Már csak néhány jogi pontosításra van szükség

A képviselő-testület 2008. szeptember 4-én megtartott rendes ülésén több, a helyi közoktatás intézményhálózatának fejlesztését, bővítését célzó téma került napirendre. A várakozásoknak megfelelően szerepelt közöttük a négycsoportos óvoda, háromcsoportos bölcsőde anyaga is, hiszen az eddigi információk szerint a komplexum megvalósulását lehetővé tevő előkészítő munka egy része befejeződött. A képviselő-testület azonban levette az ügyet a napirendjéről. Egy másik, ugyancsak fontos kérdésben, a Bálint Márton iskola megépítendő tagiskolájához szükséges ajánlati felhívás közzétételének szövegezésében pedig nem hozott döntést. Ezek okairól, hátteréről kérdeztük Hajdu Ferenc alpolgármestert.

– Alpolgármester úr, miért nem tárgyalták a Köles-dűlőben megépítendő új óvoda és bölcsőde ügyét? Nem volt megfelelően előkészítve az anyag?
– Erről szó sincs. A hivatal által elkészített és a képviselő-testület elé tárt előterjesztés konkrét volt, és megfelelően ki volt dolgozva. Nem is lehetett másképp, hiszen hosszú folyamat után jutottunk idáig el, s a hivatali szakemberek – ez már a második alkalom, hogy név szerint is köszönetemet fejezem ki ebben a lapban –, Molnár Tibor vezényletével lelkiismeretes, alapos munkát végeztek. Csupán emlékeztetőül említem, hogy ennek a munkának az eredményeképpen fogalmazta meg korábban az álláspontját a képviselő-testület a közoktatási fejlesztési és intézkedési tervről, valamint a szóban forgó új intézménykomplexum területének megvásárlásáról és a terület régészeti vizsgálatának elindításáról. Visszatérve a napirendre: az előterjesztés több részből, pontosabban három elemből tevődött össze, méghozzá egy szerződéstervezet bemutatásából, egy tulajdonosi hozzájárulás kéréséből a Krisztus Légiója részéről az engedélyesterv-kérelem benyújtásához, valamint magának a koncepciótervnek a bemutatásából. Ami a lényeget illeti, az együttműködési megállapodás néhány olyan tisztázatlan jogi elemet tartalmazott, amely a képviselő-testületi döntést ugyan még nem akadályozta, ám a későbbiekben komoly vitára teremthetett volna lehetőséget a Krisztus Légiója és az önkormányzat között. Ezt pedig mindenképpen el kellett kerülnünk.
– Ez késleltetheti a beruházás megvalósulását?
– Semmiképpen, hiszen mint az előzőekben említettem, néhány jogi „morzsán”, pontosításon kívül minden a helyén van. Hasonló a helyzet a Bálint Márton Általános és Középiskola felépítendő tagiskoláját illetően is, már ami a beruházás ajánlati felhívásának közzétételét illeti…
– Ez lett volna a következő kérdésem. Tehát?
– A képviselő-testület – szintén nem a hivatali előkészítés hiányossága miatt – nem volt döntési helyzetben, egyszerűen azért, mert az ajánlati felhívásra beérkező pályázatok bírálati szempontrendszere – szakértői vélemény szerint – nem teljesen egyértelmű. A közbeszerzési jogszabály szigorúan fogalmaz, a legkisebb mérlegelési lehetőséget sem engedi meg a kiírónak. Hogy ez hasznos vagy sem, más kérdés… Ugyanakkor nyilvánvaló: csak kristálytiszta, utólag megtámadhatatlan eljárást szabad lefolytatni. De mielőtt megkérdezné, elmondom azt is, hogy ez sem jelent késedelmet a beruházás megvalósulásának tekintetében. Mindkét esetben, tehát az óvoda és bölcsőde, illetőleg a tagiskola napirendjét egy „kisebb testületi ülés”, a Jogi és Ügyrendi Bizottság, a Pénzügyi, Gazdasági Bizottság és a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság együttes tanácskozás keretében fogja megtárgyalni, átruházott döntési hatáskörrel.
– Mikor?
– Szeptember 15-én, rendkívüli együttes ülésen.
– Mondana azért néhány szót arról, hogy mi történt eddig a tagiskolai beruházás előkészítése kapcsán? Hiszen nyilván egy folyamat lezárása lesz az ajánlati felhívás közzététele.
– Pontosan, méghozzá egy igencsak feszített tempójú folyamat lezárásaként, s itt elsősorban nem a nyári szabadságolásokra gondolok, nem is a döntési mechanizmusra, hanem a szakapparátusi feladatokra. Dióhéjban tehát ami eddig történt: a képviselő-testület elfogadta a 16 tantermes + 8 szaktantermes tagiskola, D2 sportcsarnok, 33,3 méteres tanuszoda, szabványméretű műfüves labdarúgópálya tervezési koncepcióját a megismert tanulmányterv alapján, a létesítményhez tartozó lelátókkal, öltözőkkel, éjszakai világítással, futópályákkal. Ezt követően engedélyezte a dulácska-majori részek egy helyrajzi szám alá rendezését, értelemszerűen ott, ahol a tagiskola épül majd, kezdeményezte a településszerkezeti terv szükséges változtatását, tehát a területátsorolást…
– Bocsánat, nem fél ennek a szóösszetételnek a használatától?
– …JZ-1-be, hogy befejezzem a mondatot. Ami a közbevetett kérdést illeti, értem a mögöttes szándékot, de nem kívánok különösebben reagálni rá. Lelkiismerete rajta, aki ilyesmivel riogatja a törökbálintiakat. Ennek megfelelően: sem a szóhasználattól nem félek, sem a jelentéstartalom értelmes használatától.
– Befejezésképpen engedjen meg egy, talán nem kifejezetten az ön szakterületéhez tartozó kérdést. Miért jó a tagiskola és a hozzá kapcsolódó létesítmények megvalósítása során a ppp-konstrukció?
– Hát valóban nehéz lesz ezt szakszerűen megfogalmaznom, de azért megpróbálom. A ppp-projekt arra kínál számunkra lehetőséget, hogy egyfajta tulajdonjoggal járó kockázatot a magánbefektetőre „terheljünk”. Tehát mindenekelőtt anyagi okokból jó. Az ilyen jellegű beruházás ugyanis lehetőséget ad arra, hogy a település az üzemeltetési időszakban az igénybe vett szolgáltatásokért fizetéssen, illetve halasztott fizetéssel  – esetünkben 15 év alatt – törlessze a beruházás költségét. Hozzáteszem, ez azt is jelenti az építtetés során, hogy az önkormányzatnak nem szükséges óriási pénzforrást biztosítania a megvalósuláshoz, hanem a vállalkozóval kötött szerződés futamideje alatt megfelelő ütemezéssel tervezett költségekkel számolhat. E tekintetben talán az is fontos elem, hogy a megvalósulás során keletkező többletkiadás vagy az üzemeltetés esetleges drágulása sem ró terhet az önkormányzatra, hiszen minden esetben kizárólag az igénybe vett szolgáltatás és annak minősége függvényében fizetünk.