Kerthelység

2010. szept 30.

A zene mindenkinek örömet szerez…

Írta: admin Kategória: INTERJÚ

Még néhány nap és a Szőnyi Erzsébet zeneiskolában is elkezdődik az új tanév. A Zimándy kapuján már ott sorakozik a szolfézsórák beosztása, látszik, hogy az idén is sokan szeretnének zenét tanulni. A nyár eseményeiről és a szeptemberben kezdődő munkáról Feleki László igazgatóval beszélgettünk.
– A névsor a kapun igencsak hosszúnak tűnik. Több gyerek jelentkezett az idén a zeneiskolába, mint tavaly?
– Igen, a májusban lezajlott felvételi vizsgák után örömmel tapasztaltuk, hogy még a tavalyinál is több gyerek szeretne zenét tanulni nálunk. Így idén a különböző hangszeres zenei tansza­kokon, illetve az ének tanszakon összesen már 205 hallgató tanul tovább. Ehhez jönnek még a zenei előkészítősök, akik az első évben a szolfézsórákon sajátítják el a kottaolvasás első lépéseit. Ők egy év előkészítés és megfelelő előmenetel esetén második év elején választhatnak majd hangszert.
– Milyen tanszakon tanulnak a legtöbben?
– A legnépszerűbb hangszer a hallgatók körében a zongora és a gitár. A nagyszámú jelentkezőre való tekintettel a gitároktatást ki is kellett bővítenünk. Örömünkre szolgált, hogy Törökbálint önkormányzata támogatta még egy félállású gitároktatói státus meghirdetését, így szeptemberben új gitártanárunk kezdi meg az oktatást a zeneiskolában.
– Lesz valami újdonság az idén? Indul valamilyen új tanszak?
– Egy új tanszak indításához nagyon sok pénz kellene. A próbatermek beosztása így sem könnyű feladat. A két törökbálinti iskola igazgatójával komoly nehézségek árán tudtunk csak helyet találni minden órának. Pedig többen érdeklődtek például ütős hangszer tanszak iránt, de sajnos egyelőre ennek a beindítására nincs reális lehetőség. De azért a törökbálinti gyerekek így is nyolc hangszer közül választhatnak.
– Örömteli dolog, hogy ilyen sokan jelentkeznek, de ki is tartanak a mai gyerekek egész évben?
– Érdekes, hogy egyre kevesebb a kimaradó tanuló. Ehhez persze a tanár kollégák segítségére is szükség van, hiszen nagyon fontos, hogy időben észrevegyük, ha valakinek egy kicsit lanyhul a lelkesedése, esetleg túl nagy terhelés van rajta vagy éppen csak egy kicsit lustálkodik. Ilyenkor a zenetanárnak pszichológusnak is kell lennie, és meg kell találnia azt a módszert, amellyel átsegítheti a gyermeket a nehezebb periódusokon. Ahhoz, hogy valaki folyamatosan fejlődjön, hogy egy zenedarab hibátlanul szólaljon meg a hangszeren, bizony sok munkára, gyakorlásra van szükség, és ez nem mindig kellemes. De az eredmény, különösen, ha a gyerekeknek módjuk van átélni a közös zenélés örömét is, bőven kárpótolja őket a gyakorlás fáradságos óráiért. Éppen ezért szervezünk a hallgatóinknak minél több lehetőséget, hogy megmutathassák tudásukat egymásnak, a szülőknek és minden zeneszerető embernek.
– Valóban igaz, hogy elég nagy a terhelés a gyerekeken. Ráadásul óriási a kínálat mindenféle szakkörökből, különórákból. Zene, sport, nyelvtanulás… Nem könnyű választani. De lehet, hogy a „kevesebb néha több”?
– Ez valóban így van. Érthető, hogy mindenki a legjobbat szeretné a gyermekének, és szeretne mindent megadni neki, amire vágyik. De a gyerekek nem egyformán terhelhetők, és gondosan mérlegelni kell, hogy mi a fontosabb, mire van valóban szüksége a gyermekének. Legjobb közösen megbeszélni vele, hogy mit szeretne, de ha egyszer eldöntöttük, hogy mibe vágunk bele, akkor érdemes tovább biztatni akkor is, ha esetleg később kicsit alábbhagy a lendülete. Én persze javaslom a zenetanulást mindenkinek, de nagy szükség van a sportra is. A kitartás mindkettőben nagyon fontos elem.
– Általános tapasztalat, hogy az aktívan sportoló és zenét tanuló gyerekek sokkal sikeresebbek a tanulásban is.
– Nekünk is ez a tapasztalatunk. A zenetanulás az agy egyik részét „edzi”, a sport a másikat, illetve a testet tartja karban. A gyerekek megtanulnak koncentrálni, gyorsabban, aktívabban tanulnak, így sikeresebbek a tanulásban is. A tanár kollégák figyelemmel kísérik a gyerekek tanulmányi eredményeit is, és az a tapasztalat, hogy aki nálunk megállja a helyét, az a tanulásban is egyre jobb, javuló tendenciát mutat a magatartásban, a közösségi munkában is. Persze vannak kivételek, de ott általában más okok, leginkább családi körülmények állnak a háttérben.
– A gyerekek a zeneórákon, koncerteken kívül máshol is találkoznak egymással?
– Kiváló alkalom erre a zenei tábor, amelyet immár ötödik éve a Zala megyei Orbányosfán tartunk. Az idén is két turnusban több mint harminc gyerek táborozott velünk. Egy gyönyörű nagy kert közepén egy héten át csak a pihenésről és a zenéről szólt az életünk.
– Aki kedvet kapott hozzá, hogy a gyermekét beírassa önökhöz, annak mit kell tennie?
– A beiratkozás minden évben májusban van. Jövőre is várunk szeretettel minden zenélni vágyó gyermeket. De addig is a növendékhangversenyeinken és más fellépéseinken találkozhatnak az érdeklődők a zeneiskola hallgatóival, és megtapasztalhatják, milyen nagy örömet adhat egy jól sikerült koncert a zenélő gyerekeknek, az őket tanító tanár kollégáknak és a hallgatóságnak egyaránt.

P.E.



Lapozzon bele
november–decemberi számunkba!