Kerthelység

2011. feb 28.

„Szeretem ezt a települést”

Írta: admin Kategória: INTERJÚ

2011. január 1-jétől Csenger-Zalán Annamária tölti be a főépítészi posztot Törökbálinton. A főépítész asszonnyal többek között az Ófalu szépségeiről, a Tükörhegy 4. ütem beruházásról beszélgettünk és arról, hogy miért kellett új főépítész a településnek.

– Törökbálint főépítésze 2010. december 31-éig Nánay Éva volt. Miért lett szüksége új főépítészre a településnek?
– Nánay Éva nyáron jelentette be a polgármester úrnak, hogy év végéig még betölti állását, utána viszont szeretne véglegesen nyugdíjba vonulni. 2011. január elsejével én váltottam a főépítész asszonyt.
– Mit kell önről tudnunk? Mivel foglalkozott mielőtt ezt az állást betöltötte?
– A Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán végeztem, a középület-tervezési tanszéken, diplomadíjjal. Az egyetem után Finta József Ybl-díjas építész műtermében dolgoztam hat évig, és összesen huszonöt éves tervezői tapasztalat van a hátam mögött. 20 éve vagyok építész vezetőtervező. Most fejeztem be a BME főépítész szakmérnöki képzését, szakdolgozatomat júniusban fogom megvédeni. A kétéves képzés során a hallgatók tanulmányaikat mindig a lakhelyük szerinti településből írják, így elemeztem már a várost tájépítészeti, értékvédelmi, településtörténeti, építészeti és városépítészeti szempontból. Több mint tíz éve Törökbálinton lakom, így nem csak szakmailag, hanem emberileg is kötődöm a településhez.
– A Csenger-Zalán családnév nem kimondottan gyakori. Gondolom, nem tévedek nagyot, ha arra tippelek, hogy valamilyen rokonságban van településünk parlamenti képviselőjével?
– Nem téved, Csenger-Zalán Zsolt a bátyám.
– Amikor elvállalta a feladatot, nem félt attól, hogy aki meghallja az ön nevét, először nem azt fogja gondolni, hogy a szakmaisága miatt került ide, hanem a rokoni kapcsolatai okán?
– Természetesen felmerült bennem a gondolat, de azért, mert Csenger-Zalán Zsolt a bátyám, nem gondolom, hogy mondjuk, az ország másik végébe kellene mennem főépítésznek. Bármikor szívesen megmérettetem magam. A végzettségem és a szakmai tapasztalatom adott ahhoz, hogy egy főépítészeti állást betöltsek, emellett a helyismeretem is megvan. Szeretem ezt a települést, érdekel is, foglalkoztam is vele, feladat is van bőven, úgyhogy belevágtam.
– Az önkormányzatnál sikerült már beilleszkednie?
– Úgy érzem, igen, bár mivel sokáig magántervező voltam, kicsit szokatlan volt újra közösségben dolgozni, de már vágytam rá és hamar belejöttem. Nagyon sok mindenben segít az elődöm is.
– A lakosok személyesen is megkereshetik önt?
– Természetesen. És már volt is rá példa, hogy személyesen megkerestek. Mindenkit szívesen látok.
– Törökbálintot milyennek tartja építészeti szempontból, melyek a kedvenc részei, vannak-e esetleg olyan helyek, amelyeket kevésbé kedvel?
– Az Ófalut nagyon szeretem, hangulatosak az utcák, a házak, az egész városképi hatás elbűvölő. Ezt a megjelenést feltétlenül meg kell őrizni. Nagy kár lenne, ha más stílusú épületek jelennének meg ezen a részen. Azt is kívánatosnak tartanám, ha minden Ófaluban épülő házat a főépítésszel is egyeztetni kellene. Terveim közt szerepel a helyi védettség alatt álló épületek felújítását segítő dokumentáció összeállítása. Törökbálint hagyományai figyelemre méltók, de a kisvárosi hangulat és egy főtér nagyon hiányzik a településről.
– Nagy vihart kavart a Tükörhegyre tervezett lakópark ügye. Önnek mint főépítésznek mi a véleménye erről a beruházásról?
– Az említett beruházás a szabályozási tervben településközpont vegyes terület. A beruházó az egészet lakóterületként akarja hasznosítani, amire a besorolás szerint sajnos lehetősége van. Úgy gondolom, hogy akkor, amikor a beruházó kitalálta a lakópark ötletét, még tombolt a kiköltözési láz, ami azóta többek között a gazdasági válság miatt lelassult, és jelenleg sokkal jobb adottságú területeken is túlkínálat van A tervezett lakások többsége a Depóra néz, a közlekedési kapcsolatok és a parkolási lehetőségek az intenzív beépítés miatt rosszak. Remélem, hogy piaci okokból nem valósul meg ez az elképzelés.
– Amikor Nánay Éva nyilatkozott lapunknak, még úgy volt, hogy a település legnagyobb építészeti projektje a Főutca-építés lesz. Most, hogy ez az építkezés abban a formában nem valósul meg, milyen kiemelkedőbb feladatok elé néz a város?
– Azt gondolom, hogy túl kell magunkat tenni ezen és meg kell próbálnunk kis lépésekkel elérni azt, hogy Törökbálinton hagyományaihoz méltó főtér jöjjön létre. Kimutatások szerint a település erősen elmaradott a szállás- és vendéglátóhelyek számát illetően. Nagyon hiányoznak Törökbálintról a vendéglők, kerthelyiségek és a mozgalmas főtér.
– Többször említette a főtér kérdését. Van valami konkrét elképzelése, hol lenne ez a tér Törökbálinton?
– Szerintem a buszvégállomás helye, a Munkácsy Mihály utca eleje lenne a legmegfelelőbb. Ez a terület mind méretében, mind adottságában és pozíciójában is adja magát.

N.G.



Lapozzon bele
november–decemberi számunkba!