Kerthelység

2008. szept 21.

A „nagy ugrás”

Írta: admin Kategória: ESEMÉNYEK| INTERJÚ

A polgármester új gazdasági programot terjesztett elő

Ezúttal nem az újságíró talált blikkfangos címet az interjúhoz: Gáldi György nevezte így az önkormányzati ciklus hátralévő két évére szóló gazdasági program tervét a pénzügyi gazdasági bizottság legutóbbi ülésén, ahol nyilvánosan nemcsak megköszönte a polgármesternek a terv összeállítását és a belefektetett munkát, hanem számos észrevételt is tett.

– Úgy tűnik, nem volt hosszú életű a ciklusprogram februárban – alig pár héttel az időközi választást követően – elfogadott változata. Mi indokolja, hogy máris átdolgozott változatot tár a képviselő-testület elé?
– A ciklusprogram két részből áll. Az első, szöveges rész közérthető formában foglalja össze azokat a programelemeket – talán nevezhetnénk vállalásoknak is –, amelyeket az önkormányzat mandátuma idején teljesíteni kíván. A második rész a gazdasági alapokat foglalja össze, bemutatva, hogy a vállalt feladatok megoldása hozzávetőlegesen mibe fog kerülni. A mostani átdolgozás ezt a fejezetet érinti: új, részletesebb bontásban mutatja meg a képviselőknek, hogy a feladatok megoldásához honnan kell előteremteni a forrásokat. Gondoljunk bele: eltelt a január 20-án megválasztott új önkormányzat első féléve. Számos feladat megoldásának részletei tisztázódtak az elmúlt hetekben, hónapokban. Világosabban körvonalazódik, hogy milyen bevételi forrásokra számíthatunk, sőt vannak már elnyert pályázataink is. Polgármesterként úgy gondoltam: elérkezett az ideje annak, hogy bemutassam a már elhatározott fejlesztések egymáshoz való viszonyát a város következő kétéves gazdálkodásának tükrében.
– A gazdálkodás a legtöbb családban a bevételek és kiadások számbavételéből, egyensúlyban tartásáról szól. Így van ez a városunk esetében is?
– Igen, aligha véletlen, hogy törvény írja elő: az önkormányzat éves gazdálkodását, költségvetését helyi rendeletben szabályozza. A gazdasági program azonban több is, meg más is, mint egy egyéves költségvetés: azt igyekszik számba venni, hogy a következő években milyen bevételekkel és kiadásokkal kell számolnunk. Tehát nem egyetlen év februárban összeállított költségvetését, hanem az előttünk álló évek várható adatait vizsgálja. A most tárgyalt gazdasági program ennél talán még annyival is több, hogy az idei évet, az eddig elvégzett és a még idén előttünk álló feladatokat is számba veszi. Összesen tehát három évünkről szól.
Másrészt abban is különbözik egy – akár hároméves – költségvetéstől, hogy nem pénzforgalmi szemlélettel készült, hanem feladatok meghatározásával és az e feladatokhoz rendelt források kijelölésével. E források felhasználása lehet, hogy átnyúlik egyik évről a következőre, de ezt majd a tervezés egy későbbi fázisában vizsgáljuk.
Az egyensúly megteremtése azonban egy gazdasági program esetében is alapkövetelmény. A gazdasági program minden feladathoz meghatározza, hogy a tervezési időszak három évében azt külön-külön milyen forrásokból kell megvalósítani. Négy forráskategóriát jelöl ki: pályázati pénzeket, saját bevételeket, hitelfelvételt és vállalkozói tőke bevonását. A pályázati pénzek tekintetében közel kétmilliárd forintot várunk, ennek nagyobbik része, 1,3 milliárd a településközpont rendezésére, új városháza építésére pályázott uniós forrás. Saját bevételeink túlnyomó része adóbevétel, de számoltam az Égett-völgy még függőben lévő területrészeinek értékesítésével is. A „hitelfelvétel” meghatározás adott esetben az önkormányzat kötvénykibocsátását is jelentheti. Újdonság a vállalkozói tőke bevonása, aminek az intézményfejlesztések tekintetében van jelentősége.

– A „nagy ugrás” megjelölés talán nem véletlen, hiszen a terv végösszege megközelíti a 29 milliárd forintot. Aligha tévedek, ha megkockáztatom a véleményt: ekkora összeg még sohasem szerepelt önkormányzati előterjesztésben.
– Bizony nem! Tizennyolcadik éve dolgozom önkormányzati gazdálkodási adatokkal, de még sohasem írtam le ekkora számot. Mégis azt kell mondanom: nem kerget ábrándokat a javaslatom. A három év (2008–2009–2010) akár ekkora összegből is gazdálkodhat. Idei költségvetésünk tervezett végösszege – éppen a szeptember 4-ei költségvetés-módosításból következően – meghaladta a 6 milliárd forintot. Jelentős tétel a tervezetben a külső, úgynevezett vállalkozói tőke bevonása. Ez önmagában a három évben megközelíti az 5 milliárd forintot. A nagy ugrásnak a jövő évtől várható helyi adóbevételek is alapot adnak, hiszen jelentős, 1,8-2,5 milliárd forint többletre számítunk. (Csak összehasonlításként: idén 2,1 milliárd forint iparűzésiadó-bevétel szerepel a költségvetésben.)
A gazdasági program emellett további hitelfelvétellel is számol, az idei egymilliárd forint mellé 2009-re és 2010-re 1,5-1,5 milliárd forinttal.
– Nem gondolja, hogy ilyen mértékű hitelfelvétel jelentősen megterhelné a várost?
– Gáldi György szavaival válaszolnék: nem hiszem, hogy a hitelfelvétel ördögtől való dolog lenne. Nem az a kérdés, hogy veszünk-e fel hitelt vagy sem, hanem az, hogy mennyit és mire. Egy biztos, hogy a város működtetésére semmiképp. Ezt egyébként a ciklusprogram szöveges, leíró részében is kimondtuk már. Hitelt csak olyan fejlesztésekhez szabad felvenni, amelyek a vagyonfelhalmozás vagy a halaszthatatlan feladatok elvégzésének valamelyikét szolgálják. A gazdasági program külön fejezetet szentel öt kiemelt beruházásnak, nagy volumenű projektnek. Világosan látszik, hogy vannak a város jövője szempontjából létfontosságú, jelentős költségigényű beruházások. Ilyen a Bajcsy-Zsilinszky utca teljes felújítása, biztonságosan használható csomópontok, körforgalmak kialakításával, átépítésével, parkolók létesítésével, zárt csapadékvíz-elvezetéssel stb. Ahogy mondani szokták: „faltól falig”, az utca egyik oldalától a másikig. Ugyanez a Baross utcában a réges-régen ígért Szent István téri körforgalommal. De ide sorolható az új hatcsoportos óvoda, amelyre 250 millió forint pályázati összeget nyertünk el a napokban. És akkor még nem említettem a településközpont felújítását és az új városháza megépítését. Mindezek olyan méretű beruházások, amelyekhez szükség lesz a saját bevételek és a pályázati források mellé hitelfelvételre is.
Amit valójában vizsgálni kell, az az úgynevezett adósságszolgálat, vagyis a hitelek után fizetendő törlesztés és a kamatok ­összege. Ez futamidőtől és kamatkondícióktól függően a három évre tervezett összesen 4 milliárd forintnyi hitelállományra a következő évi költségvetésekben évente nem lesz több, mint az éves bevételeink 4-5 százaléka.
Bele kell gondolnunk abba, hogy a hitelfelvétel és a vállalkozói tőke bevonása ad lehetőséget égetően szükséges feladataink elvégzésére, lényegesen korábban, mint ahogy arra saját bevételeink felhalmozása módot adna.
Tárgyaltam az utóbbi hetekben bankokkal, most lenne lehetőség kedvezményes kamatozású hitel felvételére. Az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy e kondíciók már kedvezőtlenebbek, mint egy esztendővel ezelőtt voltak.

– Van-e határa egy önkormányzat eladósodásának?
– Az önkormányzatok hitelfelvételét jogszabályok korlátozzák. Az éves költségvetési rendeletben minden évben ki kell számítani ezt a határt, amely alapvetően saját folyó bevételeinktől függ. A legnagyobb bevételi tétel természetesen az iparűzési adó, így ha ebben az adónemben jelentősen nő a bevétel – és jövő évtől ez várható –, az egyben a hitelfelvételi korlátot is növelni fogja. Idén ez a határ Törökbálintra meghaladja az 1,9 milliárd forintot, nem vesszük igénybe, hiszen a költségvetés összesen egymilliárd forint hitellel számol. Városunk elmarad az önkormányzatok eladósodásának országos mértékétől, átlagától. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy rendelkezünk közel elegendő saját bevétellel. Az országos összkép egyébként azért sem jó, mert az államadósság legnagyobb tételét ma már az önkormányzati szféra adja. Közismert, hogy ennek csökkentése az euróövezethez való csatlakozásunk egyik legjelentősebb akadálya. A magam részéről arra számítok, hogy belátható időn belül a kormányzat – bármilyen színű lesz is – változtatni fog a jelenlegi, meglehetősen liberálisra szabott önkormányzati hitelfelvételi lehetőségeken. Egy okkal több, hogy addig éljünk a lehetőségeinkkel, ameddig lehet, de ebben az esetben is csak mértékkel.
A már említett hitelfelvételi korlát 2009-re meg fogja közelíteni a 4 milliárd forintot. Azt hiszem, mérsékeltnek mondható a javaslat: ebből csak 1,5 milliárd forintnyit használjunk ki.
– A polgármester úr által készített új gazdasági program számolt-e a működési kiadások esetleges csökkentésével?
– Törökbálint lakosságszámának folyamatos növekedése nem teszi lehetővé a működtetésre szánt összeg csökkentését. Nincs év, hogy újabb és újabb intézményeket ne építenénk, ne bővítenénk, így aligha képzelhető el a névleges költségek csökkentése. Ami viszont elmondható: az egy lakosra jutó működtetési költségek – hatékonyságnöveléssel – csökkenthetők voltak és maradnak is.
A most beterjesztett gazdasági program takarékosan számol a működtetési költségekkel, de lássunk tisztán: kezdődik egy újabb óvoda építése, bővíteni fogjuk a bölcsődét, épülni fog a 16 tantermes iskola 8 szaktanteremmel, sportcsarnokkal, uszodával, szabadtéri sportlétesítményekkel. Ezek egy része már a tervezési időszakban elkezdi működését, így értelemszerűen költségei lesznek.
Ha nő a gyerek, cipőt is nagyobbat kell venni…

P.I.


Lapozzon bele
november–decemberi számunkba!