Tavaly az önkormányzati választásokkal egy időben a törökbálinti cigányság is megszavazta azt a négy embert, akikről úgy gondolták, alkalmasak arra, hogy kisebbségük érdekeit képviseljék a településen. Az elmúlt pár hónap történéseiről és a ciklus terveiről a négy képviselővel és a választásokon szintén elindult Tóth Róberttel – aki nem került be az önkormányzatba – beszélgettünk

Új arcok képviselik a törökbálinti cigányságot a helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzatban. Arra kérlek titeket, hogy először mutatkozzatok be.
Gurbai Jenő: 1994-ben költöztem vissza Törökbálintra, azzal a szándékkal, hogy véglegesen itt telepedek le. A választásokon azért indultam, mert szerettem volna komolyabban is részt venni a helyi cigányság életében. Nagyon sok ötletem és tervem van, remélem, sikerül megvalósítani.
Horváth István: Én csak mostantól vagyok képviselő, bár már  egy ideje aktívan részt veszek a CKÖ munkájában, hiszen apósom a kisebbségi önkormányzat alapítója. Nagyon fontosnak tartom, hogy a cigányok megismerjék és fenntartsák kultúrájukat, de azt is, hogy a nem cigányok is megismerjenek minket.

Balról: Horváth István, ifj Horváth Gyula, Gurbai Jenő, Horváth Gyula

Tóth Róbert: Én nem vagyok tagja az önkormányzatnak, de indultam a választásokon, mert úgy volt, hogy öt képviselőnk lehet, de ez négyre szűkítették. Aktivistának tartom magam, aki ugyanúgy részt vesz a CKÖ életében, mintha képviselő lenne.
Horváth Gyula: Talán engem kell a legkevésbé bemutatni. Annyi változás van, hogy míg eddig elnökhelyettes voltam, most én lettem a CKÖ elnöke. Úgy gondolom, hogy egy nagyon ütőképes csapat jött össze, olyan emberekből, akik tényleg tenni akarnak a cigányságért és a szegény emberekért. Terveink, hogy közmunkát szerezzünk a legszegényebbeknek, szeretnénk elindítani egy lovárinyelv-tanfolyamot. Tavaly létrehoztunk egy alapítványt, amelynek segítségével szintén a szegény embereken kívántunk segíteni. 2010-ben négyszer tudtunk élelmet osztani, de valaki rossz szándékkal keresztbe tett nekünk, így lehet, hogy idén semmit sem kapunk. Sajnos irodánk még a mai napig sincs, hiszen a nekünk szánt irodát megkapta a családsegítő szolgálat, így mi valószínűleg az önkormányzat volt irodáinak valamelyikébe költözhetünk.
G. J.: Nagyon fontos lenne egy saját iroda, hiszen sokan nem érnek minket utol. Jó lenne, ha lenne egy helyiség, ahol tudnánk fogadni az ügyfeleket, ahova bárki bejöhet, ha valami segítségre van szüksége.
Azt vettem észre, mintha az új tagok új lendületet hoztak volna – szemétgyűjtési akció, batyus bál, saját honlap.
H. Gy.: Szinte olyan, mintha az elmúlt egy hónapban többet tettünk volna, mint az eddig eltelt időben. A fiúk tényleg nagyon elszántak, látszik, hogy dolgozni akarnak, és ezt mások is észreveszik, hiszen már több helyről kaptunk dicséretet, többek között az önkormányzattól is. A szemétgyűjtési akciónk nagyon jól sikerült.
G. J.: Azt a kis erdei utat tisztítottuk meg, amelyik az Alsóerdősor utca környékéről indul és felmegy a Rudák telepre. Mikor először kimentünk megnézni, nem tűnt olyan sok szemétnek, de végül egy egész konténert megpakoltunk. Persze ez nem egy egyszeri akció volt, hanem a későbbiekben szeretnénk más részeket is megtisztítani. Hasonló akciónk lesz a nyelvoktatás is. Felkértünk egy tanárt, aki tanítana lovári nyelvet a törökbálintiaknak – cigányoknak és nem cigányoknak egyaránt. Körülbelül úgy húsz emberre lenne szükség, hogy el tudjon indulni a tanfolyam. Az első három hónapot a CKÖ állja, de a későbbiekben is megpróbáljuk segíteni azokat, akik tovább is szeretnének tanulni. A lovári nyelv könnyen megtanulható és ugyanolyan nyelvvizsgának számít, mint bármelyik világnyelv, és érettségihez, diplomához elfogadják.
H. Gy.: Lesz egy nyaraltatásunk is. Három nap, két éjszakára viszünk le a Velencei-tóra olyan gyerekeket, akik még talán sosem nyaraltak. De nemcsak a gyerekeknek kell segítség. Nagyon sok munkanélküli jön oda hozzánk sírva, hogy szeretnének munkát, de nem találnak.
H. I.: Úgy gondoljuk, hogy vannak olyan munkák, amelyeket az önkormányzat kiad vállalkozóknak jó pénzért, de szerintünk odaadhatná nekünk is, egy-két munkanélkülivel szívesen megcsinálnánk. Nem nagy dolgokra gondolok, de például a fűnyírást, favágást mi is el tudjuk végezni.
Németh