Kerthelység

2008. szept 21.

Ínyencségek a természetből

Írta: admin Kategória: • Egészségünkre

A vadgyümölcsök egészségesebbek, mint a nemesek

Az erdőt, mezőt járó ősemberek jól ismerték a vadon gyümölcseit. Míg az elejthető vadak után kutattak, sokszor csak a vadon termő gyümölcsök fogyasztásával tartották fenn magukat. Ám hamarosan arra is rájöttek, hogy az elejtett vadak húsa könnyebben emészthető, ha az erdőkön, mezőkön termő gyümölcsökkel együtt fogyasztják. Szerencsére ma még elegendő mennyiségben fellelhetők a nagyüzemi termesztés alá nem vont erdei gyümölcsök, amelyek hamisítatlan, eredeti ízeket kínálnak, és mentesek minden vegyszertől, ezért igazi biogyümölcsök. Igaz, ezeket nehéz megfelelő mennyiségben begyűjteni, ám megéri a fáradságot. Mivel az erdei gyümölcsök zöme ősszel érik, és sok közülük akkor a legfinomabb, ha már megcsípte a dér, igazán kellemes túrákat szervezhetünk a begyűjtésükhöz.

A vadgyümölcsök közös értéke, hogy jóval nagyobb mennyiségben tartalmaznak vitaminokat, szerves savakat, mint a mesterségesen kinemesített gyümölcsfajták.

Szeder, az antioxidáns-forrás
A szeder sok mindenben hasonlít a málnára, de jobban eltartható, és több benne a jótékony antioxidáns. Vadon erdőszélen, árokparton, félárnyékos, ligetes helyen tenyészik, a fagyot jól bírja. A 2-5 méter növény hosszú kevéssé elágazó indákat hajt. Májustól augusztusig virágzik, és augusztustól októberig először zöld, majd fokozatosan piruló, végül feketévé érő termést érlel. Egy-egy szem tömege 4-8 g is lehet.
A hazai kertekbe körülbelül a XIX. századtól került be, nem csak gyümölcsként, de tüskés védősövényként is kedvelt. Az amerikai növénynemesítők munkáját dicséri a tüske nélküli szedrek megjelenése, ami nagyon fellendítette a termesztését. Az USA-ban például a tüskétlen változatok elterjedése óta többet termelnek belőle, mint málnát, mert a gyümölcse kevésbé érzékeny, jobban szállítható, nem penészedik és kiválóan alkalmas élelmiszer-ipari feldolgozásra. A szedernek nincs olyan betegsége, amely ellen rendszeresen kellene védekezni, ezért jó eséllyel találhatunk a piacokon valóban biominőségű szedret.
A szeder tápanyagtartalma nagyon hasonlít a málnáéhoz, de szénhidrát- és növényirost-, illetve pektintartalma nagyobb, C-vitamin- és gyümölcssav-tartalma pedig valamivel alacsonyabb. A legnagyobb különbség az íz-, aroma- és színanyagaiban van, „dúskál” az antioxidáns flavonoidokban. Az ásványi anyagok közül kálium, kalcium, foszfor, magnézium, mangán, vas, valamint réz van benne.  Sok A-vitamint, folsavat, valamint némi B1-, B6-vitamint is tartalmaz.
A szederlevélből készült teát hasmenés ellen, izzasztónak, salaktalanítónak használják. Vércukorszint-csökkentő hatása is ismert. Főzete gyulladásgátló öblögető, gargarizáló szer szájnyálkahártya- és fogínygyulladás kezelésére, valamint aranyér elleni ülőfürdőhöz.
Az érett szedret legjobb frissen fogyasztani. Vitamin- és antioxidáns-tartalmának legnagyobb részét a friss gyümölcshús rejti. Jellegzetes, zamatos íze jól illik különböző tejtermékekkel készült ételekbe, gyümölcslevesbe, joghurtba, tejszínhez, süteményekhez.

A vértisztító kökény
Egyike a legáltalánosabban elterjedt növényféléknek, erdőszéleken, legelők szélén, kultúrterületek és a mezőgazdasági térségek határain, bokros, bozótos, lejtős oldalakon szinte mindenütt előforduló bokornövény. Nálunk vadon termő, de a tőlünk keletre fekvő országokban termesztett növényféle.
A kökénybokor gyümölcse kisméretű (1,5-2 cm átmérőjű), nyersen savanykásan fanyar ízű. Íz- és zamatanyaga megváltozik, amikor a tájat az első dér belepi.
A kökény tövises bokra áthatolhatatlan kerítést képez. Fehér virágai szinte ellepik az ágakat, belőlük kék, később fekete bogyók érnek, amelyek csak azért nem alkalmasak friss fogyasztásra, mert a magjuk nehezen választható el a húsuktól. Gyümölcslé és lekvár készíthető belőlük. Mind a bogyók, mind a levelek jelentős mennyiségű C-vitamint tartalmaznak. A kökénykészítmények tisztítják a vért, a vesét és erősítik a szervezetet.
Drogját áprilisban szedhető virágai, októberben gyűjtött termései adják. A szárított virágokból készített forrázat vízhajtó, enyhe hashajtó, húgyúti betegségek ellen használható. C-vitaminban gazdag terméseit október végén szedjük, ha már kissé megcsípte a dér. A termésekből készített lekvár, bor, pálinka vagy likőr betegségek után kiváló roboráló szer, immunrendszer- és idegerősítő. Zsírcsökkentő hatású, fogyókúra esetén nélkülözhetetlen. Méregtelenítő és vértisztító hatása miatt bőrkiütések megszüntetésére is alkalmazhatjuk. Fájából sétapálcát és golfütőt készítenek.

Gyepürózsából csipkebogyó
Rózsát nemcsak szépsége miatt érdemes termesztenünk: az almához, körtéhez, barackhoz és cseresznyéhez hasonlóan gyümölcsöt hoz. A csipkebogyó értékes C-vitamin forrás, a narancsnál például 20-szor több C-vitamint tartalmaz, ezenkívül értékes antioxidáns.

Csipkebogyólekvár
Üveg- vagy zománcozott edényt használjunk. Tisztítsuk meg a csipkebogyókat ugyanúgy, mintha csipkebogyóteát készítenénk, majd a bogyókat tegyük két órára hideg vízbe. Két órán keresztül vízben, lassú tűzön főzzük. Szűrjük le, a levet tegyük félre gyümölcskocsonyához, zseléhez vagy más receptekhez. Mérjük le a pépet, majd minden csészényi péphez adjunk egy-egy csésze barnacukrot. Addig főzzük tovább, amíg sűrű állagú masszát nem kapunk. Öntsük a masszát tiszta befőttesüvegekbe, majd zárjuk le az üvegeket.

Ha a rózsát a terméséért neveljük, viszonylag nagy gyümölcsöt hozó, magas C-vitamin tartalmú fajtát válasszunk. A Rosa rugosa fajok fajtái kitűnő választásnak bizonyulnak, ha jó minőségű csipkebogyót szeretnénk. Emellett mutatósak is, ültessük akár sövényként, akár egymagában. A csipkebogyó az első őszi fagyok idején érik be. A termés színe változó, de általában elmondható, hogy a narancssárga színű még nem egészen érett, míg a sötét mélyvörös már túlérett. Jóllehet a túlérett bogyó édes, C-vitamin tartalmának nagy része ekkorra elvész.
A csipkebogyó tápértéke akkor a legmagasabb, ha leszedése után azonnal felhasználjuk. Csipkebogyótea készítéséhez a kocsánynál vágjuk le a termést, vágjuk félbe, majd távolítsuk el a magokat és a szőrös magbelet. Apró csipkebogyó esetén ez eléggé fárasztó munka, ezért érdemes a legkisebbeket gyümölcslekvárnak félretennünk. Ezeket nem kell kimagoznunk vagy kivájnunk. Különösen finom a vegyes, fele-fele arányban csipkebogyóból és almából készült gyümölcslekvár.

Kökénytea
1 evőkanálnyi szárított virágot 2 dl forrásban lévő vízzel leforrázunk, 20 percig állni hagyjuk, majd leszűrjük. Naponta 3×2 dl tea fogyasztása ajánlott. Hólyag- és vesebántalomnál társíthatjuk cickafarkfűvel, orbáncfűvel és aranyvesszővel.

Vadhúsokhoz somlekvár
A som a középhegységek növénye, nálunk mindenütt az erdőszéleken lelhető fel, mert a napos helyet kedveli. A 3-5 gramm súlyú, piros gyümölcsökből sok munkával ugyan, de kiváló, vadhúsokhoz illő lekvárt lehet készíteni.
A domboldali bozótként ismert som terméséből likőr, lekvár és pálinka készíthető, fája pedig sétapálcaként rendkívül népszerű. Az ember már régóta fogyasztja a húsos som gyümölcsét, használja kemény fáját szerszámnyélnek, fegyvernyélnek, botnak.
A húsos som jellemzője, hogy nagyon korán virágzik; már február–márciusban aranysárga virágokat hoz. Erős fává nő, de sűrű bokorrá is nevelhető. A meszes talajt kedveli. Van sárga gyümölcsű és körte formájú gyümölcsöt termő változata is. Magyarországi tájfajtái Szatmárban és a Nyírségben honosak, de bőséges az előfordulása Szada (Szada község Gödöllő közelében található) környékén is.
Viszonylag kis hosszúkás csonthéjas magja van, ezért kíméletesen kell zúzni, egyébként a csonthéj széttöredezik.

Sompálinka
A zúzás után a gyümölcsöket erjeszteni kell 3-4 hétig, azután lepárolható. Az erjesztés során gondosan kell zárni, egyébként penészréteg alakul ki a felszínén. Egy hektoliter vadon termett somcefréből 4-5 liter pálinka lesz. Az ízek gazdagítására a hozzá adható elixír alkotórészei: mandula, bodzavirág, méz, kakaó, szárított banán, kömény, vadgesztenye, csicsóka, menta.

Homoktövisből vitaminbomba
A homoktövisnek nagyon jellegzetes keskeny, szürke levelei vannak, amelyek között jelennek meg a sárga és pirosas bogyók. Az igénytelen, tövises növény rézsűk betelepítésére és kerítésnek is alkalmas. A bogyók húsából vitaminokban gazdag üdítőital, a magjából gyógyhatású olaj készül.
Talán nem meglepő, hogy a homoktövis homokon élő tövises növény. Bogyóit egyre több élelmiszerhez használják különlegességük miatt. A homoktövis egyre divatosabb étrend-kiegészítővé válik, különösen az egészséges táplálkozás hívei körében. Termése valódi vitaminbomba a téli gyümölcsínségben. Ezt a tulajdonságát északi szomszédaink már évszázadok óta kihasználják: fogyasztják nyersen, kompótnak, szörpnek, lekvárnak.
Megtalálható hazánkban is, de ritka előfordulása miatt védettséget élvez. Jelentős állománya van Budapesttől északra, Káposztásmegyer környékén. Gyümölcsként a 80-as évek óta termesztik, emellett dísznövényként is számos helyen ültetik.
Az olívát termő olajfa rokona. A bozótszerű, embermagas, lombhullató fácska vesszői tövisesek, levelei csillagszőrösek, ezüstös zöldek. Lombfakadás előtt, márciustól nyílnak a fehér virágai. Bogyója nemcsak szép: kincset ér. Lédús, narancssárga gyümölcse szeptember végétől kezd érni, és ha nem rohamozza meg egy madárcsapat, akár tél végéig is az ágakon marad.
A nálunk élő gyümölcstermő bokrok közül a homoktövis bogyója tartalmazza a legtöbb C-vitamint (500-900mg/100g), emellett egyéb vitaminok (B, E, F), mikroelemek (Ca, Mg, Zu, Ti), szerves savak és telítetlen zsírsavak gazdagítják beltartalmát. Gyümölcse gyorsan romlik, a belőle kipréselt lé is hamar megerjed, ezért azonnali feldolgozást igényel.
Magjából értékes, telítetlen zsírsavakban gazdag zsíros olajok nyerhetők, amelyet kozmetikai készítményekben (külső és belső hámsérülésekre) és gyógyászati célra (sugárbetegségek gyógyítására) alkalmaznak. A bogyóból készült vitaminkoncentrátum antioxidáns és sejtvédő hatású.

A szíverősítő galagonya
A népi gyógyászatban leggyakrabban alkalmazott szívgyógyszerek egyike. A cserje többnyire kertekben, szántóföldek szélén nő, vadon vagy telepített formában. A kilencméteresre is megnövő tövises növény régebben a balszerencse szimbóluma is volt, sőt állítólag Jézus töviskoronája is e növény ágaiból készült.
Számos gyógynövénnyel ellentétben a galagonya viszonylag későn került be a gyógyászat kelléktárába. Az első ismert feljegyzések egyike 1305 körül keletkezett, s szerzője még köszvény ellen ajánlotta, ám egyes források szerint a népi orvoslás szívpanaszok enyhítésére is használta.

Galagonya-tinktúra
Egy jól zárható üveget lazán teletöltünk galagonyával és felöntjük gabona- vagy gyümölcspálinkával. Jól lezárva 2-3 hétig állni hagyjuk, időnként kicsit megrázogatjuk. Mikor szép barna színe lesz, mint a teának akkor átszűrjük. A tinktúrát fogyaszthatjuk magában, de csepegtethetjük teába is.

Ez utóbbi alkalmazásmódot igazolták később a XIX–XX. századi vizsgálatok, amelyek szerint a galagonya az egyik legkiválóbb szívre ható gyógynövény. E kutatások során kiderült, hogy a növény úgy erősíti és szabályozza a szívműködést, hogy jóformán semmilyen mellékhatása nincs, s ezért tartós kezelés is végezhető vele.
Régóta ismeretes, hogy a galagonya hatóanyagai csökkentik a vérnyomást (ha nem is közvetlenül) és a vér koleszterinszintjét, megakadályozzák, hogy koleszterin rakódjon az érfalra, s ritkítják a szívtáji szorító fájdalommal járó (angina pektoriszos) rohamokat is. Jótékony hatásuk annak tulajdonítható, hogy a szívkoszorúerek tágításával javítják a szívizomzat vérellátását, elősegítik azokat az anyagcsere-folyamatokat, amelyeknek következtében nő a szívösszehúzódások ereje, s az úgynevezett angiotenzin-átalakító enzim gátlásával fékezik a vérnyomás-emelkedést. Az értágítás egyrészt annak tulajdonítható, hogy bizonyos flavonoidok elernyesztik a szívkoszorúerek simaizomzatát, másrészt jó néhány anyagot megakadályoznak abban, hogy a szívben lévő erek simaizmát összehúzzák.
Hatóanyagai infarktus után a szívizomzat vérellátását, az ér újraképződését segítik elő, a vérnyomást és pulzusszámot csökkentik, s ezzel együtt fokozzák a szervek és az izmok vérellátását. A 40 év feletti, keveset mozgó, rendszertelenül táplálkozó, dohányzó, nagy igénybevételnek, erős stresszhatásoknak kitett menedzserek szívműködési zavarainak megelőzésére is kiváló megoldás a naponta fogyasztott galagonyatea.



Lapozzon bele
november–decemberi számunkba!