– A képviselő-testület februári ülésén lényegi vita nélkül, 11 igen szavazattal, egyhangúan fogadta el az idei év költségvetését. Polgármester úr nem találja ezt a vita nélküli egyhangú döntést legalábbis furcsának egy ilyen gazdasági helyzetben, amelybe Törökbálint került?
– Persze engem is meglepett az eredmény, bár nem volt példa nélküli. A rendszerváltás óta eltelt 21 esztendő alatt ez volt a harmadik eset, hogy egyhangúan döntött a testület a költségvetésről.
Örülök az ilyen döntésnek, mert azt juttatja kifejezésre, hogy a képviselők felelősen gondolkodnak a város jövőjéről, érzékelik a nehézségeket, de képesek kompromisszumokra is. Nincs, nem lehet olyan költségvetés, amelynek minden egyes bevételi vagy kiadási tétele mindenki számára elfogadható lenne, de világosan látni kell: egyetlen összeg vitathatósága nem veszélyeztetheti a költségvetés egészét, ezáltal a város működését, kötelezettségvállalásaink teljesülését.
Tény, hogy a testületi ülésen már nem sok vita, hozzászólás volt a rendelethez, illetve az előterjesztéshez. Ám a költségvetés tervezési folyamata a korábbi években megszokottaktól jelentősen eltérő volt, hosszú viták előzték meg úgy az önkormányzati szakbizottságok, mint az előkészítő, több hónapos munka, testületi döntések folyamatában. Csak emlékeztetőül: a helyi adókról szóló törvényi változás szükségessé tette a költségvetés tervezése során egy „nulladik” változat elkészítését, amelyet külön erre a feladatra létrehozott szakmai munkacsoport dolgozott ki. Ezt követte – már a megszokott módon – a költségvetés első olvasata a januári testületi ülésen, melyben a képviselő-testület meghatározta a továbbtervezéssel szembeni követelményeket.
– Már akkor igen sok módosítás került a költségvetésbe, ezeket támogatta polgármester úr?
– A polgármesteri javaslat megfogalmazásakor minden esetben az az alapvéleményem, hogy figyelembe veszem a szakbizottságok döntéseit. Ha egy-egy kérdésről a bizottságok – akár az eredeti előterjesztésben írottaktól eltérően, de – egységesen foglalnak állást, akkor azt előterjesztőként „befogadom” és beépítem a döntésbe. Ha nem egységesek a bizottsági döntések, akkor esetenként mérlegelnem kell, mit fogadhatunk el és mit nem. Így aztán számos kérdésben a testületi ülés elé kerülő végleges javaslat már tartalmazza a megfogalmazott igényeket. Ezért aztán e kérdésekről már nem nagyon van vita az ülésen.
– A rendelet megalkotására a februári testületi ülésen került sor. Mik az idei költségvetés főbb jellemzői?
– Induljunk ki abból, hogy az iparűzési adónk jelentős részének elvonása tekintetében a parlament egy év haladékot adott, így a 2011. évet a szűkösebb évekre való felkészülés évének tekintettük. Jelentős tartalékot képeztünk a következő, 2012-es évre, annak érdekében, hogy az átmeneti időszak legalább két évre legyen elnyújtva.
Fontos eltérés a korábbi évekhez képest, hogy az idei költségvetésben nem terveztünk „hiányt”. (Ez ugye azt jelenti, hogy újabb hitel felvételét sem tartalmazza a költségvetés a hiány pótlására.) Az idei év gazdálkodást segíti az az 500 millió forint, amelyet az elmúlt évről takarítottunk meg. Pontosabban fogalmazva: ez a „pénzmaradvány” részben a tavaly megkezdett, de idén befejeződő beruházások forrásából, részben pedig abból a nagyon szigorú takarékossági intézkedésből adódott, amelyet tavaly októberben mind a polgármesteri hivatal, mind az intézmények gazdálkodására elrendeltünk.
A 2011. évi költségvetés főösszege 5 595 221 E Ft, jelentősen alacsonyabb, mint az előző évi 7 329 876 E Ft. A különbözetet több ok magyarázza: egyrészt a hitelfelvétel mellőzése (ezt már említettem), másrészt a működtetésre szánt összegek csökkentése, harmadrészt az, hogy idénre csak a minimális fejlesztést, beruházást terveztük, és végül az a tény, hogy a helyi iparűzési adó annak ellenére is csökken, hogy a legnagyobb adófizető idén még Törökbálintnak küldi iparűzési adóját.
– Mi az oka annak, hogy mégis csökken a város iparűzési adóbevétele?
– Most jelentkezik a 2008 őszén bekövetkezett pénzügyi, majd gazdasági válság hatása. 2009-ben még valahogy fenntartották magukat a cégek, de 2010-re sokuk beszüntette törökbálinti (sőt többen magyarországi) tevékenységét, nem egy nagy adózó idén visszaigényel tavaly befizetett adóelőlegéből.
– Mekkora összeget szeretnének idén megtakarítani?
– A következő évek gazdálkodását az a 1 220 856 E Ft-os előirányzat segítheti, amit a költségvetés céltartalékai között szerepeltettünk 2011. évi pénzmaradvány címen. Hogy ez elég lesz-e 2012-re, az nagymértékben azoktól a döntésektől is függ, amelyeket a képviselő-testületnek a jelenleg is folyó átvilágítások eredményeinek ismeretében kell meghoznia.
– Hogyan alakulnak az idén a város működési és fejlesztési kiadásai, összehasonlítva a 2010-es év hasonló adataival?
– Egy kis táblázatban szemléltetném az alábbiak szerint:
. 2010 2011
Működési kiadások 5 738 107 E Ft 3 407 753 E Ft
Felhalmozási kiadások 1 873 694 E Ft 487 458 E Ft
Felújítási kiadások 632 141 E Ft 170 138 E Ft
Azt gondolom, a számok a két év összehasonlításában igen sokat elárulnak a város helyzetéről, és az ennek következtében szükségessé vált takarékosságról.
– Kapnak-e végül támogatást idén a helyi civil szervezetek, ha igen, mennyit?
– Igen, kapnak, de jelentősen kevesebb keretből kell gazdálkodniuk, mit tavaly. A testület úgy döntött, hogy a civil szervezetek támogatására 19 millió forintot tervez. (Tavaly éppen a duplája, közel 38 millió forint volt.) Az idei összegből 3 millió forintos keretet elkülönítettünk az év közben felmerülő kérelmek támogatására, ezekről esetenként születik majd döntés. További 4 millió forint támogatás kizárólag csak terembérletre használható fel Törökbálint Város fenntartásában működő intézményeiben. A fennmaradó 12 millió forint 30 százaléka a képviselő-testület döntési hatáskörében maradó civil szervezetek, alapítványok támogatására, 70 százaléka a Humánpolitikai Bizottság döntési hatáskörébe utalt civil szervezetek támogatására szolgál. A pályázati kiírás már közzétételre kerül.
– Ebben az összegben szerepelnek azok a tételek is, amelyekre tavaly az önkormányzat egyedi döntései alapján adott támogatást?
– Nem, az idén is van néhány kiemelt, a költségvetésben nevesítve szerepeltetett támogatás, például: városőrség, hegyőrség támogatása: 6500 E Ft, egyházak támogatása: 3000 E Ft, Elite Basket kosárlabdacsapat támogatása: 5000 E Ft, Duna Szimfonikus Zenekar támogatása: 3563 E Ft.
– Mekkora összeget költ a város a tömegközlekedés támogatására, és tervezik-e ennek csökkentését?
– Busztámogatások: 192 604 E Ft, helyi járat támogatása: 8 660 E Ft, Volánbusz: 11 550 E Ft, BKV (272-es, 172E-es, 140-es, 972, 88 járat támogatása): 172 394 E Ft.
Valóban jelentős összeg. Természetesen folynak a tárgyalások a felülvizsgálatról, annál is inkább, mert a BKV-val kötött szerződések – amelyek a döntő részét teszik ki e támogatási összegeknek – jövő év végén lejárnak. Azon az állásponton vagyunk, hogy a helyközi közlekedés állami feladat, tehát ennek támogatását a kormánynak kell biztosítania, hasonlóan a MÁV-hoz és a Volánbuszhoz.
– Milyen fejlesztési feladatokat kíván az önkormányzat idén elvégeztetni?
– A költségvetési rendelet 9. számú melléklete részletezi a vállalt feladatokat a táblázat szerint. (Az összegek ezer forintban értendők.)
