Az erdő fenntartása, védelme, gyarapítása az egész társadalom érdeke és felelőssége. Törökbálint abban a szerencsés helyzetben van, hogy közigazgatási területéhez – az országos átlaghoz képest – jelentős erdőterületek tartoznak. A közelmúltban számos bejelentés érkezett, amelyekben a lakosság és a Kerekdomb Környezetvédelmi Egyesület aggodalmát fejezte ki a törökbálinti erdőterületeken történő fakitermelésekkel kapcsolatban. E bejelentések kapcsán előtérbe került a törökbálinti erdők állapotának, helyzetének ellenőrzése. Jelen tájékoztatás képet ad az erdőgazdálkodás folyamatáról, jogi hátteréről és segítséget nyújt a lakosságnak az esetleges rendellenességek bejelentésének, kezelésének lehetőségeiről.
Az erdő fenntartásával, gyarapításával és védelmével jogszabályok foglalkoznak, amelyekben pontosan meg vannak határozva az egyes szereplők jogai, kötelezettségei.
E kör főszereplői a tulajdonosok, az erdőgazdálkodók (jogszerű használók, gazdálkodók) és az irányításért felelős, szakszerűséget és jogszerűséget ellenőrző hatóságok.
Törökbálint erdőterületei a Pilis-Budai-hegység erdészeti tájban találhatók. Hivatalos erdészeti adatok alapján összesen
477,02 hektár erdőterületből 343,96 hektár tartozik erdészethez, az erdészeten kívüli terület 133, 06 hektár. A legnagyobb területen jóléti (egészségügyi, szociális és turisztikai kategóriába tartozó) erdő van, de védelmi és gazdasági kategóriába tartozó területek is megtalálhatók.
A körzet legnagyobb erdőgazdálkodója a Pilisi Parkerdő Zrt. Budakeszi Erdészete, így a törökbálinti erdők többségében is ez az erdészet gazdálkodik, kisebb terület pedig a Budapesti Erdészethez tartozik.
Településünk erdei nagyobb részben a Magyar Állam tulajdonát képezik, kisebb részben magántulajdonban vannak. Az erdő tulajdonosa alaphelyzetben erdőgazdálkodó is egyben. Amennyiben a tulajdonos nem kíván vagy szakértelem híján nem tud egyben erdőgazdálkodó is lenni,  az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény – továbbiakban Evt. – rendelkezéseinek megfelelően megállapodást köthet az erdőgazdálkodási tevékenységek végzésére.
Az erdőtulajdonosok és erdőgazdálkodók alapvető jogait, kötelezettségeit és az erdőgazdálkodó nyilvántartásba vételét az Evt. mellett az annak végrehajtására kiadott 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet 11–18. §-a szabályozza. Az erdőgazdálkodó az erdő fenntartására, védelmére, valamint az erdei haszonvételek, különösen a fakitermelések gyakorlására irányulói tevékenységet az erdészeti hatósághoz történt előzetes bejelentést követően végezhet. A bejelentés nélkül végzett fakitermelés erdőgazdálkodási bírság megfizetését vonja maga után.
Amennyiben ön erdőgazdálkodó, a fentiek mellett a következőket is a figyelmébe ajánljuk:
A fakitermelések bejelentésének tartalmaznia kell a törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott fahasználati, erdőművelési tevékenységeket, valamint ha a bejelentett fahasználat következtében erdőfelújítási kötelezettség keletkezik, az erdőgazdálkodó által az erdőtervi lehetőségek közül választott erdősítési előírást, valamint a jogosult erdészeti szakszemélyzet ellenjegyzését.
Amennyiben ön erdőtulajdonos, de nincs erdőgazdálkodója, ön köteles az erdészeti hatóság felszólítását követően az erdőt károsító hatások és a káros tevékenységek elleni védekezésről, a bekövetkezett károsítások hatásainak felszámolásáról, az erdő talajának védelméről, az erdő szakszerű felújításáról gondoskodni, az erdő őrzésére vonatkozó kötelezettségnek eleget tenni. Ha az ingatlan-nyilvántartásban vagyonkezelői, földhasználati, haszonélvezeti, használati jog van bejegyezve, akkor fentiekért e jogok jogosultja felelős.

Az erdő és a közigazgatás
Az erdővel közvetlenül két közigazgatási szerv – a kormányhivatalok erdészeti igazgatóságai és a települési jegyzők – foglalkoznak. Törökbálinton illetékes erdészeti hatóság a Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága (Hunya László erdőfelügyelő), valamint egyes jogkörökben a jegyző.
Az erdészeti tevékenységek szakmai irányító hatósága az Erdészeti Igazgatóság, amely szakmai és jogi felügyeletével gondoskodik az erdő védelméről, fenntartásáról és fejlesztéséről annak tervszerű telepítésétől kezdve teljes élethosszán át.
Az erdőtervezés szigorú rendszerben három szinten történik. A körzeti erdőterv tíz évre készül, az egy tervezési körzetbe tartozó erdők közép- és hosszú távú fenntartási és fejlesztési alapelveit foglalja rendszerbe. Az üzemtervet az erdőgazdálkodó egy adott erdőterület középtávú tervezésére készíti, a gazdálkodás irányvonalát határozza meg. Az éves erdőgazdálkodási terv a tervezési év konkrét tevékenységeit, gazdálkodását részletezi. A terveket az erdészeti hatóság hagyja jóvá, betartásukat ellenőrzi.
Amellett, hogy az erdészeti tevékenységek szakmai felügyelete az erdészeti igazgatóságok jogköre, egyes hatósági feladatokat a jogszabályok jegyzői hatáskörbe utalnak.
Abban az esetben, ha erdőterületen az erdőgazdálkodó, annak hiányában az erdő tulajdonosa által vagy nekik felróhatóan végzett bejelentés nélküli fakitermelés történik, az az erdőgazdálkodási szabályok megsértésének minősül, amivel szemben az erdészeti hatóság jár el. Azonban a nem erdőgazdálkodó által végzett bejelentés nélküli (jogosulatlan) fakitermelés a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. tv. végrehajtására kiadott 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet szerinti szabálysértésnek minősül, és a szabálysértési hatósági jogkört a jegyző gyakorolja.
Ha a bejelentés nélküli fakitermelések körülményeinek vizsgálata során az erdészeti hatóság tapasztalja, hogy a 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet szerinti szabálysértés esete áll fenn, az ügyről a rendelkezésre álló adatokkal együtt minden esetben értesíti a jegyzőt.
Az Evt. 111. § szerint a határidőre meg nem fizetett erdővédelmi járulék, az erdőgazdálkodási és erdővédelmi bírság adók módjára behajtandó köztartozás. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 146. § (1) bekezdése alapján az erdészeti hatóság megkeresése alapján magánszemélyek esetén annak lakóhelye szerint területileg illetékes önkormányzati adóhatóság az első fokon eljáró végrehajtó hatóság.
Amennyiben a jegyző építésügyi hatósági jogkörben eljárva telekalakítási eljárás során megosztással erdőterületet érint, a megosztás az erdészeti hatóság szakhatósági hozzájárulása esetén engedélyezhető. (Az erdészeti hatóság erdőterületekről vezetett nyilvántartása az ingatlan-nyilvántartásban szereplő művelési ágtól független nyilvántartás.)
A településvédelmi, valamint a belterületi erdő védő erdőnek minősül. A nyilvántartásban szereplő erdők elsődleges rendeltetésének közérdekből történő megváltoztatását az erdészeti hatóságnál az érintett települési önkormányzat jegyzője feladat- és hatáskörén belül kezdeményezheti. Ha az erdő rendeltetésének meghatározására, illetőleg megváltoztatására közérdekből kerül sor, az erdőgazdálkodó az ebből eredő kárának és többletköltségének megtérítésére jogosult.
Az Evt. rendelkezései szerint erdőt igénybe venni csak kivételes esetben, kizárólag a közérdekkel összhangban lehet. Az erdő igénybevételéhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges. Az erdőt kizárólag az engedélyben megjelölt határidőn belül és az abban meghatározott célra lehet igénybe venni. A gazdasági elsődleges rendeltetésű kultúrerdő és faültetvény igénybevételét az erdészeti hatóság az adott erdő fekvése szerinti vagy az azzal szomszédos településen végrehajtott, az igénybe vett erdővel legalább azonos területű, azzal megegyező vagy attól magasabb természetességi állapotú csereerdősítés elvégzésének feltétele mellett engedélyezheti.
A települések esetében az említett közérdekűséget megtestesítő jogszabály a képviselő-testületi hatáskörben megalkotott településrendezési terv.
Mivel egyes törökbálinti erdők helyi védelmet élveznek, a védetté nyilvánító 20/1994. (VIII. 18.) Ök rendelet hatásköröket állapít meg (11. §) az önkormányzat részére, mely hatáskörök gyakorlásával az önkormányzat a polgármestert bízza meg. A védelem az Evt. általános szabályain túl szigorúbb feltételeket szab a védett erdők fenntartására és használatára vonatkozóan.
Aktualitása miatt a következőket figyelmébe ajánljuk: Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének a közigazgatási területéhez tartozó erdőterület védetté nyilvánításáról szóló 20/1994. (VIII. 18.) helyi rendelete szerint [6. § (1)] fakitermelés csak a védetté nyilvánító előzetes hozzájárulásával lehetséges. Ugyan a 11. § (4) bekezdés felmentést ad ez alól abban az esetben, ha a munkák az ütemterv részeként, az éves erdőgazdálkodási terv alapján történnek, de a munka megkezdéséről ilyen esetekben is tájékoztatni kell a védetté nyilvánítót. A 11. § (6) bekezdése szerint a védelem alá helyezett terület tulajdonosa erdőgazdálkodásáról kétévente beszámol az önkormányzatnak. (A rendelet teljes terjedelmében olvasható Törökbálint Város honlapján.)
Honnan lehet tudni, hogy egy fakitermelési tevékenység legális-e, mit tehet ön, mit tehetünk mi a falopásokkal, természetkárosításokkal szemben?
A tervszerű erdőgazdálkodásból, és a bejelentési kötelezettségből következik, hogy egy éppen folyó kitermelési munkának több hivatalos dokumentuma is kell legyen.
A Pilisi Parkerdő Zrt. munkatársainak tájékoztatása szerint az általuk végzett munkák során a helyszínen  mindenképpen szerződéssel kell rendelkezzenek a munkások. E szerződés kétféle lehet, úgynevezett tőáras szerződés vagy fakitermelési szerződés, amelyek minden esetben eredeti példányban az erdészetvezető és az erdészetvezető-helyettes (jelenleg dr. Boda Zoltán és Szabó Péter) együttes aláírásával érvényesek.
Magánterületi fakitermelések esetén úgynevezett műveleti lappal kell rendelkezzék a fakitermelést végző személy.
A Pilisi Parkerdő Zrt. erdészeinek javaslata, hogy amennyiben gyanús fakitermelési tevékenységet észlelnek, jelezzék számukra, vagy értesítsék a rendőrséget, polgármesteri hivatalt. A hatóság által felvett jegyzőkönyv alapját képezi egy esetleges eljárásnak. A falopások elkövetői, különösen az M0-s autóút környezetében veszélyesek lehetnek, velük szemben nem javasolt egyedül, hatósági segítség nélkül fellépni.
Az önkormányzat a helyi környezetvédőkkel, valamint a Pilisi Parkerdő Zrt. és az Erdészeti Igazgatóság bevonásával intézkedéseket tervez erdeink hatékonyabb védelmének megvalósítására. A közeljövőben tervezett tevékenységek a lakosság, illetve a turisták tájékoztatása a védett területek határairól, egyes turistajelzések kiegészítése, javítása. Lehetőségünk van az információs táblák használatára, jelenleg csak graffiti felületként funkcionálnak. Egyes helyeken zárással kell gondoskodni a motorosok és quadosok távol tartásáról. Az erdészeti tevékenységek szabályszerűségének ellenőrizhetősége végett a Pilisi Parkerdő Zrt. által végzett erdőgazdálkodási munkákról a honlapon tájékoztatást teszünk közzé.
Amennyiben további kérdése van az erdőkkel, erdészeti tevékenységekkel kapcsolatban, a polgármesteri hivatal munkatársai készséggel állnak rendelkezésére a 23/655-000 (260 mellék) telefonszámon.

Tudnivalók az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vételhez
Amennyiben ön az erdőterület használatára tulajdonosként vagy nem szerződésen alapuló jogcímen jogosult, köteles a használati jogot az adott jogcím keletkezésétől számított 30 napon belül a területileg illetékes erdészeti hatóságnál (lásd a cikkben) nyilvántartás céljából bejelenteni. Ennek elmulasztása erdőgazdálkodási bírság fizetését vonja maga után.
Ha az erdőterületnek a földnyilvántartás szerint több tulajdonosa van, vagy az erdőrészlet több földrészletből áll és a földrészletek különböző személyek tulajdonában vannak, azon társult erdőgazdálkodást kell folytatni. Társult erdőgazdálkodás esetén a tulajdonosoknak az erdőt egy személy használatába kell adniuk. Ha ön résztulajdonos, első lépésként győződjön meg arról, hogy az érintett erdőterületre megtörtént-e az erdőgazdálkodó bejegyzése (erdészeti hatóság, korábbi tulajdonos, tulajdonostársak). Bejegyzett erdőgazdálkodó esetén önnek mint résztulajdonosnak vele kell együttműködnie.
Ha több tulajdonos birtokolja az erdőt, és az erdészeti hatóságnál még nincs bejegyzett erdőgazdálkodójuk, az erdőgazdálkodásra gazdálkodó szervezetet hozhatnak létre, vagy a gazdálkodási tevékenység ellátásával ilyen szervezetet, illetve személyt bízhatnak meg. A megbízott személy lehet tulajdonostárs vagy kívülálló is. Erdőgazdálkodási kötelezettségüknek eleget tehetnek úgy is, ha erdejüket írásbeli szerződés útján erdőgazdálkodó használatába vagy erdőgazdálkodási haszonbérletbe adják. Közös tulajdon esetében erdő vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló földterület erdőgazdálkodási haszonbérletbe adásához a tulajdonostársak tulajdoni hányad alapján számított szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Ha az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vétel alapja haszonbérleti szerződés, akkor a haszonbérlőnek igazolnia kell az elő-haszonbérleti jogra vonatkozó, külön jogszabályban foglalt előírások betartását.