Így, az új esztendő elején hagyományosan eredményeket, sikert, jó egészséget szoktunk egymásnak kívánni. Teszünk fogadalmakat, akarunk változtatni korábbi életünkön, javítani szokásainkon. Minden új esztendő valamennyire újrakezdés, újraépítkezés is, s ha valamikor, most igazán szükségünk lesz az újrakezdésre!

Magunk mögött tudjuk a 2010. évet, minden örömével és szomorúságával. Magunk mögött vannak azok a feszültségek, amelyek október vége óta különösen is foglalkoztatták városunk lakóit és különösen a közszolgálatban állókat. Milyen megszorításokat kell majd elviselnünk, egyáltalán: hogyan fog tudni működni mindaz, ami eddig kényelmünket szolgálta, hogyan fogunk dolgozni a jelentős megszorítás mellett? Alapvetően változott meg a helyzet egy parlamenti döntés nyomán. Törökbálint újabb kori – rendszerváltás óta számított – történetében ilyen katasztrofális helyzet még nem következett be. És nemcsak a legnagyobb adófizetőnktől származó bevételek kiesését kellett számba vennünk, hanem szembe kellett néznünk a valósággal: a 2008 őszén bekövetkezett pénzügyi és gazdasági válság hatása jövőre lesz érezhető a törökbálinti vállalkozások adózásában. Sajnos szembesülnünk kellett azzal, hogy több, jelentős adófizetőnk szüntette meg működését tavaly Törökbálinton.
Mit lehet tenni ebben a helyzetben?
Azt, amit hasonló esetben bármelyikünk családi költségvetésével tennénk: csökkentenénk kiadásainkat és a lehetőségekhez mérten növelnénk, pótolnánk bevételeinket.
Idén számot kell vetnünk azzal, hogy alig jut majd forrás beruházásokra, fejlesztésekre. Az épülőfélben lévő iskola befejezésére ígéretet kaptunk miniszterelnök úrtól. Ám az évek óta dédelgetett Fő utca projekt és városháza-építésről sajnos le kell mondanunk, ugyanis nem tudjuk előteremteni a 833 millió forintos uniós támogatás mellé a közel 1,3 milliárd forintnyi önkormányzati önrészt. Az is világosan látszik, hogy a város intézményeinek működését is át kell szerveznünk. Hogy milyen mértékben és formában, arról ma még korai lenne tippeket adni. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy van rá egy esztendő, hiszen a parlament végül is egy évvel elhalasztotta a minket sújtó intézkedést. Ez azt is jelenti, hogy időt és ezzel esélyt kaptunk arra, hogy ügyes és határozott tárgyalásokkal, javaslatokkal megpróbáljuk elérni a helyi iparűzési adó megosztását, azt, hogy az adónak legalább egy része, hányada maradjon itt helyben.
Emellett növelnünk kell a város bevételeit. Határozott, új településmarketing-politikán dolgozom annak érdekében, hogy ne legyenek további veszteségeink a vállalkozások körében, sőt újabb gazdasági szereplők válasszák városunkat székhelyül. Rövidesen a város elé tárom településünk új marketingkoncepcióját. A „város elé tárom” kifejezés természetesen jelenti a helyi közélet szereplőit, Törökbálint polgárait, valamint a döntéshozó képviselő-testületet is. Széles körű társadalmi egyeztetést szeretnék ebben a kérdésben. A koncepció négy alappilléren nyugszik, úgy is értelmezhető: négy cél elérését kívánja szolgálni. Az első – mint minden ilyen esetben – Törökbálint Város helyzetének objektív adatok alapján történő meghatározása. A második cél az európai gyakorlatnak megfelelő értelmezésű településmarketing lényegének bemutatása, különös tekintettel a településfejlesztés lényegére. A harmadik cél a tulajdonképpeni koncepció alkotása érvényes településfejlesztési koncepciónk és az előző ciklusban kidolgozott Integrált Városfejlesztési Stratégia felhasználásával. Végül a negyedik cél a részletes marketingprogram kidolgozása, programgyűjtemény összeállításával és a négy legfontosabb programelem kifejtésével. Mindezekre nemcsak a városunkat sújtó intézkedések és az elhúzódó gazdasági válság helyben érzékelhető hatásai csökkentése okán van szükség, hanem azért is, mert rövidesen meg kell fogalmaznia a város vezetésének – polgármesternek és képviselő-testületnek – a most megkezdett ciklus gazdasági programját. A településmarketing új szemléletet, új gyakorlati utat mutat Törökbálint új alapokról történő fejlődésének.
Nem kerülhető meg azonban, hogy Törökbálint Város polgárainak részvételét is kérjem a közös teherviselésben. A város vezetése nehéz döntést hozott a december 29-ei képviselő-testületi ülésen. Meg kell változtatnunk azt a helyi adópolitikát, amely eddig gyakorlatilag mentesítette polgárainkat az építmény és telekadó fizetésének kötelezettsége alól. Igyekeztünk a lehető legalacsonyabb adószinten megállapítani az adótételeket, mert tisztában vagyunk azzal, hogy még ez is gondot fog okozni egyes családoknak. Mégis kérnem kell polgárainkat, hogy Törökbálint Városnak ebben – sőt sokkal inkább a 2012. évre felkészülő – helyzetében, vállaljunk mindannyian részt elért eredményeink megőrzésében, a helyi közoktatás és más közszolgáltatások színvonalának megőrzésében!

Kedves Törökbálintiak!
Nehéz szívvel hozott döntésekről számoltam be önöknek. Nyilvánvalóan számos kérdést, kétkedést vethetnek fel a városvezetés intézkedései. Igyekezni fogok ezekre kivétel nélkül válaszokat, magyarázatokat adni.
Ilyen előzmények mellett talán hamis látszatot keltene, ha „kincstári” jókívánságokkal élnék az új esztendőben. Mégis szívből gondolom, hogy egészségben teljes, körülményeink megértésben és elfogadásában megélt, a Teremtő és Megtartó Isten gondviselésével áldott új esztendőt kívánok minden törökbálinti polgártársamnak!
Törökbálint, 2011. január 1. napján

Turai István
polgármester