Eredménnyel jártak azok a tárgyalások, egyeztetések, amelyek a törökbálinti helyi iparűzési adó jelentős csökkentésének következményeit célozták enyhíteni. A parlament döntése alapján csak 2012-ben lép érvénybe a törvénymódosítás, így lélegzetvételhez jut a város. A kedvezőtlen, majd némileg kedvezőbb döntés következményeiről kérdeztük Turai István polgármestert a képviselő-testület december 16-ai ülése után.
– Polgármester úr! Változott-e valami abban a koncepcióban, amely Törökbálint jövő évi költségvetését hivatott megalapozni. Jobbra fordul a helyzet?
– Átmenetileg minden bizonnyal igen, a jövő év egészére nézve, majd 2012-re tekintve aligha. Nagyon jó, hogy elhalasztotta a parlament a megszorító intézkedés hatálybalépését, mert ez ad valódi esélyt arra, hogy a város gazdálkodásának átalakítását végre is tudjuk hajtani. Sokat dolgoztunk azon, hogy javaslatot tehessünk a képviselő-testületnek azokra az intézkedésekre, amelyek elkerülhetetlenül szükségesek bevételeink pótlására és kiadásaink csökkentésére. Ha nem lenne ez a halasztás, akkor aligha tudnánk végrehajtani, most megteremtődött az esélye a megvalósításnak. Csak a példa kedvéért: iskoláinkban nem lehet a tanév közepén lényeges megtakarításokat eredményező intézkedéseket tenni. Ez azt jelenti, hogy a tanév második felében, de a jövő évi költségvetésünk első felében kevesebb megtakarítás keletkezhet. A következő tanév indítása előtt lehet döntéseket hozni arról, hogy mit és hogyan kell másként csinálni az intézményben.
– Most, hogy a képviselő-testület elfogadta a következő évi költségvetés alapjait, lehetne-e részleteket megtudni ennek elemeiről?
– Az előzményhez tartozik, hogy a testület szakbizottságai nagyon részletesen megtárgyalták a kiküldött javaslatot. Aztán polgármesterként minden képviselővel – pártállástól, hovatartozástól függetlenül – megbeszélést folytattam a javaslat részleteiről. A december 16-ai ülésre ezek alapján a vélemények alapján fogalmaztam meg a polgármesteri javaslatot. A legtöbb helyen figyelembe vettem a szakbizottságok véleményét, nem egy helyen a vita során elhangzott egyéni véleményeket is. A testület három órát tárgyalta a javaslatot, és 24 különálló határozatban foglalt állást – többségében egyhangú szavazattal. Ez utóbbit azért értékelem sokra, mert kifejezésre juttatta a testület tagjainak felelős, pártállástól független gondolkodásmódját a város jelenlegi nehéz helyzetéről.
– A részletek?
– Igen, a részletek. A legelső határozat mindjárt kifejezésre juttatta, hogy a halasztás nyomán még jövőre keletkező bevétel a 2012-re való felkészülést kell, hogy szolgálja, ezért a testület elhatározta, hogy 1,5 milliárd forintot tartalékba helyez. Ezt a tartalékot jövőre nem használjuk fel, így segíteni fogja a 2012. évi gazdálkodást.
Fájdalmas döntés, hogy valószínűleg meg kell akasztanunk a Fő utca projektet, nem tudunk új városházát építeni. Bár rendelkezésünkre áll a 833 millió forint európai uniós támogatás, de nem tudjuk hozzátenni a közel 1,3 milliárd forintos önkormányzati önrészt. Az egyetlen lehetőség az lenne, ha csökkentett műszaki tartalommal, de változatlan uniós támogatással valósulhatna meg a projekt. Így csak 170-200 millió forintot kellene hozzátenni önrészként, amit ki tudnánk gazdálkodni. Ezt kértem levélben a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől is (ez utóbbi az EU-projektek hazai irányító hatósága). Várunk a válaszra, addig nem mondunk le a pályázati támogatásról. Ezzel összefüggésben azonban döntöttünk a projekt irányítására létrehozott Városfejlesztő Zrt. végelszámolásának megindításáról. Ha esetleg mégis indulhatna a csökkentett projekt, akkor megakasztjuk a zrt. végelszámolásának folyamatát.
– Milyen döntések születtek a helyi intézmények működtetésének kérdésében, hiszen a város közszolgálatában dolgozók számára ez adott esetben állás, jövedelem kérdése is?
– Nem vonunk össze intézményeket. Az átmeneti évben igyekezni fogunk a lehető legkevesebb áldozattal járó megoldásra törekedni. Egyedileg és az intézmény feladataiból, működéséből következő helyzet elemzésével fogunk dönteni a takarékossági intézkedésekről. Ezért határozott úgy a testület, hogy vizsgáljam meg intézményenként a bevételek növelésének és a költségek csökkentésének lehetőségeit. Ez azért fontos, mert itt is szeretném kifejezésre juttatni: szó sincs valamifajta „fűnyíró” elvről. Komoly vita alakult ki a testületi ülésen e tárgyban arról, hogy ez a vizsgálat hogyan történjen, külső szakértők bevonásával, vagy az intézményvezetők javaslatai alapján, vagy éppenséggel testületi tagok felkérésével. A polgármesteri hivatal minden bizonnyal több lehetőséget is meg fog vizsgálni, hogy a testület tárgyilagos képet kaphasson a lehetséges megoldásokról. Egy dolog biztos: az önkormányzati kötelező alapfeladatokon túl nem lehet a korábbiak szerinti mértékben vállalni önkéntes feladatokat. A két nagy intézményben és a polgármesteri hivatal szakfeladataiban ma rengeteg önként vállalt szolgáltatás van, amelyek mind-mind pénzbe kerülnek, s ha csökkenteni kell a kiadásokat, akkor hamar ki fog derülni, hogy ezekhez kell nyúlnunk. Eddig tudtuk ezeket a szolgáltatásokat támogatni, mert a városnak volt hozzá bevétele. Ezután nem lesz, vagy csak lényegesen kevesebb fog jutni.
Ami azonnal érzékelhető lesz, az az úgynevezett cafeteriarendszer megszűnése. Ez a közszféra dolgozóinak esetében havi mintegy 60 ezer forint jövedelem kiesését fogja jelenteni. A testületi döntés értelmében azonban meg kell vizsgálni, hogy a város tud-e legalább melegétel-utalványt adni dolgozóinak havi 12 ezer forint értékben. Hajdu Ferenc alpolgármester úrral úgy gondoltuk, mi is vállalunk közösséget a kialakult helyzettel. Kértük a testülettől, hogy vonja meg tőlünk a havi 163 500 forint, illetve 87 200 forint összegű költségtérítésünket.
– Mire számíthatnak a civil szervezetek, alapítványok?
– Korábbi elképzelésünk az volt, hogy teljesen megszüntetjük a támogatásukat. A költségvetés tervezésének időszakában évente mintegy 30 millió forintot osztottunk szét közöttük pályázati alapon. Aztán az év során ilyen-olyan kérelmeikre gyakorlatilag másik 30 millió forint is elment. Ezzel nem akarom azt mondani, hogy e kérelmek mögött nem volt tartalom, igenis fontos dolgok voltak, kellett rá pénz, s ha volt miből adjon a város vezetése, hát adott. Most más lesz a helyzet: a testületi döntés értelmében csak a lehető legszükségesebb mértékben tervezhetjük. A sport tekintetében 2011-ben olyan támogatási rendszert kell alkalmazni, amely jelentősen visszafogott ugyan, de az ifjúsági és tömegsport helyi bázisait nem lehetetleníti el. Valamennyi támogatás tehát lesz, de messze nem annyi, mint korábban és sajnos nem minden szervezetnek.
– Milyen intézkedésekre számítson a lakosság?
– A takarékosság hatását itt is azoknak a szolgáltatásoknak a terén fogjuk érzékelni, amelyek az önkormányzatok nem kötelező feladatain túl vannak. Nem tisztáztuk még, hogyan fogjuk működtetni a zöld hulladék korábban megszokott elszállítási rendszerét. Valószínűleg fizetni kell majd érte. Meg fog szűnni néhány egészségügyi szolgáltatás. Természetesen az alapellátás nem, de a szakellátások terén a helyi szemészeti és nőgyógyászati szakrendelés más az év első negyedévében megszűnik. Le kell mondanunk az ingyenes HPV elleni védőoltásról. Nemrégiben megbeszélésre hívtam a város háziorvosait, gyermekorvosait, fogorvosait. Tőlük is azt kértem, hogy osztozzanak a várost ért nehéz körülményekben. Szerződéseik felülvizsgálatára az abban foglaltak szerint 2011-ben amúgy is sort kell keríteni, időben fogok számukra is elfogadható javaslattal élni.
A helyi szociális védőháló eddig nem kevesebb, mint 28 féle szolgáltatás biztosításán alapult. Kevesebb összegből kell majd gazdálkodnia a Szociális Irodának is, egyes szolgáltatások szerepét más formák veszik át. Lesznek, amelyek megszűnnek, így például a kamatmentes kölcsön folyósítása.
– Megmarad-e a lakosság mentesítse a helyi adók alól?
– A lakosság – egészében véve, jogilag – most sem mentes a helyi adók alól. Az más kérdés, hogy az adómentességeket eddig úgy kezelte a város vezetése, hogy gyakorlatilag alig érintette a lakosságot. Csak a valóban nagy telkek, csak a valóban nagy lakóházak után kellett adót fizetni. Arról még nincs döntés, hogy ez miként változna meg. Én ebben a kérdésben úgy gondolkodom, hogy nem kerülhető el a lakosság jelenleginél szélesebb körének áldozatvállalása.
Ezt kell is kérnem Törökbálint polgáraitól! Nehéz helyzetbe került a város. Amikor minden rendben volt, mindannyian a magunkénak éreztük eddig is. Most hogy fordult a kocka, vállalnunk kell, hogy osztozunk a sorsában. Úgy vélem, hogy csak közös akarattal, közös szerepvállalással lábalhatunk ki a nehéz időszakból.

P.I.