Kerthelység

2011. máj 31.

Megemlékezés Szent Flóriánról, Törökbálint védőszentjéről

Írta: admin Kategória: ESEMÉNYEK

Május 4-én 17 órakor vette kezdetét a Szent Flóriánról, városunk védőszentjéről való megemlékezés a katolikus templomban, ahol az ünnepi szentmisét Bohn István esperes plébános celebrálta. Az ünnepség a Szent Flórián szobornál folytatódott a Grossturwaller Musikanten rézfúvós, fanfáros megnyitójával. A Hagyományőrző Svábkórus énekes köszöntője után a koszorúzáson az ünnepi beszédet Schmidt János, a Sváb Egyesület elnöke tartotta. Az alábbiakban az ünnepi beszéd olvasható.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves ünneplő Törökbálintiak!
Törökbálint történelmében bizonyára sokszor elhangzott már az előző mondat szerinti könyörgés. Az ember természete olyan, hogy a bajban segítséget, oltalmat kér a nála erősebbtől. Természetes tehát, hogy most, mikor városunk polgárait a bizonytalan jövő próbára teszi, mi is védőszentünktől kérünk oltalmat.
A katolikus híveket néha szemrehányás éri, mondván: imádják a szenteket. Nem így van. A segítség kérését nem szabad összetéveszteni az Úristenhez címzett imával. Az anyaszentegyház nem azért tüntetett ki embereket szent jelzővel, hogy imádjuk őket, hanem azért, hogy életük példa legyen előttünk.
Felmerülhet bennünk a kérdés: mit is mondhat nekünk, milyen példát tud mutatni a modern kor emberének egy 1700 évvel ezelőtt élt ember. Nos, Szent Flórián hősiesen, élete árán is teljesítette Jézus második főparancsát: „Szeresd felebarátodat, mint önmagadat!” Ő életével bizonyította a negyedik sarkalatos erényt, a lelki erősséget, és gyakorolta a harmadik isteni erényt, a szeretetet.
Mikor a keresztényüldözés idején negyven katonatársa börtönbe került, elég lelkiereje és szeretete volt, hogy pártfogásába vegye alattvalóit. Tudta, hogy ezért életével fog fizetni, mégis megtette az övéiért. A császár parancsára 304. május 4-én kővel a nyakában az Enns folyóba vetették.
Van-e ma elöljáró, aki embereiért ilyen hősiesen kimutatná a szeretetet? Van-e ma valakiben ennyi bátorság? Hagyjuk nyitva a kérdést? Nem, inkább vizsgáljuk meg magunkat! Van-e bennünk ennyi szeretet és lelkierő, hogy kritikus esetben ilyen hőstettet megtegyünk? Ha az esetet komolyan átgondoljuk, bele kell borzadnunk. Flórián pedig megtette, holott neki sem volt könnyebb. Az életüket 1700 évvel ezelőtt ugyanúgy féltették az emberek, mint ma.
Mit tett Szent Flórián Törökbálintért? Nos, a régen történtekről nincsenek írásos adataink. Volt azonban egy-két alkalom a közelmúltban is, amikor érezhettük az oltalmát. Természetesen nem tudjuk ezt bizonyítani, ám az ellenkezője sem bizonyítható.
A nálam nem sokkal fiatalabb törökbálintiak átélték a második világháború borzalmait.
Városaink a bombázásoktól, tüzérségi támadásoktól romokban voltak. Kevés helység maradt sértetlen. Törökbálintot azonban ezek a rombolások elkerülték. Mikor egy négymotoros amerikai bombázó repülőgép Törökbálinton lezuhant, szinte csodával határosan, nem a lakott belterületen történt, hanem egy része az akkor még lakóházak nélküli szérűskertre, másik része a világosi szőlőskertekre esett, a maradék bombái pedig az Anna-hegyi kilátó közelében az erdőben robbantak. Véletlen volt? Ki tudja?
Egy másik eset: amikor az oroszok az úgynevezett malenkij robotra sok törökbálinti férfit összegyűjtöttek, a kiszállításig itt, a mögöttünk álló Steiner hentes házában tartották őket fogva. Közöttük volt édesapám is.
Az elhurcolástól azonban megmenekültek a törökbálintiak. Ugyanis egy hirtelen, tömegesen fellépő hasmenés miatt azonnal kiengedték a foglyokat. Véletlen volt? Ki tudja?
Bizonyára akadna még más feltűnő eset is, de talán elég ennyi is. 1989-ig a vallásüldöző rezsim nem engedte meg Törökbálinton Szent Flóriánról a megemlékezést. Úgy tűnik, megfeledkeztünk róla. Ám a szentek nem felejtenek, és hűségesek maradnak azok iránt, akik az oltalmukat kérték. Maradjunk mi is hűségesek hozzá!
Ma Szent Flóriánra, városunk védőszentjére emlékezünk, tudnunk kell azonban, hogy ő a tűzoltóknak is védőszentje.
Gondoljunk tehát tisztelettel tűzoltóinkra is, akik bizony számos esetben igen veszélyes körülmények között végzik munkájukat. Nem olyan régen a műszaki egyetemen életét vesztette a munkáját végző három tűzoltó. És ma már nemcsak a tűz pusztításait hárítják el, hanem az utóbbi években ránk zúdult katasztrófák áldozatainak mentésében is derekasan részt vesznek. Tisztelet és köszönet illeti meg ezért őket.
Befejezésül még egy gondolat: Szent Flóriánt az ausztriai Szent Flórián nevű városban temették el. Sok törökbálinti jár autóval Nyugat-Európába. A Bécset és Salzburgot összekötő autópálya Sankt Florian nevű város mellett halad el, a várost helységtábla jelzi. A város központja nagyjából olyan távol esik az autópályától, mint Törökbálint az M1-es úttól. Érdemes az öt-hatpercnyi kitérőt tenni, és a szent sírja fölé emelt gyönyörű templomot megnézni és védőszentünk további oltalmát kérni. Ebben a templomban temették el Anton Bruckner zeneszerzőt is, aki ebben a városban élt és a templom kántora volt. Ha szerencsénk van, talán még egy szép orgonahangversenyt is hallhatunk.
Fejezzük be megemlékezésünket még egy könyörgéssel:
Szent Flórián! A tűzoltók és Törökbálint védőszentje, könyörögj érettünk!



Lapozzon bele
november–decemberi számunkba!