Néhány nappal a Bóbita óvoda új épületének hivatalos átadása után, augusztus 27-én még egy ünnepélyes eseményre került sor az óvoda életében. A Projektzáró napról Pénzes Józsefné óvodavezetővel beszélgettünk.

– Mielőtt elkezdődik a szeptemberi nagyüzem, még pont került egy, az óvoda életében jelentős változást hozó munka végére is. Mi is volt ez pontosan?
– Az európai uniós pályázat, amelyen a város a támogatást elnyerte az óvoda megépítéséhez, kötelezően írta elő a pedagógiai munka úgynevezett tartalmi fejlesztését. Az ilyen kötelezően önként vállalt feladat persze nem mindig tölti el lelkesedéssel az embert. De ma már azt gondolom, igazán szerencsések vagyunk, hogy éppen a kompetenciaelvű óvodai neveléssel kapcsolatban láttunk neki ennek a munkának. Két okom is van, amiért ez a véleményem. Egyrészt a Zimándy Ignác Általános Iskolában már hét éve, folyamatosan bővülő körben alkalmazzák ezt a módszert, és a tapasztalatok igen kedvezőek. Az óvoda „kompetenciás” csoportokba járó gyerekeinek így lesz hová becsatlakozniuk. A másik ok, amiért örülök, mert ez a módszer pontosan összecseng a Bóbita óvoda eredetileg is tevékenységközpontú nevelési elveivel.
– Mit jelent ez pontosan a gyakorlatban? Mi változik?
– Talán a nézőpont más, amelynek alapján az éves nevelési terv, ezen belül az egyes foglalkozások felépülnek. Hagyományosan az óvodai év a négy évszak köré csoportosul. A kompetenciaelvű oktatás középpontjában a négy elem: a tűz, a víz, a levegő és a föld áll.
– Nem lehetett könnyű az egész oktatási tervet átdolgozni az új nézőpont alapján. Mennyi időt vett igénybe a projekt?
– Valóban nagyon nagy, egy egész év munkája áll mögöttünk, de nem bántuk meg. Az egyik nehézséget az okozta, hogy a pályázattal, illetve a fejlesztési projekt megvalósításával elképzelhetetlen mennyiségű adminisztrációs munka is járt, amelynek iratai több vaskos dossziét töltöttek meg. Ebben a munkában volt nagy segítségemre fiatal kolléganőm, Gyöngyösi Anita és párja, Magyar Szabolcs, akik az egész projekt elektronikus feldolgozását társadalmi munkában végezték. Idejüket, energiájukat nem kímélve dolgoztak, sőt az óvoda honlapja is Szabolcs munkája. Nagyon hálás vagyok nekik ezért az önzetlen, lelkes segítségért. Nem volt könnyű megszervezni a továbbképzésekre járó kolléganő helyettesítését sem.
Nem könnyítette meg a dolgot az sem, hogy a két óvónő, akik elvállalták a projektben való részvételt, egy csoportban dolgoztak. Általában felváltva mentek el, de volt olyan alkalom, amikor mindketten egyszerre kellett, hogy részt vegyenek valamilyen képzésen. De mindig akadt a kolléganők közül, aki elvállalta a helyettesítést. Az egész testület együttműködésére szükség volt ahhoz, hogy ezt a nagy munkát befejezhessük.
– Mit szóltak a szülők az oviban folyó munkához?
– Köszönetet kell mondanom a szülőknek is a segítőkészségért. Már év elején elmondtuk nekik, hogy mi várható, hogy lesznek napok, amikor arra kell kérnünk őket, hogy ha lehet, ne hozzák a gyerekeket az óvodába, mert a helyettesítést végképp nem tudjuk megoldani. Abszolút partnerek voltak ebben, és a kolléganők is mindig vállaltak „hosszúzást”, ha segíteni kellett.
– Kik vettek részt közvetlenül a kompetenciaelvű oktatás elsajátításában?
– Négyen voltunk a csapatban. Szakmai vezetőnk Nagy Margit kolléganőnk volt, aki szintén nagy részt vállalt az adminisztrációs munkákból is, valamint két óvó néni, Vasziluliszné Péter Zsuzsa és  Paluska Gyuléné, aki az óvodavezető helyettese is.
– És hogyan reagáltak a gyerekek?
– A program érdekessége, hogy a két kolléganő éppen kiscsoporttal kezdett az elmúlt évben, így a gyerekek már az új módszer keretein belül kezdték meg óvodai életüket. Szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy kiválóan teljesítettek. Nagyon élvezték a foglalkozásokat. Eddig például kiscsoportban soha nem tartottunk bemutatókat, attól tartva, hogy nagyon megzavarná a gyerekeket. Most viszont muszáj volt ezt megtenni, és mondhatom, a gyerekek egy pillanatig sem zavartatták magukat attól, hogy tíz vendég-óvónéni vagy szülő figyeli a foglalkozást. Minden ment szépen, rendben. A projektzárón azt is elmondtam,  nagyon hasznosnak érzem, hogy azok az óvó nénik, akik már évtizedek óta a szakmában dolgoznak, így értelemszerűen egészen más módszereket sajátítottak el a főiskolán, megtanulták új szemszögből nézni a dolgokat. Teljes módszertani frissítést kaptunk, ami a hosszú évek alatt gyűjtött tapasztalattal együtt nagyon jó eredményeket hozhat. Én személy szerint megerősítést kaptam, hiszen sok olyan dolgot tanultunk, amit hasonló formában mi is megcsináltunk az eddigi munkánk során, csak más rendszerben.
– A tavalyi tanévben tehát egy kiscsoport tanult kompetencia-rendszerben a Bóbita óvodában. Az idén is indul ilyen csoport?
– Természetesen. A két képzett kolléganő elvált egymástól, és idén külön csoportban kezdik a munkát. Ezenkívül is még két csoportban vállalták az óvó nénik, hogy elsajátítják az ehhez szükséges tudnivalókat,  így már négy csoport indul ebben a rendszerben.

Nyíri Erzsi

Bóbita-megnyitó
Újságunk folyamatosan követte településünk új óvodájának épülését, szépülését. Jelen számunkban már arról tudunk beszámolni, amit – köszönhetően a nagy médiaérdeklődésnek – minden törökbálinti tud, nevezetesen hogy megnyílt a település első ökoóvodája, a Bóbita óvoda. A nemzeti ünnepünk előtt egy nappal tartott hivatalos megnyitón ott volt mindenki, aki hozzátett ahhoz, hogy ez a hatcsoportos, 180 gyermeknek helyet adó intézmény létrejöhessen. Ott volt Balázs Mihály, az épület tervezője, Turai István polgármester és többen a képviselő-testületből, ott volt Pénzes Józsefné, az óvoda vezetője, de a meghívottak között voltak a Bóbita óvoda korábbi vezetői, óvónői. Az ünnepséget az ovisok műsora kezdte, majd az önkormányzat részéről a polgármester úr, az óvoda részéről az intézményvezető tartott beszédet. Bár az óvodát már a megnyitó előtt birtokba vehették a kicsik, szeptembertől – mindannyiunk örömére – teljes gőzzel üzemel az intézmény.