Összevonás, átszervezés, takarékoskodás

Törökbálint önkormányzatának testülete új felállásban dolgozik. Az oktatási, egészségügyi és szociális ügyek „egy kalap alá”, a Humánpolitikai Bizottság hatáskörébe kerültek. Milyen meggondolásból alakították így a szervezet felépítését? Erről beszélgettünk Palkóné Szabó Gabriellával, az önkormányzat Humánpolitikai Bizottságának elnökével.
– A parlamenti választásokat követően az új kormány egyik megígért és megtartott döntése volt a választási törvény módosítása, miszerint az őszi önkormányzati választások alkalmával jelentős csökkentést írt elő a képviselők számát illetően. Településünk tekintetében 17 főről 12 főre csökkent a választott képviselő-testület létszáma. Korábban öt bizottságban folyt a döntés-előkészítő munka, jelenleg háromban dolgozunk. Minden bizottságnak öt képviselő és négy külsős tagja van. A volt Jogi és Ügyrendi Bizottság tevékenységét a Pénzügyi Bizottság feladatkörébe illesztettük, az Oktatási és Kulturális Bizottságot pedig összevontuk a Szociális és Egészségügyi Bizottsággal. Az új szerkezet kialakítását egyrészt a képviselők számának csökkenése, másrészt a takarékosabb működtetés szempontjából tartottuk indokoltnak. Ugyanakkor az is fontos, hogy megfelelően legyen jelen a külső bizottsági tagok által hozott szakértelem. Haraszty doktor úr és Kiss A. Csabáné személyében az egészségügy és részben a szociális terület, Scheiblinger Péter személyében a kulturális terület, Major Sándoréban az ifjúságpolitika és a sport képviselete valósulhat meg a Humánpolitikai Bizottság munkájában.
– Sok olyan pont van, ahol az egészségügyi, oktatási és szociális problémák „összeérnek”. Talán gyorsabban és komplexebben lehet kezelni egyes kérdéseket az új felállásban?
– A korábbi Oktatási, Kulturális és Sportbizottság is három önálló terület kérdéseivel foglalkozott, mint ahogy a Szociális és Egészségügyi Bizottság is két terület feladatait látta el. Természetesen lehetnek és vannak is olyan ügyek, ahol a különböző területek összefonódnak, egyaránt érintettek. Ezekben szerencsés, ha egy bizottság vizsgálódik, dönt vagy döntésre javasol, hiszen hatékonyabb lehet a működés, gyorsabb, eredményesebb a döntéshozatal. Szociális kérdésekben az orvos–védőnő–pedagógus együttműködés is segíti a megalapozott döntéseket, hiszen sok családot és az otthoni körülményeiket is ismerik.
– Mit érzékelhetnek a változásból a törökbálintiak?
– Szeretném remélni, hogy a szervezeti változás nem érinti azokat a személyeket, akik ezeken a területeken kerülnek kapcsolatba az önkormányzattal, a hivatallal.  A Népjóléti Iroda munkatársai és az oktatási és kulturális referensek szakmai ismeretei továbbra is biztos hátteret teremtenek a bizottság munkájához és a hivatali ügyvitelhez.
– Látja hátrányát is az új szervezeti működésnek?
– Egyetlen hátrányát már biztosan látjuk – főként a külsős tagok –, ez pedig az, hogy megnőtt a bizottsági ülések időtartama, és jóval nagyobb mennyiségű anyagból kell felkészülniük az ülésekre. A képviselő tagok számára ez nem jelenthet pluszterhet, hiszen a testületi ülésig, azaz a döntéshozatal napjáig mindenképpen el kell olvasni valamennyi anyagot.
– Milyen megtakarításokat remélnek? Min lehetne spórolni?
– Azt hiszem, a Telenor-adó kapcsán bekövetkezett helyzetre gondol. November elejétől hat hétre „légüres térbe” kerültünk. Költségvetési koncepciót kellett kidolgoznia az önkormányzatnak úgy, hogy egy törvénymódosítás következtében tervezett bevételei közel egyharmadával csökkennek. Ebben a szituációban minden megtakarítást számba kellett vennie a képviselő-testületnek: a kiadások mérséklését, a bevételek növelését annak érdekében, hogy a költségvetési hiány is csökkenjen. Ezt a helyzetet személyesen is nagyon nehéz időszakként éltem, élem meg. Erre ugyanis egyáltalán nem lehetett felkészülni. Mind az intézményvezetők, mind a hivatal munkatársai felmérték azokat a lehetőségeket, ahol megtakarítást lehet elérni. Ilyen költségcsökkentések az intézmények tekintetében az alkalmazottak cafeteriarendszerének minimálisra mérséklésén kívül már csak nagyon fájdalmas változtatásokkal érhetők el. A dologi kiadásokat évek óta csak a közüzemi számlák tekintetében lehetett emelni, azt is csak a hivatalos infláció mértékével. A közalkalmazottak bérét bértábla garantálja a kor és a végzettség alapján. A különböző – az ellátott feladatoktól függő – pótlékokat a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény írja elő. A Pénzügyi Bizottság javaslatára az önkormányzat átvilágíttatja az intézményrendszerét. A cél természetesen a takarékosság. Február közepére ígérik a szakvéleményt. Szerintem annál jelentősen nagyobb összegű megtakarítás, mint amit az intézményvezetők mutattak ki a költségvetéseik vizsgálata során, nem érhető el. Ezért felesleges pénzkidobásnak tartom az átvilágítás költségeit is, de ezt csak zárójelben és halkan mondom, nehogy azt gondolják, hogy mint intézményvezető netán tartok tőle!
– A fenntartási költségek csökkenthetők úgy, hogy ez ne menjen az intézményekben folyó munka rovására?
– Nézze, egy óvodában, iskolában szinte minden feladat mögött pedagógus-munkaóra van. Nagyobb összegű megtakarítás csak a feladat csökkentésből eredhet. Minden intézménynél vannak kötelező és nem kötelező feladatok. Nem kötelezően ellátandó feladat például a logopédiai ellátás, a gyógytestnevelés, a fejlesztőpedagógiai foglalkozás, iskolapszichológus és gyermekvédelmi felelős alkalmazása. Nem kötelező, csak elengedhetetlenül fontos része a pedagógiai munkának, főleg a segítőpedagógiai munkának. Mindez Törökbálinton mintaszerűen működik, szakembereink jól felkészültek, kezelőhelyiségeink színvonalasan felszereltek. A szakértői, illetve nevelési tanácsadó szakvéleményével rendelkező gyerekeket szakszerűen tudjuk fejleszteni helyben, az óvodákban, iskolákban. Ez könnyebbséget jelent a családoknak is, hiszen nem kell más településekre utaztatni a gyermekeket a kezelésekre. Egy szó, mint száz, ezt az évtizedek alatt felépített jól működő rendszert megszüntetni vagy redukálni nem tartom elfogadhatónak. Én hiszem, hogy minden egyes fillér, amit az oktatásra-nevelése fordítunk, megtérül majd. Pablo Casals egy idézete jut erről eszembe: „Mindannyiunknak azon kell fáradoznunk, hogy a világot gyermekeinkhez méltóvá tegyük.” Bár tarthatna ott országunk költségvetési helyzete, hogy mindez ne csak a szavak szintjén, retorikában, hanem az óvodák, iskolák pénzügyi támogatottságában is erőteljesen megjelenhetne! Visszatérve a kérdésére: véleményem szerint a fenntartási költségek csak elenyésző mértékben csökkenthetők úgy, hogy az ne menjen a korábban megszokott minőségi munka rovására.
– Milyen célokat tűztek maguk elé? Mik a legsürgetőbb feladatok?
– Az én álláspontom, célom ebben a helyzetben nem kérdéses: intézményeinkbe nekünk, törökbálintiaknak a gyermekei, unokái járnak, neveltetésük, oktatásuk minőségi körülményeinek biztosítását minden szempontból a legfontosabb képviselői feladatomnak tekintem. Hasonlóan gondolkodom a város egészségügyi ellátásának színvonaláról is. Ugyanakkor a kialakult pénzügyi helyzetre tekintettel a legsürgetőbb feladatnak azt tartom, hogy egyrészt az önkormányzat minden lehetséges fórum bevonásával próbáljon tenni azért, hogy a Telenor adóját ne teljes egészében vonják el 2012-ben, másrészt pedig minél hamarabb vegyük számba, hogy milyen módon lehet településünkre vonzani további, lehetőleg „zöld”, környezetbarát adóerős cégeket, vállalkozásokat.

Nyíri Erzsi