Már javában „dúl” a nyár, s a piacok kínálata bővelkedik szemet gyönyörködtető zamatos gyümölcsökben, vitamindús zöldségekben. Tobzódjunk hát a bőséges kínálatban: együnk naponta legalább néhány szem sárgabarackot, maréknyi meggyet, ribizlit, és zöldségekkel tegyük változatosabbá és persze főleg egészségesebbé napi étrendünket.
Itt a július, s ilyenkor nemcsak a kamrát és a fagyasztót töltögethetjük fel a természet kínálta finom gyümölcsökkel, gyümölcsökből készített lekvárokkal, kompótokkal, de a szervezet vitaminraktárába is bőven spájzolhatunk a téli hónapokra. A napsugár által finom lédússá érett meggy, cseresznye, ribizli, szeder, na és természetesen a hónap slágerei a sárga- és a görögdinnye, valamint az aranysárga kajszi, mind-mind igazi természetes vitaminbombák, melyeket hűsítő levesként vagy húsos ételek kísérőjeként – finom szószként, mártásként – és persze süteményekbe, fagylaltba „zárva” is minél többször tegyünk a családi asztalra. Emellett természetesen fontos az is, hogy sok – elsősorban nap érlelte – gyümölcsöt fogyasszunk nyersen, aminek így a nyár közepén, nemigen van akadálya. Régóta bizonyított ugyanis, hogy a bennük lévő vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek természetes egészségmegőrzők, emellett alakot formálók és bőrszépítők is.
De mitől is egészségesek és fontosak az emberi szervezet számára? A zöldségekben és gyümölcsökben található ún. fitokomponensek egészségmegőrzésben játszott szerepét már többször igazolták az ez irányú kutatások. A fitokomponensekről (flavonoidok, polifenolok, karotinoidok, limonoidok) – amelyek a növények sejtjeinek védelmét biztosítják – tudni kell, hogy minden növényi eredetű élelmiszerben megtalálhatók természetes formában. Meghatározzák a zöldségek és gyümölcsök egyedi színét és ízét, nekik köszönhető például a narancs narancssárga és a paprika piros színe.  Eddig több mint ötezer különböző vegyület jelenlétét mutatták ki a zöldségekben és a gyümölcsökben. A fitokomponensek természetes formában még megtalálhatók a diófélékben, gabonafélékben, magvakban is, illetve a hüvelyesekben, feldolgozott formában pedig a jó minőségű gyümölcs- és zöldséglevekben. Ezért rendszeres fogyasztásuk – persze egészséges életvitellel párosítva – segíthet a leggyakoribb hazai betegségek (például a szív- és érrendszeri megbetegedések és bizonyos rákfajták, valamint az időskorral járó betegségek, mint a szürkehályog, a szellemi képességek fokozatos hanyatlása) kockázatának csökkentésében.
A gyümölcsök persze egyedi „egészséghordozók”, hiszen bár vannak közös jótékony hatásaik, külön-külön is jelentős szerepet vállalnak a betegségek megelőzésében. Az áfonya például köztudottan érfalvédő, értisztító: a szív- és az érrendszeri betegségek megelőzésére és gyógyítására kiválóan alkalmas. A fekete áfonya látásjavító hatása is kiváló, míg a vörös áfonyát a húgyúti panaszok (felfázás, vesekő, vesehomok) kezelésére használják, mivel számos antibakteriális anyagot tartalmaz. Tisztító hatású, savakban gazdag, ezáltal csökkenti például a húgysavszintet. A vörös gyümölcsökről már régóta ismert különleges hatásuk: a ribizli, az eper, az áfonya és a málna kivonata például elpusztítja a vírusokat. Ezen túl az eper oldja a fogkövet, szabályozza a máj működését és tisztítja az epehólyagot. A málna szintén jó hatást gyakorol a máj méregtelenítő folyamataira, magocskái pedig segítik az emésztést. A cseresznye gazdag káliumban, kalciumban és vasban, a cseresznyelé pedig antibakteriális anyagokat tartalmaz, jól kezelhető vele a fogszuvasodás, sőt meg is előzhető. Július lévén, már megtalálható az igazi, Nap érlelte hazai sárgadinnye és kajszibarack is, melyek szintén számos hasznos természetes anyagot kínálnak az emberi szervezet számára. A dinnye például bőven tartalmaz kalciumot, foszfort, vasat, nátriumot, káliumot, mangánt, magnéziumot, valamint rezet és krómot, de kiemelik a szakemberek A- és C-vitamin-tartalmát is. Értékes alkotóelemei révén nemcsak a bélműködésre van jó hatással: erősíti az immunrendszert, növeli az ellenálló képességet és eredményes hatást fejt ki a bőrkiütések és bőrbetegségek gyógyításában is. A sárgabarack rendkívül gazdag béta-karotinban, ami az A-vitamin előanyaga, de magas a foszfor-, magnézium- és vastartalma is, ezért elsősorban a szellemi tevékenységeket végzőknek ajánlott a gyakori fogyasztása. Serkenti ugyanis az agyműködést, javítja a látást, növeli az ellenálló képességet, de a csontozat és a sejtszövetek újjáépítésében is fontos szerepet játszik.
De ne feledkezzünk el a gyümölcsök mellett a júliusi friss hazai termesztésű zöldségkínálatról sem. Fogyasszunk sok karfiolt, cukkinit, padlizsánt, főzőtököt, új karalábét. Ezek főzelékként, húsosan rakottasan, sajttal töltve, rántva vagy grillezve, de akár sütemények alkotóelemeként is megállják a helyüket. Példa rá a főzőtök, amely süteménytészta különleges alapanya ga (receptjét le is hozzuk), lehet, amivel egészen új ízt csempészhetünk a megszokott családi ételsorba.

A „csodatévő” gyümölcs: a meggy
A legújabb kutatások bebizonyították, hogy a meggyben lévő erős antioxidánsok csökkenthetik a szívproblémák és a gyulladásos megbetegedések kialakulását. A meggylé által a húgysav- és a triglicerid-szint, valamint a C reaktív fehérje- és a koleszterinszint is alacsonyabb lehet, s rendszeres meggyfogyasztással közel 65 százalékkal csökken a korai elhalálozás esélye is. E kiemelten jótékony élettani hatás a meggyben található antioxidánsok egyedi kombinációjának köszönhető. A szakemberek szerint már egy marék fagyasztott vagy szárított meggy is nagyban hozzájárul egészségünk megőrzéséhez, de persze a leghatékonyabb a friss gyümölcs hatása. A jótékony egészségügyi hatás az antocianinoknak köszönhető, amelyek a piros gyümölcsök színét adják.

Mit, hogyan tartósítsunk a júliusi gyümölcsök közül?
Cseresznye: elsősorban befőttnek, lekvárnak ajánlott, de fagyasztásra is alkalmas. Gyorsfagyasztásra – mivel egyes fajtái a felengedés után megbarnulnak – az Egri és a Szomolyai fekete, valamint a Germersdorfi és a Pongorádi fajták a legalkalmasabbak.
Egres: fagyasztásra, befőttként és dzsemként menthető el.
Eper (még ilyenkor is kaphatók a folyton érő fajták): fagyasztható, de szörpként, dzsemként, lekvárként és befőttként is kiváló.
Málna: fagyasztásra, szörpnek, dzsemnek és lekvárnak is felhasználható.
Meggy: aszalásra, fagyasztásra, lekvárnak, befőttnek, szörp­nek egyaránt alkalmas.
Kajszibarack: aszalásra, egyes fajtái fagyasztásra, a többi befőzésre (lekvárnak, dzsemnek, kompótnak) alkalmas.
Nektarin: aszalható, befőttként, lekvárként tartósítható.
Őszibarack: aszalásra, lekvárnak, befőttnek, kiváló.
Ribizli: fagyasztva, szörpként, lekvárként használható.
A befőzés és az aszalás eredete
A „befőzés” napjainkban is ismert gyakorlata csak a XVIII. században vált ismertté. Akkortájt egy francia cukrász rájött, hogy a légmentesen lezárt üvegben a forrón beletöltött ételkészítmény viszonylag hosszú ideig eltartható. Azóta is ez a módszer a tartósítás fő alapja, bár napjainkra sokat változott. Régebben még a szalicilt használták tartósítószerként, ma már azonban nátrium-benzoikummal, citromsavval vagy kevés alkohollal helyettesítik, de nagyobb mennyiségű cukorral, frissen facsart citromlével mesterséges szer nélkül is sikerrel befőzhetünk. A zöldségek és gyümölcsök tartósításának legegyszerűbb és legkíméletesebb módszere a fagyasztás, hiszen ezáltal a tartósítási eljárás által a téli hónapokban is szinte igazi friss ízeket és üde színeket varázsolhatunk a tányérra. A fagyasztás technikáját egyébként az amerikai Clarence Birdseye-nek köszönhetjük, aki az eszkimók tanulmányozása során figyelt fel arra még az 1920-as években, hogy ha a zöldségeket és gyümölcsöket hirtelen lehűtik, akkor nem alakulnak ki azok a nagy jégkristályok, amelyek az étel sejtfalait tönkreteszik. Az optimális hőmérséklet az élelmiszerek mélyhűtésére a –18 fok. Ez az a hőmérséklet, amellyel úgymond megmenthetők a zöldségekben és a gyümölcsökben található tápanyagok és vitaminok, amelyek nagy része a befőzés során – a hő hatására – bizony eltűnik.

Receptek

Sárgabarack-krémleves hidegen
Hozzávalók: 60 dkg szép érett sárgabarack, 5 dkg vaj, 5 dkg cukor, 1 vaníliarúd, 1 fahéjrúd, 1 mokkáskanál szerecsendió, 2 dl natúr joghurt.
A barackokat öntsük le forró vízzel, és húzzuk le a héjukat, magjaikat távolítsuk el. A lábasban „olvasszuk fel” a vajat, majd gyorsan szórjuk rá a cukrot, és kevergetve karamellizáljuk. Dobjuk rá a kopasz sárgabarackokat, és keverjük át alaposan, majd öntsük fel annyi vízzel, hogy ellepje. Rakjuk bele a fahéjat, a szerecsendiót és a vaníliát. Forraljuk össze, majd néhány perc után dolgozzuk össze egy botmixerrel, végül adjuk hozzá a joghurtot. (Ha még sűrűbbé akarjuk tenni, a joghurtba tegyünk 1 kk. lisztet vagy a keményítőt, s jól kikeverve öntsük a leveshez.) Hagyjuk egyet rottyanni, majd hagyjuk kihűlni. Ha lehűlt, tegyük a hűtőbe. Hidegen, csészékben tálaljuk, tehetünk rá tejszínhabot.

Hideg sárgadinnyeleves
Hozzávalók: 1 kg érett sárgadinnye, 10-15 dkg porcukor, 2,5 dl tejszín, 6 dl víz, 5-6 darab szegfűszeg, 1 darab fahéj, 0,5 dl rum, 4 szem fehérbors, citromlé, csipet só. A felvágott dinnye egy kisebb szeletének húsát apró kockákra vágjuk, majd 5 dkg cukorral beszórjuk és ráöntjük a rumot. Hűtőben jól lehűtjük. A többi dinnyehúst a vízzel és a fűszerekkel 10-15 percig lassú tűzön összefőzzük, majd lehűtjük. Belekeverjük a tejszínt, és jégbe hűtjük. A rumba áztatott dinnyekockákkal díszítve tálaljuk.

Boros hideg meggyleves
Hozzávalók: 60 dkg kimagozott meggy, 15 dkg cukor, fél citrom leve, 5-6 szegfűszeg, 1 darab fahéj, csipetnyi só, 4 dl tejszín, 2 dl édes fehérbor. A fehérborban a csipet sóval, cukorral felfőzzük a fűszereket, majd leszűrjük, és a meggy 80 százalékával ismét felforraljuk. Gyümölcspréssel átpréseljük, és a tiszta lét jól lehűtjük. Végül hozzáadva a tejszínt, citromlével ízesítjük, a maradék meggyszemekkel díszítjük.

Ribizlis-málnás lekvár
Hozzávalók: 2 kg ribizli, 1 kg málna, 50 dkg cukor. A ribizlit szemezzük le, majd alaposan mossuk meg, és főzzük meg a saját levében. Törjük át egy szitán, majd a levét a cukorral forraljuk össze.  Óvatosan keverjük hozzá a málnát, néhány percig együtt forraljuk, majd forrón töltsük 2-3 dl-es üvegekbe. Zárjuk le az üvegeket, 5-10 percre állítsuk őket a fejtetőre, végül száraz gőzben hagyjuk kihűlni.

Egyszerű cseresznyés pite
Hozzávalók: 1 kg kimagozott cseresznye, 50 dkg finomliszt, 20 dkg kristálycukor, 20 dkg vaj vagy margarin, 1 dl tejföl, 5 dkg darált dió, 1 egész tojás, 1 tojássárgája, 1 teáskanál sütőpor, 2 ek. morzsa, csipet só. A lisztbe szórjuk bele a sütőport, és az összes hozzávalót gyorsan gyúrjuk össze, majd dolgozzuk sima tésztává. Formáljunk belőle egy nagyobb és egy kisebb cipót, és két-három órán keresztül pihentessük a hűtőszekrényben. A nagyobbik cipót nyújtsuk ki, és béleljünk ki vele egy tepsit. Szórjuk rá a dióval elkevert zsemlemorzsát, majd terítsük rá a cseresznyét. Erre szórjuk a cukrot, majd a másik adag kinyújtott tésztával fedjük be. Kicsit nyomkodjuk rá a gyümölcsre, majd egy felvert tojással kenjük meg a tetejét. Villával szurkáljuk meg, és előmelegített, forró sütőbe téve 10 percig közepes lángon süssük, ezután mérsékeljük a lángot, és süssük aranybarnára. Ha kihűlt, vágjuk kockákra, s a tetejét hintsük meg porcukorral elkevert darált dióval.

Tejfölös meggyes süti
Hozzávalók: 75 dkg kimagozott meggy, 25 dkg liszt, 2 tojás, 2 dl tej, 12,5 dkg puha vaj, 12 dkg cukor, 1/2 csomag sütőpor, csipet só. A tetejére: 4 dl tejföl (lehet egy része krémsajt vagy mascarpone), 3 tojás, 810 dkg cukor, 1 csomag bourbon vaníliás cukor. A vajat habosra keverjük a cukorral, majd egyenként hozzáadjuk a tojásokat, és jól összekeverjük, a lisztet összekeverjük a sóval és a sütőporral, majd ez utóbbi keveréket és a tejet felváltva hozzákeverjük a tojásos cukros vajhoz. Az így nyert tésztát beleöntjük egy sütőpapírral kibélelt tepsibe és rászórjuk a meggyet. A tetejére valókat gyorsan összekeverjük (tejföl+cukor+tojás+vaníliás cukor), majd ráöntjük a meggyre. Az előmelegített sütőben 30-35 perc alatt megsütjük. Teljesen kihűlve szeleteljük.

Tökös-kapros édes sütemény
Hozzávalók: 80 dkg durvára reszelt tök, 25 dkg finom- és 25 dkg rétesliszt, 4 tojás, 15 dkg cukor, 5 del tej, 1 citrom reszelt héja, 1 csomag bourbon vaníliás cukor, 4-5 dkg vaj, 1 csokor apróra vágott friss kapor, csipet só. A reszelt tököt picit besózzuk, állni hagyjuk, majd kinyomjuk a levét. A lisztekből, tojásból, cukorból, vaníliás cukorból, tejből sűrű palacsintatésztát keverünk, majd belekeverjük a kinyomkodott tököt, az apróra vágott kaprot és a citromhéjat. Előmelegítjük a sütőt 180 fokra (normál gázsütőt 200 fokra), és jól kivajazunk egy közepes tepsit. Beleöntjük a tésztát a tepsibe, a tetejére csipkedjük a maradék vajat és kb. 45 perc alatt szép pirosra, ropogósra sütjük. (A belseje finom, lágy, a külseje ropogós lesz.) Ha kihűlt, a tetejét megszórjuk porcukorral.