Beszélgetés Turai István polgármesterrel az alakuló ülésen elhangzottakról
– Az alakuló ülésen polgármester úr több alkalommal is hangsúlyozta a helyi társadalommal folytatandó párbeszéd fontosságát. Miért ez a kiemelés?
– Mindenhol szükség van fejlődésre, mivel nincs olyan település, amelyen ne kellene változtatni, még akkor sem, ha a benne élők adott esetben megelégedéssel lennének. Az elégedettség, tudjuk, hogy nem állandósult helyzet, és sohasem tud teljes lenni. Különfélék vagyunk, és így a városunkkal szembeni elvárásaink is különböznek egymástól.
Tudjuk továbbá, hogy a város egészének helyt kell állnia nemcsak befelé, saját lakossága, helyi vállalkozói felé, de a települések térségi, régiós, országos, európai vagy akár globális versenyében, a lakosok, a vendégek és vállalkozók szempontjából is.
Amikor fejlődésről beszélek, előre hangsúlyoznom kell, hogy azon kizárólag fenntartható fejlődést értek, és vallom, hogy a demokratikus módszerek elvét leginkább megtestesítő „párbeszédben álló település” gyakorlata adja az elvárható legjobb eredményt. A szakmai döntések párbeszéd nélkül nem aktivizálják az érintetteket, ezért hosszú távon nem eredményeznek fenntartható, jól működő állapotokat. A város vezetésének saját magán belüli, de sokkal inkább az azon túlmutató kommunikáció területén gyökeres szemléletváltásra van szüksége, ha Törökbálint versenyképességét meg kívánja őrizni vagy erősíteni szeretné.
– Mit jelent az ön értékrendje szerint a versenyképes, jóléti város?
– Egy település küldetése, így Törökbálinté is, a jólét megteremtése és folyamatos biztosítása az ott élők számára. A jólét persze összetett fogalom, amely gazdasági, közösségi, kulturális és ökológiai domináns célterületeken értékelhető. De takar az előbbi felsoroláson kívül többletjelentést is, mint például jogbiztonságot, közbiztonságot, demokratikus településműködtetést, képzési, karrierépítési lehetőségeket.
Ha az itt élők szemszögéből közelíti meg a város vezetése a jóléti településsel szembeni elvárásokat, akkor hat olyan feladatcsoport jelenik meg, amelyre nekem polgármesterként, de sokkal inkább a most hivatalába iktatott képviselő-testületnek koncepciót kell alkotnia:
– lakás-, otthonteremtés
– munkalehetőség
– színvonalas ellátás
– jó közlekedési lehetőség
– elérhető oktatási és kulturális intézményrendszer
– pihenés, szabadidő-eltöltés, rekreáció és kommunikáció
A fenti célokat általánosságban, részeiben vagy egészében minden településen lakó ember megfogalmazza, ki tudatosan, ki ösztönösen, amikor választási lehetősége adódik. A település vezetése akkor jár helyes úton, ha e szerint a szempontrendszer szerint, tervszerűen alakítja ki programját. E lakossági elvárások rendszerét a településvezetésnek összhangba kell hoznia a cselekvési síkon megjeleníthető hármas feladatával, azaz a fejlesztési és növekedési törekvések egyensúlyban tartásával, a hatékonyabb, a település egészét átfogó működtetés céljaival, valamint a kommunikációs törekvésekkel, kötelezettségekkel.
Fontos hangsúlyozni, hogy a település stratégiai céljait, azok fontossági sorrendjét össze kell hangolni a közvetlenül érintett szereplők céljaival. Ezért újra kiemelem a kommunikáció fontosságát, amelynek segítségével már a célok elfogadását megelőzően olyan információkat lehet közölni, amelyek ismeretében minden érintett fél azonos célrendszerben tud gondolkodni.
– Melyek a polgármesteri programja legfontosabb elemei?
– Polgármesteri programomat az alakuló ülésen elhangzottak alapján a város gazdálkodása, a város területfejlesztése, településfejlesztése, a helyi közélet, a szociális gondoskodás és a polgármesteri hivatal működése szempontjai szerint fogalmaztam meg.
– Előző számunkban polgármester úr részletesen elemezte gazdaságpolitikai, területfejlesztési elképzeléseit. Ezeket hallottuk az alakuló ülésen is. Érdekes volt azonban hallani egy újfajta megfogalmazását a helyi közélet kérdéseiről.
– Sok mindent lehet és kell érteni a helyi közélet fogalmán. A magam részéről nem elsősorban a civil szervezeteket, egyesületeket értem idetartozónak, sokkal inkább az olyan közfeladatok színvonalas ellátását, mint a közoktatás, közbiztonság, közlekedés stb.
Új óvodát avattunk a közelmúltban, amely megújuló geotermikus és napenergiával működik. Épül a 16 tantermes, 8 szaktantermes iskola, amely mellett sportcsarnok és uszoda is lesz. Tervezőasztalon az új bölcsőde, amely már jövőre megépülhet. Felszámoljuk a férőhelyhiányt a közintézményeinkben. Ragaszkodom ahhoz a megszokott és elvárt működési színvonalhoz, amely intézményeinket eddig is jellemezte.
Készül a város legforgalmasabb pontjait, kijáratait 24 órában vigyázó térfigyelő rendszer. Még az idén munkába áll. Már az üzembe állítás tényétől számíthatunk a bűnözés visszaszorulására. A rendőrség és a városőrség támogatása mellett figyelmet fordítok minden olyan civil kezdeményezésre, amely tevőlegesen járulhat hozzá a helyi közbiztonság javításához.
Készül Törökbálint új forgalomtechnikai terve. Az elmúlt hetekben számos helyen végeztettünk forgalomszámlálást. Ezek az adatok kiegészítik azokat az ismereteket, amelyeket a szomszéd településekről, de elsősorban is az Érdről érkező átmenőforgalom-növekedés kapcsán keserűen megtapasztaltunk. Előkészítettük a megállapodást az M0-s autópálya bővítését irányító Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-vel egy olyan felhajtó ág megépítéséről, amely a Virág-tanya térségében felvezeti az Érdről érkező forgalmat az M0-sra, ezzel jelentős forgalomtól mentesíti Törökbálint fő- és mellékutcáit.
A közösségi közlekedést a következő ciklusban gyökeresen meg kell újítanunk. Lejárnak a BKV-val kötött szerződéseink, és arra kell törekednünk, hogy alternatívát kínáljunk a szomszéd településekkel – de elsősorban is Budaörs Várossal – összefogva saját közlekedési vállalat alapítására. Emellett a vasúti közlekedés igénybevételét is szorgalmaznunk kell. Az előttünk álló négyéves ciklusban meg kell kezdődnie egy új, úgynevezett intermodális közlekedési központ építésének, ahol végre kulturált körülmények között lehet P+R, B+R rendszerben a vasútra átszállni. Minden esély megvan arra, hogy a fővárossal végre együttműködve megoldást találjunk a hatékony közösségi közlekedés megvalósulására. Akár garancia is lehet erre Tarlós István főpolgármesterhez fűződő közeli, baráti kapcsolatom.
Visszatérve a helyi civil szerveződésekhez: továbbra is támogatom a munkájukat. A már kialakult pályázati támogatási rendszer finom átalakításával igazságosabbá szeretném tenni a támogatás elosztását, egyidejűleg határozottan és körültekintően számon kérve a közpénzek felhasználásának elszámolását.
A jelenleginél hatékonyabb szerepet szánok a helyi közélet választott képviselőinek: az Idősek Tanácsának, az Ifjúsági Önkormányzatnak és a nemzeti kisebbségi önkormányzatoknak. Utóbbiak közül kiemelt jelentőségű számomra a Német Kisebbségi Önkormányzattal való együttműködés, amelyet Törökbálint történelmi múltja és a kisebbség helyi közéleti súlya, intézmény-fenntartói szerepköre is indokol.
2011-ben megépül az új városháza. Megújult, kényelmes körülmények között fogják fogadni munkatársaim ügyfeleiket. Teljessé tesszük az elektronikus ügyintézést. Hiszem azt, hogy a korszerű környezet, a valóban XXI. századi körülmények a munkavégzés hatékonyságát is növelni fogják.
2008-tól kezdődően jelentősen növekedett a hivatal dolgozóinak szakképzettsége. Korábban egyetlen jogi végzettségű munkatársunk volt, mára öt jogi doktor dolgozik a hivatalban. Továbbra is tudatosítjuk munkatársainkban, hogy szolgálatot teljesítenek, hogy az ügyfelekért vannak, munkájukat udvariasan, szakszerűen és hatékonyan végezzék, még akkor is, ha e feltételek egyidejű betartása egyes ügyek, ügyfelek esetén nehézséget okoz.
Minden bizonnyal elkerülhetetlen a hivatal szervezeti felépítésének átalakítása. Új alapokra szeretném helyezni a város működtetésében, üzemeltetésében dolgozók foglalkoztatását.
– Mit gondol a most esküt tett új képviselő-testülettel való együttműködéséről?
– Új körülmények között, csökkentett létszámmal fog dolgozni az új képviselő-testület, ám ez a kisebb testület hatékonyabb munkavégzésre is lehetőséget ad. A 11 fős testület tagjainak és a polgármesternek határozott együttműködésre lesz szüksége. A korábbi öt helyett csak három szakbizottság létrehozását javasoltam a testületnek, de a jelenleginél szélesebb jog- és hatáskörrel. A szakbizottságok tagjaira szakértelmük, helyi társadalmi elismertségük alapján tettem javaslatot, miként az önkormányzat alpolgármestereire is.
Törökbálint önképe létezik. Mai legerősebb települési jellemzőnek a kertváros funkciót tartjuk, a város fejlődésének irányára azonban ettől eltérő elképzelések is vannak. A kérdés az, hogy ezek közül melyiket és hogyan erősíti a városvezetés, hogyan az itt élők, a tulajdonosok a helyi vállalkozások közösségei.
Egy település jövőképét elsősorban saját magának kell kialakítania. Mint említettem, Törökbálint fő jellemzője a kertvárosi lakókörnyezet. Ebből a típusú településből azonban sok van, akár közvetlen környezetünkben is. Különös jellemzőt, megkülönböztető jelzőt kell találnunk, amire felépíthető a hosszú távú kínálat, városunk új, közmegegyezésen alapuló kommunikációs programja, ami által a településről eddig kialakult képet alakítani, a jót fejleszteni, a nemkívánatost redukálni lehet.
Nem egyszerű négy esztendő áll előttünk, nehéz feladatokkal kell megküzdenünk. Ehhez kívánok és egyben kérek türelmet és támogatást, valamint kínálok együttműködést és felelősségteljes elkötelezettséget.
P.I.
