elöntötte az alacsonyabban fekvő területeket, jelesül a Dózsa György utca és a Szent István utca között fekvő ingatlanokat. Nem csak itt, másutt is jelentkeztek károk, így például a Munkácsy Mihály utcában, ahol egy szakaszon zárt, mészkőboltozatos alagútban fut a patak. Az 1900-as évek elején épült boltozat beszakadt, 20 köbméteres krátert hagyva maga után. Van tehát bőségesen mit elrendezni, helyreállítani, kártalanítani.
Arról már az előző számban nyilatkozott, hogy több levéllel is fordult a minisztériumokhoz. Lett ezeknek valamilyen eredménye?
Igen, vannak már visszajelzések. Az egyik legfontosabb a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. Azért a legfontosabb, mert a kár nagy része az M0-s bővítésének kapcsán keletkezett. Ennek a nagyberuházásnak pedig a NIF a gazdája. Nem a kivitelezője – mert az a COLAS Hungaria –, hanem a megrendelője. Úgy gondoltuk helyesnek, ha ebben a helyzetben nem (csak) a kivitelezővel mint a károk közvetlen okozójával próbálunk tárgyalásokat kezdeni, hanem az építkezés megrendelőjével is. Sőt ezen túl a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel is. Utóbbiakkal pedig azért, hogy ne kerülhessen a NIF abba a helyzetbe, hogy a beruházás szoros költségvetésére hivatkozva elhárítsa magától a szükséges tennivalókat.
Született-e bármelyikük részéről bármire is ígéret?
Csak felsorolásszerűen:
– a NIF utasította a kivitelezőt, hogy a város érintett útjai mentén lévő árkokat tisztítsa meg, az átereszeket pedig bővítse ki;
– utasítást adott arra, hogy az építkezés helyszínén a vízelvezetést és elhelyezést minden részletre kiterjedően és sürgősen oldja meg. Meg kell akadályoznia a – szakkifejezéssel élve – „földmű” kimosódását és az átereszek a hordalékkal való eltömődését;
– az M0-s tervezőivel felülvizsgáltatja az autópálya és bővítése felszíni csapadékvíz-elvezetés terveit;
– a tervező utasítást kapott az M7-es melletti területen egy záportározó kialakításának tervezésére, valamint az M7-es alatti áteresz mellé zsilip műtárgy tervezésére. Ennek pontos helyéről folynak egyeztetések, az sem biztos, hogy csak egyetlen záportározóról lenne szó. (Itt érdemes megjegyezni, hogy kétféle záportározó is szóba kerülhet. Egyrészt az úgynevezettt „száraz tározó” – ebben csak a nagy csapadékok idején van átmenetileg víz. A másik fajta a mesterséges tó, amely esős időszakokon kívül is használható, például horgászatra.)
És vajon lesz pénz mindezeknek a pótlólagos beruházásoknak az elvégeztetésére?
Mint említettem: ezért fordultunk levélben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez is, ők koordinálják a nagy állami beruházásokat. Ennek kapcsán az elmúlt napokban megbeszélést folytattam dr. Nagy Gábor vezérigazgató-helyettessel és Barna Zsolt műszaki főosztályvezetővel, a KIKSZ Zrt. (Közlekedésfejlesztés Zrt.) vezetőivel. Arról tájékoztattak, hogy mint a NIF Zrt. pénzügyi partnerei, feladatuk a kiemelt állami közlekedési nagyberuházások uniós finanszírozásának adminisztrációja. Úgy látják, hogy biztosítható az M0-s autópálya bővítésével kapcsolatosan felmerült felszíni csapadékvíz-elvezetési problémák megoldásához kellő tartalék anyagi forrás. Tárgyaló partnereink arra is látnak lehetőséget, hogy – egyebek mellett – a pistályi réten tervezett záportározó állami és uniós támogatással megépülhessen.
Visszatérő hiba, hogy nagyobb esőzések alkalmával a város több pontján felbugyog a szennyvíz a csatornákból. Elönti az utcát, ami nem kis fertőzésveszély.
Évek óta küszködünk azzal, hogy megértessük: szigorúan tilos az esővizet a szennyvízcsatornába vezetni. Nem egy helyen a családi ház tetejéről vagy éppen a teraszról, burkolt bejáratról a szennyvízcsatornába vezetik az esővizet. Ez nemcsak azért tilos, mert ugrásszerűen megnő a szennyvíztelep terhelése az érkező nagyobb esők alkalmával, és tönkreteszi a tisztítómű törékeny biológiai egyensúlyát, hanem azért is, mert különlegesen nagy mennyiség esetén az amúgy normálisan működő csatorna sem tudja elvezetni a többszörös mennyiséget. Öt ilyen pont van a város területén, legsúlyosabb a helyzet az Árpád utcában a Forrás utca csatlakozásánál és a Károlyi Mihály utca hátsó, mélyebben fekvő szakaszán.
Mit tesznek annak érdekében, hogy megszűnjenek ezek az illegális bekötések?
Lassan már egy esztendeje járják a vízmű szakemberei Törökbálint utcáit. Minden egyes ingatlant ellenőriznek, színezett vízzel megvizsgálják, hogy az esőcsatornából nem kerül-e víz a szennyvízvezetékbe. Elég sok család „bukott le”. Nem kevés a büntetés, ugyanis öt évre visszamenőleg kell megfizetni – a csapadékmennyiségi statisztika és a burkolt felület számításba vételével – a szennyvíztisztítás díját. Sajnos nem mindenhova jutnak be az ellenőrök, ezért a következő hónapokban már hatósági, és ha kell, rendőri kíséret mellett fogják a vizsgálatot végezni.
Az Árpád utcai visszatorlódást nem lesz egyszerű megszüntetni, ugyanis az ide levezető szennyvíz-gerincvezeték gyűjtő területén, környékén nagyon sok új építésű ház áll, és a szolgáltató jelentése szerint nagyon kevés ingatlanon engedélyezték a tulajdonosok az ellenőrzést.
A Károlyi Mihály utca hátsó, mélyen fekvő szakaszánál más a helyzet. Ide érkezik a bevásárlóközpont irányából a szennyvízvezeték. Arra gyanakodtunk, hogy talán a parkolóból vagy a nagyméretű épületről jön az esővíz, ugyanis ezen a területen gyakorlatilag teljes körű volt a családi házas övezet ellenőrzése, ami sehol sem mutatott ki illegális bekötést. Kértem az ÉTV Kft.-t, hogy vizsgálja meg a bevásárlóközpont területét is, ezt az elmúlt hetekben el is végezte. Az egyik épület mintegy 2000 négyzetméternyi tetőfelületéről összegyűlt esővíz került a vizsgálat szerint a csapadékcsatornába. Az eljárás megindult, a hibás bekötés átépítése rövidesen megtörténik.

P.I.