Törökbálint története 7000 évvel ezelőtt kezdődött

A tükörhegyi lakónegyed IV. ütemének beépítésével kapcsolatban több kérdés is felvetődött az elmúlt hónapokban. Hogy mi épülhet meg majd az említett területen, arról jelenleg is folynak a tárgyalások. Egy biztos, az építkezés előtt kötelezően elvégzendő régészeti feltárások az elmúlt évek ásatásaihoz hasonlóan gazdag leleteket eredményeztek, amelyekről Kovács Ágnes régész számol be olvasóinknak.

– A Pannon Székház területének feltárása során jelentős rézkori leletekre bukkantak. Hasonló eredményekről számolhatunk be Tükörhegy esetében is?
– Az Égett-völgyben talált leletekhez képest „fiatalabb”, Árpád korabeli leletek kerültek elő az ásatási területről. A feltárt régészeti objektumok száma nem nagy, viszont amit találtunk, az nagyon szép, jó állapotban fennmaradt lelet.
– Milyen lépései vannak egy ilyen feltárásnak?
– Első lépésben eltávolítjuk a humuszréteget a sárga altalajig, majd ezt a felületet síkra metsszük, hogy egy teljesen egyenletes, sima, vízszintes felületet kapjunk. A sárgaagyag-síkon ilyenkor már jól láthatóan kirajzolódnak az egyes objektumok kontúrjai, hiszen a valamikori lakosok a kunyhóik, kerítéseik, kemencéik kiásásakor áthatoltak ezen a sárga altalajon, és a kiásott lyukak, gödrök, házalapok helyei később eltérő színű, szürkés talajjal töltődtek fel. Így pontosan látni lehet, hol húzódott a ház vagy a kerítés alapja.
– A humusz eltávolításnál gépeket is használnak. Ez nem veszélyezteti a leleteket?
– Az ásatásokon egy összeszokott, nagy tapasztalattal rendelkező csapat dolgozik együtt. A gépkezelőink, a földkiemelést végző kollégáink mindannyian több száz ásatáson vettek már részt, nagy gyakorlatuk van ebben a munkában. Természetesen az lenne a jó, ha a humuszt is kézi erővel, ásatási munkásokkal szednénk le. Viszont hatalmas területeket kell feltárnunk, egy kézi erővel végzett humuszolás hónapokig tart.
Volt olyan lelőhely, ahol rákényszerültünk, kipróbáltuk. Ezért a legtöbb régészeti lelőhelyen elfogadott módszer a gépi humuszolás. Ez a régészeti lelőhelyeken mindig régész jelenlétében történik.
Természetesen senki sem láthat be a föld alá, de ha a gépi földmunka során már a humuszban leleteket vagy régészeti jelenséget, például kemencét találunk, én azonnal sikítok, a gépkezelő rögtön tudja, hogy meg kell állnia. A talált dologtól  függően ezután eldöntjük, hogy a földmunkát nagyon óvatosan, centiről centire folytatjuk, vagy érintetlenül kell hagynunk a talált leleteket. Így gépek segítségével a lehető leggyorsabban, ugyanakkor a régészeti leletek iránt a lehető legóvatosabban tudjuk végezni a munkánkat.
– Biztosan nagyon izgalmas élmény, amikor valami előbukkan a földből. Önnek mi volt a legemlékezetesebb lelete?
– Nehéz lenne egyet kiemelni. Izgalmas volt például a törökbálinti Tópark területén folyó ásatás, ahol szinte minden korból találtunk leletet. Volt egy gyönyörű új kőkori ház. Tökéletesen jól lehetett látni az egész szerkezetét. De több gödröt találtunk kora bronzkori leletekkel, és ott volt egy római kori árokrendszer is, hatalmas, látványos lelet. Ezenkívül ott is találtunk Árpád-kori házat, úgy, mint itt, a Tükörhegyen.
– Az itteni leletek mit mutatnak? Kik lakhattak itt az Árpád-korban?
– Megtaláltuk egy ház helyét, a tűzhellyel, a telket körülvevő kerítés oszlopainak helyeivel. A ház körül több a háztartási munkákhoz használt gödröt is feltártunk. Közülük az egyikben egy vassarló pengéjére bukkantunk. Ezt a gödröt valószínűleg gabonatárolására használták.
– Találtak más tárgyakat is?
– Igen, előkerült két gabonaőrlésre használt kő is. Az egyik teljesen épségben. Ezenkívül találtunk sok cserépmaradványt, némelyiken szépen látszik a jellemző Árpád korabeli mintázat. Nagyon jól látszanak a tűzhelyek, a vörös elszíneződés jelzi a helyüket. A feltárt területen több ilyet is találtunk. Az Árpád-kori házak felépítése nagyon jellegzetes, félig földbe mélyítették őket. A kemencét általában a sarokba építették. Ezért amikor egy előkészített területen látszik egy szürke négyzetes alakzat, sarkában egy vörös ívelt vonallal, akkor már szinte bizonyosra vehetjük, hogy egy Árpád korabeli házra bukkantunk. Ráadásul szinte mindig találunk cserépmaradványokat is. Ezeknek a mintázata, díszítése is sokat elmond a korról, amelyben készítették, használták őket. Itt a tükörhegyi ásatáson talált Árpád-kori háznak még a keményre döngölt agyagpadozata is megmaradt, és előkerült egy vasból készült kés is. A kerámiák mintázatáról könnyen megállapítható, hogy milyen korszakról és milyen kultúráról van szó. Az itt talált leletek jellegzetessége, hogy sok kavics van bennük, hogy korongolt technikával készültek és a karcolt minta is jellemző. A feltárt ház körül jól láthatók a cölöplyukak, amelyekben valószínűleg a kerítést tartó oszlopok álltak. A területen több nagyon jó állapotban fennmaradt házat is feltártunk. Szépen láthatók a kemencehelyek és a kemencéhez tartozó keményre döngölt agyagplató, amelyen a munkát végezték. A házak körüli különböző munkagödrök, mélyedések is sok érdekességet rejtenek.
– Mi történik a leletekkel a feltárás befejezése után?
– Pontosan dokumentálva raktárakba kerülnek, majd restaurátorok segítségével próbáljuk rekonstruálni őket.
– Furcsa érzés belegondolni, hogy az itt előkerülő tűzhelyben valaki nyolcszáz évvel ezelőtt tüzet rakott.
– Törökbálinton előkerültek ennél jóval régebbi leletek is. A Pannon Székház alatti terület feltárásakor talált cserzőgödrök négyezer évesek, az út alatt a középső kőkori zselizi kultúrabeli településmaradványok pedig hétezer évesek. Ebből is látszik, hogy a Kárpát-medence, benne Törökbálint területe a legősibb koroktól kezdve kedvelt lakhelye volt az embereknek.
Törökbálint területén 2007-ben, 2009-ben és idén, 2010-ben végeztem ásatást. Számomra is nagyon kellemes meglepetés volt, hogy Törökbálint története 7000 évvel ezelőtt kezdődik, lakott volt a terület a rézkorban, a korai bronzkorban, továbbá fontos római kori lelőhely, és egyre több Árpád-kori településrészletet is találunk.
Az idén Tükörhegyen feltárt Árpád-kori településrészlet igazi jelentősége, hogy 2007-ben tőle 300 méterre találtunk egy templomot a hozzá tartozó temetővel, illetve további korabeli házakat. Vagyis az Árpád-kori Törökbálint történetéből egyre több mozaikdarabka lesz ismert.
Remélem, a jövőben is lesz lehetőségünk Törökbálint területén dolgozni, és újabb mozaikdarabkákkal kiegészíteni a város meglepően régi, meglepően színes és izgalmas történetét.