A képviselő-testület 2010. december 29-ei ülésén komoly döntésre szánta el magát. A korábbi, a város életét jelentősen befolyásoló törvénymódosítások hatására felül kellett vizsgálnia, illetve át kellett gondolnia a következő évben, években alkalmazandó adópolitikáját és ezzel együtt az adórendeletét is. Dr. Horti István jegyzővel beszélgettünk.
– Jegyző úr, ismertetné néhány mondatban az elfogadott rendeletet?
– Tulajdonképpen Törökbálinton nem újszerű a helyi adóztatás, hiszen már 1994-ben bevezették az építmény- és telekadót, de a lakosságot érintő, nagyfokú mentességeknek köszönhetően a köztudatban, hogy úgy mondjam, nem volt jelen. A most elfogadott rendelet, a már ismert okok miatt, ezeknek a mentességeknek egy részét megszüntette.
A vállalkozások esetében megszűnt a helyi iparűzési adó korábbi 2,5 millió forintos vállalkozási adóalap-mentessége. A magánszemélyeket érintően jelentősebb változtatásokat kellett bevezetni. Az őket is terhelő építményadóban lévő mentességek részlegesen megszűntek, illetve átalakításra kerültek.
– Milyen terhekre számíthatnak a magánszemélyek?
– Elsősorban bevallási kötelezettség terhel minden magánszemélyt, akinek Törökbálint területén építménye, telke van. Erre azért is szükség van, hogy az őket érintő mentességeket érvényesíthessék. A köztudattal ellentétben ugyanis a mentességet kérni kell, és azt az önkormányzat adóhatósága állapítja meg.
A korábban alkalmazott mentességek kivezetésre kerültek a rendeletből, helyette a magánszemélyek nem vállalkozási célt szolgáló építménye esetén minden, az év első napján állandó lakosként bejelentett személy, illetve személyek után vehető igénybe mentesség. A telekadóban megszűnt a korábbi 1500 négyzetméterig adható kedvezmény. Nemcsak a belterületi beépítetlen telkek váltak adókötelezetté, de a részben épülettel beépítettek is!
– Beszélhetnénk ezekről a változásokról részletesebben? Nézzük először az építményadót! Kinek kell építményadó-bevallást benyújtania?
– Bevallási kötelezettség terhel minden, Törökbálint bel- és külterületén építménnyel rendelkező tulajdonost, illetve haszonélvezőt. Az adó bevallására és megfizetésére elsősorban az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett vagyoni értékű jog jogosítottja (pl. haszonélvező, tartós földhasználó, lakásbérlő, illetve kezelői, vagyonkezelői és használat jog birtokosa) köteles. A tulajdonos, illetve tulajdonosok megállapodással átvállalhatják a bevallási és adófizetési terheket.
– Hogyan lehet a bevallást benyújtani?
– A bevallási nyomtatványokat – tájékoztató levéllel és kitöltési útmutatóval együtt – mindenkinek kipostázzuk és az internetes honlapon (www.torokbalint.hu) polgármesteri hivatal/letölthető nyomtatványok elérés alatt is megtalálhatják, illetve ügyfélfogadási időben személyesen is segítséget nyújtanak az Adóügyi Iroda ügyintézői. A kitöltött nyomtatványokat postai úton vagy személyesen kérjük visszajuttatni.
– Mi a fizetendő adó megállapításának alapja?
– Az adófizetés alapja az építmény hasznos alapterülete. A hasznos alapterület a teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m. A teljes alapterület valamennyi helyiség összegzett alapterülete az építményhez tartozó kiegészítő helyiségek (pl. jellegénél és kialakításánál fogva csak tárolásra alkalmas padlás, pince) és melléképületek, melléképületrészek (amelyek pl. tüzelő, lom, szerszám, kerékpár tárolására szolgálnak) kivételével.
– A belső lépcsőház és az erkély beleszámít a hasznos alapterületbe?
– A többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete, valamint a fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (pl. lodzsa, erkély) és a fedett terasz, tornác alapterületének 50 százaléka tartozik bele.
– Mi a helyzet a pincében kialakított egyéb hasznosítású (pl. szauna, billiárdszoba, wellnessrészleg stb.) területekkel?
– A pinceszinten lévő – már nem csak tárolásra kialakított – terület 70 százalékát kell ilyen esetekben a hasznos alapterületbe beszámítani.
– A vállalkozásoknak és a magánszemélyeknek ugyanolyan adóterhet kell viselniük?
– Természetesen nem. A vállalkozások esetében az éves adómérték 1300 Ft/m2, míg a magánszemélyek nem üzleti és nem vállalkozási célú ingatlana esetén 250 Ft/m2.
– Pontosan milyen mentességeket tartalmaz a rendelet?
– A mentesség az év első napján állandó lakosként bejelentett személyek után 25 négyzetméter, legfeljebb azonban 100 négyzetméter lehet, melyeket csak a magánszemélyek nem üzleti és nem vállalkozási célú ingatlanai esetén lehet érvényesíteni. A gépjárműtároló hasznos alapterületéből 20 négyzetméter mentes.
Fontos, hogy a mentesség megállapítása az adóhatóság feladata, ezért ebben az esetben is be kell nyújtani a bevallást, és azon jelölni kell az érvényesíteni kívánt mentességet!
– Kit terhel telekadó-fizetési kötelezettség?
– Mindazokat a vállalkozásokat és magánszemélyeket, akik Törökbálint belterületén beépítetlen földrészlettel rendelkeznek. Természetesen az építményadónál már említettek alapján nyújthatják be a bevallásokat.
– Mit értünk belterületi földrészleten?
– Épülettel be nem épített minden olyan földterületet, melyet az ingatlan-nyilvántartás belterületként tart nyilván. Nem tartozik ide az ingatlan-nyilvántartásban művelési ág szerint aranykorona értékkel nyilvántartott és ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt álló telek.
– Mi számít bele a telek adóköteles alapterületébe?
– A telek teljes alapterülete, amelyből le kell vonni az építménnyel lefedett telekrészt, a rajta álló építmény (lakás, üdülő, gazdasági épület stb.) hasznos alapterületét és az épületnek nem minősülő építmények (pl. út, járda, gépkocsi beálló stb.) által lefedett telekrészt. Levonható továbbá az úgynevezett védő biztonsági terület is.
– Milyen mértékű adóra számíthatnak a magánszemélyek és a vállalkozások?
– A magánszemélyek a nem üzleti és nem vállalkozási célú földterületük után 20 Ft/m2, míg a vállalkozások 287 Ft/m2 adómértékkel számolhatnak ebben az évben.
Takarékossági intézkedések a szociális területen
Törökbálinton a kialakult nehéz gazdasági helyzet a szociális területet sem kerülte el. Törökbálint Város Önkormányzata fokozatosan és komoly felelősséggel alakította ki azt a szociális hálót, amely jelenleg működik településünkön. Kijelenthetjük, hogy nincs olyan szociálisan rászoruló törökbálinti lakos, akinek a legalapvetőbb szükségleteit ne biztosítaná a város.
A jelenlegi helyzet indokolja az önként vállalt feladatok áttekintését és azok csökkentését, de nagy figyelemmel kell lenni a csökkentés hatásaira, valamint arra a tényre, hogy a város egészét érintő megszorítások tovább növelik a rászorulók számát.
2010. december 29-én fogadta el a képviselő-testület a felnőtt korúakra vonatkozó szociális gondoskodás helyi szabályairól, valamint a gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló többször módosított 17/2009. (III. 27.) rendeletének módosítását, amelynek hatálybalépése 2011. január 1-je.
A takarékosság jegyében az önkormányzat által önként vállalt támogatások közül hatályát vesztette a kamatmentes kölcsön, a helyi lakásfenntartási támogatás és a szociális bérlakások lakbértámogatása. 2011-ben nem lesz fedezet a Burscha Hungarica-ösztöndíjpályázathoz való csatlakozásra sem. Komoly felülvizsgálat várható az önként vállalt feladatok esetében a méltányossági ápolási díj témakörében, ahol az ápolás mértékét és szükségességét a szakhatósági állásfoglalás beszerzése fogja meghatározni. A támogatások megállapításánál az 1993. évi III. törvényen túl a helyi rendelet szabályozását kell alkalmazni. A támogatások értékhatárainál az érvényben lévő öregségi nyugdíjminimum legkisebb összegének (28 500 forint) százalékos arányai az irányadók.
Az átmeneti segély és tüzelőtámogatás esetében egyedülálló kérelmezőnél a jövedelemhatár 220 százalékról 200 százalékra (62 700 forintról 57 000 forintra), kétszemélyes háztartásnál 195 százalékról 175 százalékra (55 575 forintról 49 875 forintra), háromszemélyes és annál több esetében 170 százalékról 150 százalékra (48 450 forintról 42 750 forintra) módosult. A gyermekvédelmi támogatásnál az egyedül nevelő szülő esetében a jövedelemhatár 220 százalékról 200 százalékra változott.
Nem került ki az önként vállalt támogatások köréből a lakosság nagy százalékát érintő adósságkezelési támogatás. A támogatáshoz való hozzájutást Törökbálint Város Önkormányzat Segítő Kéz Szolgálat munkatársa koordinálja. A támogatási rendszerben változott a szociális tanulmányi ösztöndíjhoz való hozzájutás feltétele, a jövedelmi határ a korábbi 300 százalékról 200 százalékra változott.
Nem változtak a méltányossági közgyógyellátás értékhatárai, de mivel a helyi rendeletben meghatározott jövedelmi határok már eleve a méltányossági kategóriát jelentik, további méltányosságra nincs lehetőség.
A szociális területen megtett takarékossági intézkedések a Szociális Iroda, valamint Törökbálint Város Önkormányzat Segítő Kéz Szolgálatának munkájában jelenik meg. Az önkormányzat e két egységének további szoros együttműködése szükséges ahhoz, hogy a törvényben és rendeletben meghatározott feltételek jogszerűen teljesüljenek, úgy, hogy továbbra se legyen szociálisan rászorult ellátatlan a városban.
