Beszélgetés Törökbálint Német Önkormányzatának képviselőivel
A képviselőkkel természetesen a törökbálinti sváb közösség központi találkahelyén, a Német Közösségi Házban beszéltük meg a találkozót. A Baross Gábor utcai ház évtizedek óta a helyi német közösség főhadiszállása. Mindegy, hogy mikor járunk arra, hét közben vagy hétvégén, kora reggel vagy estefelé, a Német Közösségi Házban mindig történik valami. Az élénk közösségi élet motorja Megyaszai Zoltánné Mámmel Magdolna, a Német Önkormányzat elnöke, aki 1998 óta fáradhatatlanul szervezi a közösség életét. Állandó segítői a kisebbségi önkormányzat mindenkori képviselői. A 2010-ben megválasztott képviselők, Bartos Zoltánné, Gauland József és Scheiblinger Péter mindannyian évek óta aktív tagjai a közösségnek és képviselőként is számos ciklusban segédkeztek már a közös munkában.
A kisebbségi önkormányzat érdek-képviseleti intézmény?
Bartos Zoltánné: Nem, elsősorban inkább a régi sváb hagyományok, a német nemzetiségi kultúra emlékeinek megőrzése a cél. Ennek érdekében munkálkodunk mindannyian. A kisebbségi önkormányzat szerkezetileg is más, mint a városi önkormányzat. Működésében a tagoknak jut a legnagyobb szerep, a képviselők inkább csak koordinálják a dolgokat, segítenek a szervezésben, felkutatják a lehetőségeket.
Milyen munkamegosztásban dolgoztok? Mindenki mindenben segít, vagy valamilyen szempont szerint elosztjátok a munkát?
Megyaszainé Mámmel Magdolna: Természetesen kialakult egy munkamegosztás. Ez persze abból is adódik, hogy képviselőink Törökbálint életének más vonatkozásaiban is fontos szerepet töltenek be. Így értelemszerűen a „civil” munkájukhoz kapcsolódó feladatokban tudják elsősorban segíteni a német közösséget is. Anna például, aki a Zimándy Ignác Általános Iskola tanítója, és egyben igazgatóhelyettese is, az oktatással kapcsolatos dolgokat koordinálja.
Bartos Zoltánné: Nagy figyelmet fordítunk a német nemzetiségi nyelv oktatására. Ma már csak az idősek közül néhányan beszélnek otthon is németül. De a Csupaszív kétnyelvű óvodában a gyerekek már hároméves kortól ismerkednek a nyelvvel, és tanulmányaikat a Zimándy német nemzetiségi osztályában folytathatják. Így lehetőségük van megtanulni azt a nyelvet, amelyet sokuk nagyszülei még anyanyelvükként beszéltek. Kiterjedt partnerkapcsolatainknak köszönhetően az iskolában megtanult nyelv élő tudássá válhat a német partneriskolákkal való csereprogram keretében. A nyelvtanuláson túl a gyerekek megismerik a sváb hagyományokat is. Már az óvodában felpróbálhatják a nagyszüleik által még hétköznapi viseletként használt hagyományos népi ruhákat, megtanulják a régi sváb dalokat, táncokat. Fontos, hogy megismerjék és tovább őrizzék ezeket a szép hagyományokat. A hon- és népismeret tantárgy keretében tanulóink felkeresik a környék sváb településeit. Ellátogatnak idős sváb származású emberekhez, akiktől gyermekkorukról, népi játékokról, ételekről, szokásokról érdeklődnek. Ezekhez a tevékenységekhez igyekszünk támogatást nyújtani, esetenként anyagi formában is. Koordináljuk a kollégák számára a továbbképzéseket, tájékoztatjuk őket a programlehetőségekről.
Az állami finanszírozáson túl milyen anyagi forrásokra számíthat még a kisebbségi önkormányzat?
Scheiblinger Péter: Az én feladatom a német kisebbséget érintő különböző pályázatok felkutatása. Sok ilyen lehetőség van, és ha az ember időben pályázik és megfelelő pályázati anyagot tud összeállítani, lehetőség van az anyagi források pótlására. Több ilyen nyertes pályázatunk is volt az elmúlt időszakban. Így tudtuk kiegészíteni például az iskolások utazásának költségeit, illetve így tudtuk továbbfejleszteni a német anyanyelvi könyvtárat is.
A törökbálinti svábság történetének elkötelezett kutatójaként folyamatosan dolgozol a helytörténeti gyűjtemény bővítésén is.
Szeretem Törökbálintot. Sokat búvárkodtam a történetét felidéző emlékekben. Mint egy régi sváb család leszármazottját természetesen a német ajkúak sorsának alakulása különösen érdekel. Folyamatosan kutatom a múltat. Nem is csak itthon, Törökbálinton végzek kutatásokat, de Németországban, az 1946-ban kitelepített német családok történetében is.
Milyen kapcsolatokat ápolnak más magyarországi német önkormányzatokkal?
Gauland József: Az én feladatom a kapcsolatok felkutatása, ápolása, illetve a közös programok szervezése. A legjelentősebb ilyen találkozó az Országrészek találkozója. Két ilyen nagy rendezvényt sikerült eddig lebonyolítani. Nagyszerű dolog találkozni az ország más részeiben élő svábokkal. Ilyenkor sokat tanulunk egymástól. Az énekkarok, táncegyüttesek elhozzák legszebb dalaikat, táncaikat. A bográcsokban főnek a hagyományos sváb ételek. Ilyen például a „saures”, a savanyú, amelyet szokás szerint disznóöléskor főznek a svábok. De a nagy rendezvényeken túl folyamatos a kapcsolattartás az év más időszakaiban is. Sok látogatást, kirándulást szervezünk. Így mentünk el tavaly például Fekedre, ahol régi sváb házakat újítottak fel. Van a német közösségnek egy Neue Zeitung című újságja is, amelyet folyamatosan figyelünk, és így tájékozódunk az ország német közösségének életében történt eseményekről.
Melyek az év legfontosabb eseményei a törökbálinti sváb kisebbség életében?
Megyaszainé Mámmel Magdolna: A Sváb Bál és a Szüreti Bál hagyományosan a két legnagyobb közösségi rendezvény. Ilyenkor a kis közösségeknek alkalmuk van megmutatni, mit tanultak, mit fejlődtek az elmúlt évben. A hagyományőrző sváb kórus, a Grossturwaller Tänzer, a Grossturwaller Achte, a Grossturvaller Musikanten és a Harmonika klub is bemutatja tudását, és persze a műsor egyik fénypontja a Német Nemzetiségi Óvoda és az iskolások tánccsoportjainak fellépése. De a nagy rendezvényeken túl a közösségünk életének legfontosabb momentumai a hétköznapok: esténként a tánc- és zenekari próbák, a teadélutánok, a kirándulások. Ezek azok a programok, amelyek összekötnek bennünket, amelyek élő, működő közösséggé kovácsolják a törökbálinti svábokat.
Nyíri Erzsi
