Európa kisebb-nagyobb városai hasonló, de nem azonos demográfiai problémákkal küszködnek: egyes településeket az elvándorlás, míg másokat a túlnépesedés fenyeget. A témában jártas szakemberek és az érintett települések vezetői egyrészt számtalan kihívással néznek szembe: mit tegyenek az elvándorlások, elnéptelenedések ellen, hogyan élesszék fel az elöregedő, zsugorodó városokat? Másrészt, hogyan tudnak legjobban felkészülni a betelepülni vágyó új családok érkezésére, a nagyfokú migrációra?
Ezekre a kérdésekre keresték a választ a szeptember 13–14-én hazánkban megrendezett EUKN Konferencia (European Urban Knowledge Network, Európai Városi Tudáshálózat) tizenhét országból érkezett résztvevői. A hollandiai központú szervezet immár harmadik éve megrendezésre kerülő nemzetközi konferenciájának – amelynek témája A demográfiai folyamatok hatásai a városszerkezetre és a városi társadalomra volt – idén Rotterdam és Malmö után Budapest adott otthont. A kétnapos program egy fővárosi helyszínen szakmai műhelybeszélgetésekkel kezdődött, ahol a problémákról és megoldásai alternatívákról váltottak szót és gondolatot a résztvevők, behatóan elemezve a különböző megoldási kísérleteket, a sikeres stratégiákat, illetve a buktatókat.
A második nap már konkrét helyzetértékeléssel folytatódott, részletesen elemezve a magyarországi, azon belül is a Pest megyei trendeket. Hat különböző helyszíni projektlátogatásra is sor került, ezek egyike Törökbálint volt.
A Munkácsy Mihály Művelődési Házban megrendezett előadás vendégeit először Turai István polgármester köszöntötte. Beszédében vázolta a város jelenlegi helyzetét és a következő évek céljait és feladatait. Kiemelte, hogy kétféle egyensúlyt kell a városvezetésnek megtartania: egyrészt a beépítésre szánt és a természetes állapotában megtartandó területek egyensúlyát, kiemelt figyelemmel az úgynevezett biológiai aktivitás érték növekedésére; másrészt a lakóterületek és az azokat eltartani képes gazdasági területek arányának alakulását. Mint elmondta, e célok megvalósításához szemléletváltásra van szükség a településfejlesztés terén: a logisztikai területek helyett a fejlődés kulcsát a tudástermeléssel foglalkozó vállalkozások megtelepítése jelenti.
Az előadók közül elsőként Kocsis János Balázs, a Budapesti Műszaki Egyetem professzora kapott szót, aki az agglomerációs gyűrű sajátosságairól és ennek társadalmi következményeiről beszélt. Ezután Tóth-Deme Miklós, a Törökbálinti Városfejlesztő Zrt. vezérigazgatója előadásában a szuburbanizáció, a városi szétterülés következményeit Törökbálint szemszögéből közelítette meg: 1. milyen hatással van a kiköltözés a település demográfiai szerkezetére; 2. hogyan hat a korstruktúrára; 3. mennyire különböznek társadalmi helyzetükben a kiköltözők és az eredeti lakosság; 4. összességében milyen nehézségeket és előnyöket jelent egy világváros közelsége az agglomeráció számára; 5. milyen közlekedéssel és egyéb infrastruktúrával kapcsolatos kérdéseket kell megoldani a lakosság hirtelen megnövekedett száma miatt. Kitért továbbá az ezzel kapcsolatban felmerülő önkormányzati tennivalókra és a Városfejlesztő Zrt. előtt álló feladatokra is.
Vendégelőadóként a portugál Paulo Valença, a portói városközpont rehabilitációs projekt szakmai vezetője kapott szót, aki előadásában az elöregedő történelmi óváros revitalizációjával kapcsolatos tapasztalatokat osztotta meg a hallgatókkal.
Az előadásokat szakmai beszélgetések követték, a vendégek számos kérdést tettek fel, kíváncsiak voltak a Törökbálinti tapasztalatokra.
A rendezvényt a holland Belügyi és Királysági Kapcsolatok Minisztériuma, a Lakásügyi, Területrendezési és Környezetvédelmi Minisztérium, valamint a magyar Belügyminisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával a hágai Nicis Intézet és a VÁTI Nonprofit Kft. közösen szervezte.
Halász Örs
